Leányvár (település)
| Leányvár | |||
 | |||
| A leányvári kápolna | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Megye | Komárom-Esztergom | ||
| Járás | Esztergomi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Fári Csaba (független)[1] | ||
| Irányítószám | 2518 | ||
| Körzethívószám | 33 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1818 fő (2020. jan. 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 250,76 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 7,25 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Leányvár
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 47° 40′ 58″, k. h. 18° 46′ 13″Koordináták: é. sz. 47° 40′ 58″, k. h. 18° 46′ 13″ | |||
Leányvár
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
| |||
| Leányvár weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Leányvár témájú médiaállományokat. | |||
Leányvár (németül Leinwar) község Komárom-Esztergom megyében, az Esztergomi járásban.
Fekvése[szerkesztés]
A település a Budapestet Esztergommal (és hajdan Béccsel) összekötő 10-es főút mentén, a Pilis, a Gerecse és a Budai-hegység által közrezárt Dorogi-medencében, a Gerecse keleti nyúlványain, festői környezetben fekszik.
Megközelíthetősége[szerkesztés]
Személygépkocsival[szerkesztés]
Leányvár közúton a 10-es főúton közelíthető meg, Budapesttől 32 km-re fekszik. A tervezett M100-as gyorsforgalmi út a település határában fog elhaladni, amellyel közvetlenül elérhető lesz az M1-es autópálya (jelenleg ez a 102-es főúton keresztül érhető el). A 11-es főút a 117-es illetve 111-es főúton keresztül érhető el, Esztergom távolsága 10 km.
Leányvár autóval Budapest határától 30 perc alatt, Esztergomból 10 perc alatt érhető el.
Vasúton[szerkesztés]
A települést a Budapest–Esztergom-vasútvonal érinti, a Leányvár vasútállomáson megálló járatok:
A vonatok napközben félóránként járnak, a menetidő a Nyugati pályaudvartól 50-55 perc.[3]
Autóbusszal[szerkesztés]
Autóbusszal
járatokkal érhető el. A településen megáll a 8510-es Esztergom-Dorog-Kesztölc-Piliscsév-Piliscsaba járat is.
A buszok csúcsidőben fél óránként járnak, a menetidő az Árpád hídtól kb. 50 perc.[4]
Története[szerkesztés]
A mai Leányvár és környéke már a Római Birodalom idején is lakott hely volt, kásőbb az avarok lakhelye volt a település.[5]
Első írásos említése 1270-ből való, Wolmoth (Volmód) alakban.[6]
Az 1321-es, 1327-es, 1334-es irásos adatok alapján a mai Leányvár területén fekvő Valmot falu javarészt az esztergomi johannita ispotály birtokában volt. A határában emelkedő hegy gerincén az Ulmod-nak (Valmot) nevezett vár és egy apácakolostor állt, a település mai nevének (Leányvár) eredetét is ezzel hozzák kapcsolatba. A vár romjai még a 19. század eleji térképeken is fel voltak tüntetve, de mára már már nyoma sincs.
1570-ben Valmónnak nevezték, de a község ekkor még lakatlan helységként szerepelt.[5]
A falu a török időkben elpusztult, s csak a 18. században, eredeti helyétől kissé távolabb épül fel újra. Ekkor a terület és a falu is a Sándor család birtokába kerül, aki német telepesekkel népesítette újra. Lakosainak száma ekkor 198 volt.
A 20. század elején a település 834 lakosa közül csak 36 vallotta magát magyarnak.[5] 1945 után a falu német lakosságának 60 %-át kitelepítették.[5] A falu megmaradt német lakossága nagy gonddal ápolja nemzeti hagyományait, a helyi földrajzi nevek is kétnyelvûek.[5]
A település bemutatása, nevezetességei[szerkesztés]
Bécsi út[szerkesztés]
A Bécsi út az országos közúthálózat része, a 10-es főút egy szakasza, a települést közúton ezen keresztül lehet megközelíteni.
