Ugrás a tartalomhoz

Leányvár (település)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Leányvár
A leányvári kápolna
A leányvári kápolna
Leányvár címere
Leányvár címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeKomárom-Esztergom
JárásEsztergomi
Jogállásközség
PolgármesterFári Csaba (független)[1]
Irányítószám2518
Körzethívószám33
Népesség
Teljes népesség1778 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség245,24 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület7,25 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 40′ 58″, k. h. 18° 46′ 13″47.682681°N 18.770200°EKoordináták: é. sz. 47° 40′ 58″, k. h. 18° 46′ 13″47.682681°N 18.770200°E
Leányvár (Komárom-Esztergom vármegye)
Leányvár
Leányvár
Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
Leányvár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Leányvár témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Leányvár (németül Leinwar) község Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A település a Budapestet Esztergommal (és hajdan Béccsel) összekötő 10-es főút mentén, a Pilis, a Gerecse és a Budai-hegység által közrezárt Dorogi-medencében, a Gerecse keleti nyúlványain, festői környezetben fekszik.

Panorámakép a Panoráma utcából: a Bécsi út háztetői és a kilátás
Panorámakép a Panoráma utcából: a Bécsi út háztetői és a kilátás

Megközelíthetősége

[szerkesztés]

Személygépkocsival

[szerkesztés]

Leányvár közúton a 10-es főúton közelíthető meg, Budapesttől 32 km-re fekszik. A tervezett M100-as gyorsforgalmi út a település határában fog elhaladni, amellyel közvetlenül elérhető lesz az M1-es autópálya (jelenleg ez a 102-es főúton keresztül érhető el). A 11-es főút a 117-es illetve 111-es főúton keresztül érhető el, Esztergom távolsága 10 km.

Leányvár autóval Budapest határától 30 perc alatt, Esztergomból 10 perc alatt érhető el.

Vasúton

[szerkesztés]

A települést a Budapest–Esztergom-vasútvonal érinti, a Leányvár vasútállomáson megálló járatok:

A vonatok napközben félóránként járnak, a menetidő a Nyugati pályaudvartól 50-55 perc.[3]

Autóbusszal

[szerkesztés]

Autóbusszal

járatokkal érhető el. A településen megáll a 8510-es Esztergom-Dorog-Kesztölc-Piliscsév-Piliscsaba járat is.

A buszok csúcsidőben fél óránként járnak, a menetidő az Árpád hídtól kb. 50 perc.[4]

Története

[szerkesztés]

A mai Leányvár és környéke már a Római Birodalom idején is lakott hely volt, később az avarok lakhelye volt a település.[5]

Első írásos említése 1270-ből való, Wolmoth (Volmód) alakban.[6]

Az 1321-es, 1327-es, 1334-es írásos adatok alapján a mai Leányvár területén fekvő Valmot falu javarészt az esztergomi johannita ispotály birtokában volt. A határában emelkedő hegy gerincén az Ulmod-nak (Valmot) nevezett vár és egy apácakolostor állt, a település mai nevének (Leányvár) eredetét is ezzel hozzák kapcsolatba. A vár romjai még a 19. század eleji térképeken is fel voltak tüntetve, de mára már már nyoma sincs.

1570-ben Valmónnak nevezték, de a község ekkor még lakatlan helységként szerepelt.[5]

A falu a török időkben elpusztult, s csak a 18. században, eredeti helyétől kissé távolabb épül fel újra. Ekkor a terület és a falu is a Sándor család birtokába kerül, aki német telepesekkel népesítette újra. Lakosainak száma ekkor 198 volt.

A 20. század elején a település 834 lakosa közül csak 36 vallotta magát magyarnak.[5] 1945 után a falu német lakosságának 60 %-át kitelepítették.[5] A falu megmaradt német lakossága nagy gonddal ápolja nemzeti hagyományait, a helyi földrajzi nevek is kétnyelvûek.[5]

A település bemutatása, nevezetességei

[szerkesztés]

A Beloiannisz utca neve korábban Gróf Apponyi Albert utca volt. A rendszerváltás után, a kilencvenes években a képviselőtestület vissza akarta változtatni a görög kommunista vezető nevét viselő utcát az eredeti nevére, de az utca lakói aláírásgyűjtést indítottak a visszanevezés ellen.

A Bécsi út az országos közúthálózat része, a 10-es főút egy szakasza, a települést közúton ezen keresztül lehet megközelíteni.

  • Habsburg emlékmű – József főherceg 1908. április 21-i szerencsés kimenetelű balesetének helyi védelem alatt álló emlékoszlopa[7]

Az Erzsébet utca a település valamikori főutcája. Az utcaképre eredetileg az utcára merőleges, oromfalas hosszúházak voltak jellemzőek, a templom körül kialakult központban a beépítés sűrűsödött, ott a hosszúházakat felváltották a hajlított házak. Hajdan minden ház előtt diófák álltak.[7]

A burkolatlan Kápolna utcán lehet feljutni a 213 méter magas, a település képét meghatározó, a település fölé magasodó Kálvária dombra, és az ott található kápolnához és kálváriához.[7]

