Leányvár (település)
| Leányvár | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Megye | Komárom-Esztergom | ||
| Járás | Esztergomi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Tóth János (független)[1] | ||
| Irányítószám | 2518 | ||
| Körzethívószám | 33 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1714 fő (2015. jan. 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 239,53 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 7,26 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Leányvár
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 47° 40′ 58″, k. h. 18° 46′ 13″Koordináták: é. sz. 47° 40′ 58″, k. h. 18° 46′ 13″ | |||
Leányvár
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
| |||
| Leányvár weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Leányvár témájú médiaállományokat. | |||
Leányvár (németül Leinwar) község Komárom-Esztergom megyében, az Esztergomi járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
A Pilis, a Gerecse és a Budai-hegység által közrezárt Dorogi-medencében fekszik a Gerecse keleti nyúlványain, festői környezetben, Dorogtól 4, Esztergomtól 10, Budapesttől 34 km-re a 10-es főút és a Budapest–Esztergom-vasútvonal mentén. Leányvár vasútállomáson minden személyvonat megáll.
Története[szerkesztés]
A mai Leányvár és környéke már a Római Birodalom idején is lakott hely volt.
Első írásos említése 1270-ből való, Wolmoth alakban (Dl.724, Bp. I. 113) Valmot falu javarészt az esztergomi johannita ispotály birtokában volt az 1321-es, 1327-es, 1334-es irásos adatok alapján. Valmot a mai Leányvár területén feküdt, a határában emelkedő hegy gerincén, ahol az Ulmod-nak (Valmot) nevezett vár és egy apácakolostor állt. A vár romjai még a 19. század eleji térképeken is fel voltak tüntetve.
Mai nevének eredetét (Leányvár) is az itt volt egykori apácakolostorral hozzák kapcsolatba.
A falu a török időkben elpusztult, s csak a 18. században, eredeti helyétől kissé távolabb épül fel újra. Ekkor a terület és a falu is a Sándor család birtokába kerül, aki német telepesekkel népesítette újra. Lakosainak száma ekkor 198 volt.
1945 után a falu német lakosságának több mint a felét kitelepítették. A falu megmaradt német lakossága nagy gonddal ápolja nemzeti hagyományait.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994:
- 1994–1998: Bánffy Miklós (MDF)[3]
- 1998–2002:
- 2002–2006:
- 2006–2010:
- 2010–2014: Tóth János (független)[1]
- 2014–2019:
- 2019-től:
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,5%-a magyarnak, 19% németnek, 0,2% románnak, 0,5% szlováknak mondta magát (18,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 48,7%, református 8,3%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 10,6% (29,4% nem nyilatkozott).[4]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Római katolikus temploma 1806-ban épült klasszicista stílusban.
Testvértelepülése[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Borovszky Samu: Esztergom vármegye települései
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Leányvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Leányvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
- ↑ Leányvár Helységnévtár
- ↑ (2009. augusztus 1.) „Tánc - dal - zene, A leányvári német nemzetiségi kultúrcsoportok lapja” X (67). (Hozzáférés ideje: 2010. május 21.) [halott link]
További információk[szerkesztés]