- Habsburg emlékmű – József főherceg 1908. április 21-i szerencsés kimenetelű balesetének helyi védelem alatt álló emlékoszlopa[7]
Erzsébet utca[szerkesztés]
Az Erzsébet utca a település valamikori főutcája. Az utcaképre eredetileg az utcára merőleges, oromfalas hosszúházak voltak jellemzőek, a templom körül kialakult központban a beépítés sűrűsödött, ott a hosszúházakat felváltották a hajlított házak. Hajdan minden ház előtt diófák álltak.[7]
- Erdély Jenő dombormű – Az Erzsébet utca 92. alatt található Leányvári Erdély Jenő Általános Iskola falán 2016-ban az iskola egykori igazgatójának tiszteletére állított emléktábla Máthé Krisztián munkája[8]
- Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom – az Erzsébet utca 127. alatt található, 1806-ban klasszicista stílusban épült műemléki védelem alatt álló római katolikus templom[9][10]
Kápolna utca[szerkesztés]
A burkolatlan Kápolna utcán lehet feljutni a 213 méter magas, a település képét meghatározó, a település fölé magasodó Kálvária dombra, és az ott található kápolnához és kálváriához.[7]
- Kápolna – 1785-ben építette Wegner Antal. 1998-99-ben Gerstner Ferenc és édesapja kezdeményezésére helyi összefogással újították fel. Helyi védelem alatt áll.[7][11]
- Kálvária kereszt – Eredetileg 1785-ben állította Wegner Antal, helyi védelem alatt áll[7]
- Szent János szobor – Az eredetileg 1808-ban állított szobor helyén 2014-ben újraállított helyi védelem alatt álló szobor ifj. Manhertz Mátyás munkája[12]
- Szűz Mária szobor – Az eredetileg 1808-ban állított szobor helyén 2014-ben újraállított helyi védelem alatt álló szobor ifj. Manhertz Mátyás munkája[13]
Panoráma utca[szerkesztés]
A település legújabb utcája, mely az átalakuló településrészek közé tartozik; az Önkormányzat a lakosság megváltozott életmódjához, igényeihez, illetve a település gazdasági fejlődéséhez alkalmazkodva alakította ki.[7] A kialakított telkek nagy (minimum 800 m2) alapterületűek, beépítésre szántak, a területen kertvárosias lakóövezetet szeretnének létesíteni. Az úttest frissen burkolt. Az utcában minden közmű (csatorna, gáz is) elérhető, a közművek (az áram és a hírközlés is) a föld alatt futnak.
A település további utcái: Beloiannisz utca, Kálvária utca, Kápolna köz, Petőfi utca, Szent Erzsébet köz, Templom utca, Várdomb utca, Vasút utca
Környező települések[szerkesztés]
| Csolnok Annavölgy |
Dorog Esztergom |
Kesztölc Pilisszentlélek |
| Dág Sárisáp |
|
Piliscsév Pilisszántó |
| Úny Máriahalom |
Tinnye Perbál |
Pilisjászfalu Piliscsaba |
Népessége[szerkesztés]
A település népességének változása:
Lakosság összetétele[szerkesztés]
Nemzetiségi hovatartozás[szerkesztés]
A 2011-es népszámlálás során a lakosokból
- 81,5% magyarnak
- 19% németnek
- 0,5% szlováknak
- 0,2% románnak
mondta magát. 18,3% nem nyilatkozott. (A kettős identitások miatt nagyobb a végösszeg 100 %-nál.)[14]
Felekezeti hovatartozás[szerkesztés]
A 2011-es népszámlálás során a vallási megoszlás a következő volt:[14]
Közélete[szerkesztés]
A település polgármesterei[szerkesztés]
| időszak | polgármester neve | pártállása | forrás |
|---|---|---|---|
| 1990 – 1991 | Szegvári László | független | [15] |
| 1991 – 2006 | Bánffy Miklós | MDF | [16][17][18][19] |
| 2006 – 2011 | Tóth János | független | [20][21] |
| 2011 – 2019 | Hanzelik Gábor | független | [22][23] |
| 2019 – | Fári Csaba | független | [1] |
A településen az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt[24] 2011. július 24-én időközi polgármester- és képviselő-testületi választást tartottak.[22] A választáson a hivatalban lévő polgármester nem indult.[22]
A település képviselőtestülete[szerkesztés]
A 2019-es helyi önkormányzati választásoktól a képviselőtestület tagjai:[16]
| képviselő neve | pártállása | tisztsége |
|---|---|---|
| Balogh András | független | Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottság elnöke |
| Fári Csaba | független | polgármester |
| Papp Pál | független | |
| Pfluger Antal | független | |
| Szikoráné Burányi Rita | független | Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottság tagja |
| Weisenbruger Csaba | független | |
| Witzenleiter Zoltán | független | alpolgármester |
Testvértelepülései[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Leányvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 18.)
- ↑ http://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=25487
- ↑ MÁV Vonali menetrend
- ↑ Volánbusz menetrend
- ↑ a b c d e Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület
- ↑ Magyar Nemzeti Levéltár Diplomatikai Levéltára (DL.724, Bp. I. 113)
- ↑ a b c d e f Arculati Kézikönyv, 2018
- ↑ Erdély Jenő dombormű
- ↑ Árpád-házi Szent Erzsébet plébánia
- ↑ Római katolikus templom, Leányvár
- ↑ Leányvár, Kálvária kápolna
- ↑ Szent János szobor
- ↑ Szűz Mária szobor
- ↑ a b Leányvár Helységnévtár
- ↑ Leányvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ a b A település képviselőtestülete
- ↑ Leányvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
- ↑ Leányvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 18.)
- ↑ Leányvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 18.)
- ↑ Leányvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 18.)
- ↑ Leányvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ a b c Leányvár települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011. július 24. (Hozzáférés: 2020. június 8.)
- ↑ Leányvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 18.)
- ↑ 2011. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011 (Hozzáférés: 2020. június 8.)
- ↑ (2009. október 1.) „Tánc-dal-zene, A leányvári német nemzetiségi kultúrcsoportok lapja” X (67). (Hozzáférés ideje: 2021. április 10.)
Források[szerkesztés]
- Borovszky Samu: Esztergom vármegye települései
További információk[szerkesztés]
- Leányvár Önkormányzatának honlapja
- Leányvári Német Nemzetiség
- GCLVR kereshető geoláda a Kálvária dombon
