Dág

	Dág
	; Dág címere
	; Dág címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Megye	Komárom-Esztergom
Járás	Esztergomi
Jogállás	község
Polgármester	Steiner Tamás
Irányítószám	2522
Körzethívószám	33
	Népesség
Teljes népesség	946 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	78,89 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	11,89 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Dág Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 39′ 45″, k. h. 18° 43′ 12″Koordináták: é. sz. 47° 39′ 45″, k. h. 18° 43′ 12″
	Dág Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
	Dág weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Dág témájú médiaállományokat.

Dág (németül: Dachau) község Komárom-Esztergom megyében, az Esztergomi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Dág község a Gerecse és Pilis koszorúzta völgy keleti részén fekszik, Budapesttől 29, Esztergomtól 17, Dorogtól 8 kilométer távolságra helyezkedik el, nagyjából Szentendrével azonos földrajzi szélességen. Szomszédos települések: Csolnok, Leányvár, Pilisjászfalu, Úny, Máriahalom és Sárisáp. A települést három kiemelkedés fogja közre: a Károly-hegy, a Ló-hegy és a Templom-hegy.^[3]

Közlekedés[szerkesztés]

A község főutcája a Dorog-Tinnye közötti 1106-os út, amelyből a település határában ágazik el az 1121-es út Sárisáp-Annavölgy-Ebszőnybánya-Nagysáp irányába.

Története[szerkesztés]

Dág falut 1181-ben, majd 1222-ben említik először az oklevelek, Dagu alakban. 1238-ban Dag, 1283-ban Daag, 1332-ben Dag alakokban fordul elő.

1262-ben Mária királyné Herman comesnek adományozta a falut. Ekkor már Szent Mihályról elnevezett templomát is megemlítik.

1323-ban Károly Róberttől a Vitéz család kapja adományba Dágot, de később visszavette, majd az 1300-as évek végén Vörös László-nak adta. 1364-ben Péter és Herman van tulajdonosaként jegyezve.

1415-ben Garai János közbenjárására újból a Vitéz családé, aki 1472-ben az esztergomi főkáptalannak adományozta.

Dág sem kerülhette el a török pusztítást, mert az 1570-évi adóösszeírás már lakatlan pusztaként említi.

A falu csak az 1700-as évek elején települt újra, nagyrészt felvidéki szlovák telepesekkel, majd kédőbb a környező településekről átköltöző németekkel. Az 1715-1720-as adóösszeírásban Kiscsév-hez tartozó puszta. 1732-ben már az esztergomi káptalan birtokaként jegyzik fel.

1805-ben különvált Kiscsév-től, de nem sokkal később a közben pusztává vált Kiscsévet is hozzácsatolják.

1944. december 25-én hajnalban a falu szovjet kézre került a 181. harckocsidandár által.^[4] 1966-ban a falu határában szántás közben találtak egy az 1200-as évekből származó harangot. A feltételezések szerint a török fosztogatás elől rejtették el annak idején. Magyarország legrégebbi harangja, mely a település címerében is helyet kapott. A harang az esztergomi Balassi Bálint Múzeumban található.^[3]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,3%-a magyarnak, 0,3% cigánynak, 31,5% németnek, 0,2% románnak, 1,5% szlováknak mondta magát (10,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61,5%, református 4,3%, evangélikus 0,1%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 10,8% (22,4% nem nyilatkozott).^[5]

Nevezetességei[szerkesztés]

1826-ban klasszicista stílusban épült római katolikus temploma.
Dág nevezetes röplabdacsapatáról is, amely 2008-ban, története során először elődöntőbe jutott a magyar bajnokságban.^[6] 2016-ban a dági röplabdacsapat immár harmadszorra ért el harmadik helyezést a Magyar Kupában.^[7]