Dág
| Dág | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Megye | Komárom-Esztergom | ||
| Járás | Esztergomi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Steiner Tamás[1] | ||
| Irányítószám | 2522 | ||
| Körzethívószám | 33 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 946 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 78,89 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 11,89 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Dág
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
| é. sz. 47° 39′ 45″, k. h. 18° 43′ 12″Koordináták: é. sz. 47° 39′ 45″, k. h. 18° 43′ 12″ | |||
Dág
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
|
|||
| Dág weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dág témájú médiaállományokat.
|
|||
Dág (németül: Dachau) község Komárom-Esztergom megyében, az Esztergomi járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Dág község a Gerecse és Pilis koszorúzta völgy keleti részén fekszik, Budapesttől 29, Esztergomtól 17, Dorogtól 8 km távolságra helyezkedik el, nagyjából Szentendrével azonos földrajzi szélességen. Szomszédos települések: Csolnok, Leányvár, Pilisjászfalu, Úny, Máriahalom és Sárisáp. A települést három kiemelkedés fogja közre: a Károly-hegy, a Ló-hegy és a Templom-hegy.[3]
Közlekedés[szerkesztés]
Dág község főutcája a Dorog-Tinnye közötti 1106. jelű mellékút, amelyből a település határában ágazik el az 1121-es út Sárisáp-Annavölgy-Nagysáp irányába.
Története[szerkesztés]
Dág falut 1181-ben, majd 1222-ben említik először az oklevelek, Dagu alakban. 1238-ban Dag, 1283-ban Daag, 1332-ben Dag alakokban fordul elő.
1262-ben Mária királyné Herman comesnek adományozta a falut. Ekkor már Szent Mihályról elnevezett templomát is megemlítik.
1323-ban Károly Róberttől a Vitéz család kapja adományba Dágot, de később visszavette, majd az 1300-as évek végén Vörös László-nak adta. 1364-ben Péter és Herman van tulajdonosaként jegyezve.
1415-ben Garai János közbenjárására újból a Vitéz családé, aki 1472-ben az esztergomi főkáptalannak adományozta.
Dág sem kerülhette el a török pusztítást, mert az 1570-évi adóösszeírás már lakatlan pusztaként említi.
A falu csak az 1700-as évek elején települt újra, nagyrészt felvidéki szlovák telepesekkel, majd kédőbb a környező településekről átköltöző németekkel. Az 1715-1720-as adóösszeírásban Kiscsév-hez tartozó puszta. 1732-ben már az esztergomi káptalan birtokaként jegyzik fel.
1805-ben különvált Kiscsév-től, de nem sokkal később a közben pusztává vált Kiscsévet is hozzácsatolják.
1944. december 25-én hajnalban a falu szovjet kézre került a 181. harckocsidandár által.[4] 1966-ban a falu határában szántás közben találtak egy az 1200-as évekből származó harangot. A feltételezések szerint a török fosztogatás elől rejtették el annak idején. Magyarország legrégebbi harangja, mely a település címerében is helyet kapott. A harang az esztergomi Balassi Bálint Múzeumban található.[5]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
Nevezetességei[szerkesztés]
- 1826-ban klasszicista stílusban épült római katolikus temploma.
- Dág nevezetes röplabdacsapatáról is, amely 2008-ban, története során először elődöntőbe jutott a magyar bajnokságban.[6] 2016-ban a dági röplabdacsapat immár harmadszorra ért el harmadik helyezést a Magyar Kupában.[7]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Dág települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Dág különleges harangja. kemma.hu. (Hozzáférés: 2016. november 6.)
- ↑ Amikor harckocsikon érkezett a karácsony Esztergomba - Helytörténet a vérgőzös időkről II.. szeretgom.hu. (Hozzáférés: 2017. április 11.)
- ↑ Dág különleges harangja. kemma.hu. (Hozzáférés: 2016. november 6.)
- ↑ Történelmi bravúr: 61 év után bajnoki elődöntőben a Dág - nso.hu
- ↑ Fehér János: 63 évesen játszani az NB I.-ben, milyen az?. index.hu, 2016. február 15. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