  • Kápolna – 1785-ben építette Wegner Antal. 1998-99-ben Gerstner Ferenc és édesapja kezdeményezésére helyi összefogással újították fel. Helyi védelem alatt áll.[7][11]
  • Kálvária kereszt – Eredetileg 1785-ben állította Wegner Antal, helyi védelem alatt áll[7]
  • Szent János szobor – Az eredetileg 1808-ban állított szobor helyén 2014-ben újraállított helyi védelem alatt álló szobor ifj. Manhertz Mátyás munkája[12]
  • Szűz Mária szobor – Az eredetileg 1808-ban állított szobor helyén 2014-ben újraállított helyi védelem alatt álló szobor ifj. Manhertz Mátyás munkája[13]

A település legújabb utcája, mely az átalakuló településrészek közé tartozik; az Önkormányzat a lakosság megváltozott életmódjához, igényeihez, illetve a település gazdasági fejlődéséhez alkalmazkodva alakította ki.[7] A kialakított telkek nagy (minimum 800 m2) alapterületűek, beépítésre szántak, a területen kertvárosias lakóövezetet szeretnének létesíteni. Az úttest frissen burkolt. Az utcában minden közmű (csatorna, gáz is) elérhető, a közművek (az áram és a hírközlés is) a föld alatt futnak.

A település további utcái: Kálvária utca, Kápolna köz, Petőfi utca, Szent Erzsébet köz, Templom utca, Várdomb utca, Vasút utca

Környező települések

[szerkesztés]
Csolnok
Annavölgy
Dorog
Esztergom
Kesztölc
Pilisszentlélek
Dág
Sárisáp

Észak
Nyugat  Leányvár  Kelet
Dél

Piliscsév
Pilisszántó
Úny
Máriahalom
Tinnye
Perbál
Pilisjászfalu
Piliscsaba

Népessége

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 1990 és 2024 között
Lakosok száma
1544
1525
1567
1679
1721
1721
1744
1739
1818
1778
1990199419982001200520092013201620202024
Adatok: Wikidata

Lakosság összetétele

[szerkesztés]

Nemzetiségi hovatartozás

[szerkesztés]

A 2011-es népszámlálás során a lakosokból

  • 81,5% magyarnak
  • 19% németnek
  • 0,5% szlováknak
  • 0,2% románnak

mondta magát. 18,3% nem nyilatkozott. (A kettős identitások miatt nagyobb a végösszeg 100 %-nál.)[14]

2022-ben a lakosság 87,1%-a vallotta magát magyarnak, 10% németnek, 0,5% románnak, 0,4% cigánynak, 0,2% szlováknak, 0,1-0,1% örménynek és bolgárnak, 2,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

Felekezeti hovatartozás

[szerkesztés]

A 2011-es népszámlálás során a vallási megoszlás a következő volt:[14]




  római katolikus (48,7%)
  református (8,3%)
  görög katolikus (0,5%)
  evangélikus (0,4%)
  izraelita (0,1%)
  egyéb (2%)
  felekezeten kívüli (10,6%)
  nem nyilatkozott (29,4%)

2022-ben vallása szerint 34,3% volt római katolikus, 7,5% református, 0,7% evangélikus, 0,7% görög katolikus, 0,1% ortodox, 0,7% egyéb keresztény, 0,1% egyéb katolikus, 13,2% felekezeten kívüli (42,3% nem válaszolt).[15]

Közélete

[szerkesztés]

A település polgármesterei

[szerkesztés]
időszak polgármester neve pártállása forrás
1990–1991 Szegvári László független [16]
1991–2006 Bánffy Miklós MDF [17][18][19][20]
2006–2011 Tóth János független [21][22]
2011–2019 Hanzelik Gábor független [23][24]
2019– Fári Csaba független [25][1]

A településen az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt[26] 2011. július 24-én időközi polgármester- és képviselő-testületi választást tartottak.[23] A választáson a hivatalban lévő polgármester nem indult.[23]

A település képviselő-testülete

[szerkesztés]

A 2019-es helyi önkormányzati választásoktól a képviselő-testület tagjai:[17]

képviselő neve pártállása tisztsége
Balogh András független Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottság elnöke
Fári Csaba független polgármester
Papp Pál független
Pfluger Antal független
Szikoráné Burányi Rita független Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottság tagja
Weisenbruger Csaba független
Witzenleiter Zoltán független alpolgármester

Testvértelepülései

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Leányvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 26.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. MÁV Vonali menetrend. [2020. november 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. április 19.)
  4. Volánbusz menetrend
  5. a b c d e Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület
  6. Magyar Nemzeti Levéltár Diplomatikai Levéltára (DL.724, Bp. I. 113)
  7. a b c d e f Arculati Kézikönyv, 2018
  8. Erdély Jenő dombormű
  9. Árpád-házi Szent Erzsébet plébánia
  10. Római katolikus templom, Leányvár
  11. Leányvár, Kálvária kápolna
  12. Szent János szobor
  13. Szűz Mária szobor
  14. a b Leányvár Helységnévtár
  15. Leányvár Helységnévtár
  16. Leányvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  17. a b A település képviselőtestülete
  18. Leányvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
  19. Leányvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 18.)
  20. Leányvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 18.)
  21. Leányvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 18.)
  22. Leányvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  23. a b c Leányvár települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011. július 24. (Hozzáférés: 2020. június 8.)
  24. Leányvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 18.)
  25. Leányvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 27.)
  26. 2011. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011 (Hozzáférés: 2020. június 8.)
  27. (2009. október 1.) „Tánc-dal-zene, A leányvári német nemzetiségi kultúrcsoportok lapjaX (67). (Hozzáférés: 2021. április 10.)  

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]