Tát

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tát
Tát címere
Tát címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Komárom-Esztergom
Járás Esztergomi
Jogállás város
Polgármester Turi Lajos (független)[1]
Irányítószám 2534
Körzethívószám 33
Népesség
Teljes népesség 5280 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 434,58 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 12,06 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tát (Magyarország)
Tát
Tát
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 44′ 42″, k. h. 18° 38′ 42″Koordináták: é. sz. 47° 44′ 42″, k. h. 18° 38′ 42″
Tát (Komárom-Esztergom megye)
Tát
Tát
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
Tát weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tát témájú médiaállományokat.
Árvízi védekezés 2002.

Tát (németül: Taath) város Komárom-Esztergom megyében, az Esztergomi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A település a Kis-Duna mellett fekszik, északról az ősi folyó ágai ölelik, míg délről a Gerecse dombjai koszorúzzák. Az egykori fővárostól, Esztergomtól 8 km-re, Budapesttől 45 km-re található a 10-es főút mellett, mely az egykori Buda – Bécsi országútnak számított.
Vonattal elérhető az Esztergom–Almásfüzitő-vasútvonalon.

Története[szerkesztés]

A természetföldrajzi adottságoknak köszönhetően e vidéken már az őskorban is élt ember. A község területén kőeszközök, kőbalta, fenőkő kerültek elő. Rézkori edények és cserepek töredékei, a késő bronzkori urnasíros kultúrához tartozó edénytöredékek egyaránt a felszínre kerültek.

Bár a mindig újabb kutatások korábbi időre teszik Tát nevének első említését – lásd legújabban az 1146. évet, midőn Fulkó hospes a pannonhalmi apátságnak adja Táton lévő birtokát – azonban a tátiak a „születési évet” 1181-re teszik. Ekkor adja III. Béla, Árpád-házi királyunk „Taath” falut az Alamizsnás Szent Jánosról elnevezett lovagrendnek, akiknek utódai a johannita és a máltai lovagok. A mai templom helyén álló akkori istentiszteleti hely, már ispotályként is volt jelezve egyes históriákban.

Tát történetének egyik legdicsőségesebb napja az 1685-ben a törökök ellen vívott utolsó „Esztergom-megyei” ütközet, a híres táti csata. Lotaringiai Károly herceg és Sajtán Ibrahim százezres serege ütközött itt meg.

A fényes keresztény győzelem után, a század végére már 17 jobbágy család élt itt. Az 1710–1740 közötti időben német telepesekkel, svábokkal és osztrákokkal növelték a kipusztult lakosságot.

1851-ben 560 főben jelentették a lélekszámot. Az első világháborúban majd negyven fős volt a község katonavesztesége. 1936-ban 344 házban 1499-en laknak. A második világháború végén, 1944–45 fordulóján – a község frontövezetté vált.

1932-ben egy német úriember, Ernst Jakob Henne itt döntött motorkerékpár sebességi rekordot, BMW márkájú motorjával 244 km/h sebességet ért el.

A közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára 2013. július 15. napján városi címet kapott.[3]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Nevezetességek[szerkesztés]

2006 ősze óta a falu határán, a Halászcsárda mellett áll Szervátiusz Tibor Kossuth-díjas szobrászművész „Ister-pár” elnevezésű, összetartozó emberpárt ábrázoló szobra.

Közigazgatás[szerkesztés]

A városban német kisebbségi önkormányzat működik.

Tát község részei[szerkesztés]

Ófalu[szerkesztés]

Kertváros[szerkesztés]

A település népessége az 1950-es években több mint kétszeresére növekedett (2000 főről 4500 főre), ugyanis felépült a szocreál stílusú Tát-Kertváros, a dorogi bányavállalat mintakertvárosa. A komfortos, túlnyomóan iker családi házakat többségében szegény, családos dorogi bányászoknak utalták ki, akiknek az új ház jelentős életszínvonal-emelkedést jelentett a korábbi szűkös dorogi kolónialakásokhoz képest. Ezzel együtt megváltozott a település népességének összetétele, a helyi, többségében sváb falusi lakosság kisebbségbe szorult a bányavállalati alkalmazottakkal szemben.

Újtelep[szerkesztés]

Depó[szerkesztés]

Testvérvárosok[szerkesztés]

Tát testvérvárosai:

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. A 2014-es választás eredménye. (Hozzáférés: 2015. január 14.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A köztársasági elnök 325/2013. (VII. 10.) KE határozata városi cím adományozásáról (pdf). Magyar Közlöny 2013. évi 118. szám, 64033. oldal, 2013. július 5. (Hozzáférés: 2013. július 13.)

További információk[szerkesztés]