Leányvár (település)
| Leányvár | |||
 | |||
| A leányvári kápolna | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Komárom-Esztergom | ||
| Járás | Esztergomi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Fári Csaba (független)[1] | ||
| Irányítószám | 2518 | ||
| Körzethívószám | 33 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1761 fő (2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 242,9 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 7,25 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 40′ 58″, k. h. 18° 46′ 13″47.682681°N 18.770200°EKoordináták: é. sz. 47° 40′ 58″, k. h. 18° 46′ 13″47.682681°N 18.770200°E | |||
 Leányvár
Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
| |||
| Leányvár weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Leányvár témájú médiaállományokat. | |||
Leányvár (németül Leinwar) község Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település a Budapestet Doroggal és Almásfüzitővel (illetve hajdan Béccsel) összekötő 10-es főút mentén fekszik, a Pilis, a Gerecse és a Budai-hegység által közrezárt Dorogi-medencében, a Gerecse keleti nyúlványain, festői környezetben.
A közvetlenül határos települések: kelet felől Piliscsév, délkelet felől Pilisjászfalu, délnyugat felől Dág, nyugat felől Csolnok, északnyugat felől pedig Dorog. Észak felől a legközelebbi település Kesztölc, de a közigazgatási területeik nem érintkeznek.
Megközelíthetősége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Személygépkocsival
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Leányvár közúton a 10-es főúton közelíthető meg, Budapesttől 32 km-re fekszik. A tervezett M100-as gyorsforgalmi út a település határában fog elhaladni, amellyel közvetlenül elérhető lesz az M1-es autópálya (jelenleg ez a 102-es főúton keresztül érhető el). A 11-es főút a 117-es illetve 111-es főúton keresztül érhető el, Esztergom távolsága 10 km.
Leányvár autóval Budapest határától 30 perc alatt, Esztergomból 10 perc alatt érhető el.
Vasúton
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A települést a Budapest–Esztergom-vasútvonal érinti, a Leányvár vasútállomáson megálló járatok:
A vonatok napközben félóránként járnak, a menetidő a Nyugati pályaudvartól 50-55 perc.[3]
Autóbusszal
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Autóbusszal
járatokkal érhető el. A településen megáll a 8510-es Esztergom-Dorog-Kesztölc-Piliscsév-Piliscsaba járat is.
A buszok csúcsidőben fél óránként járnak, a menetidő az Árpád hídtól kb. 50 perc.[4]
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A mai Leányvár és környéke már a Római Birodalom idején is lakott hely volt, később az avarok lakhelye volt a település.[5]
Első írásos említése 1270-ből való, Wolmoth (Volmód) alakban.[6]
Az 1321-es, 1327-es, 1334-es írásos adatok alapján a mai Leányvár területén fekvő Valmot falu javarészt az esztergomi johannita ispotály birtokában volt. A határában emelkedő hegy gerincén az Ulmod-nak (Valmot) nevezett vár és egy apácakolostor állt, a település mai nevének (Leányvár) eredetét is ezzel hozzák kapcsolatba. A vár romjai még a 19. század eleji térképeken is fel voltak tüntetve, de mára már már nyoma sincs.
1570-ben Valmónnak nevezték, de a község ekkor még lakatlan helységként szerepelt.[5]
A falu a török időkben elpusztult, s csak a 18. században, eredeti helyétől kissé távolabb épül fel újra. Ekkor a terület és a falu is a Sándor család birtokába került, akik német telepesekkel népesítették újra. Lakosainak száma ekkor 198 volt. 1897-ben jégeső verte el a termést.[7]
A 20. század elején a település 834 lakosa közül csak 36 vallotta magát magyarnak.[5] 1945 után a falu német lakosságának 60 %-át kitelepítették.[5] A falu megmaradt német lakossága nagy gonddal ápolja nemzeti hagyományait, a helyi földrajzi nevek is kétnyelvûek.[5]
A település bemutatása, nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Beloiannisz utca neve korábban Gróf Apponyi Albert utca volt. A rendszerváltás után, a kilencvenes években a képviselőtestület vissza akarta változtatni a görög kommunista vezető nevét viselő utcát az eredeti nevére, de az utca lakói aláírásgyűjtést indítottak a visszanevezés ellen.
A Bécsi út az országos közúthálózat része, a 10-es főút egy szakasza, a települést közúton ezen keresztül lehet megközelíteni.
- Habsburg emlékmű – József főherceg 1908. április 21-i szerencsés kimenetelű balesetének helyi védelem alatt álló emlékoszlopa[8]
Az Erzsébet utca a település valamikori főutcája. Az utcaképre eredetileg az utcára merőleges, oromfalas hosszúházak voltak jellemzőek, a templom körül kialakult központban a beépítés sűrűsödött, ott a hosszúházakat felváltották a hajlított házak. Hajdan minden ház előtt diófák álltak.[8]
- Erdély Jenő dombormű – Az Erzsébet utca 92. alatt található Leányvári Erdély Jenő Általános Iskola falán 2016-ban az iskola egykori igazgatójának tiszteletére állított emléktábla Máthé Krisztián munkája[9]
- Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom – az Erzsébet utca 127. alatt található, 1806-ban klasszicista stílusban épült műemléki védelem alatt álló római katolikus templom[10][11]
A burkolatlan Kápolna utcán lehet feljutni a 213 méter magas, a település képét meghatározó, a település fölé magasodó Kálvária dombra, és az ott található kápolnához és kálváriához.[8]
- Kápolna – 1785-ben építette Wegner Antal. 1998-99-ben Gerstner Ferenc és édesapja kezdeményezésére helyi összefogással újították fel. Helyi védelem alatt áll.[8][12]
- Kálvária kereszt – Eredetileg 1785-ben állította Wegner Antal, helyi védelem alatt áll[8]
- Szent János szobor – Az eredetileg 1808-ban állított szobor helyén 2014-ben újraállított helyi védelem alatt álló szobor ifj. Manhertz Mátyás munkája[13]
- Szűz Mária szobor – Az eredetileg 1808-ban állított szobor helyén 2014-ben újraállított helyi védelem alatt álló szobor ifj. Manhertz Mátyás munkája[14]
A település legújabb utcája, mely az átalakuló településrészek közé tartozik; az Önkormányzat a lakosság megváltozott életmódjához, igényeihez, illetve a település gazdasági fejlődéséhez alkalmazkodva alakította ki.[8] A kialakított telkek nagy (minimum 800 m2) alapterületűek, beépítésre szántak, a területen kertvárosias lakóövezetet szeretnének létesíteni. Az úttest frissen burkolt. Az utcában minden közmű (csatorna, gáz is) elérhető, a közművek (az áram és a hírközlés is) a föld alatt futnak.
A település további utcái: Kálvária utca, Kápolna köz, Petőfi utca, Szent Erzsébet köz, Templom utca, Várdomb utca, Vasút utca
Környező települések
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Csolnok Annavölgy |
Dorog Esztergom |
Kesztölc Pilisszentlélek |
| Dág Sárisáp |
|
Piliscsév Pilisszántó |
| Úny Máriahalom |
Tinnye Perbál |
Pilisjászfalu Piliscsaba |
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1544 | 1525 | 1567 | 1673 | 1714 | 1721 | 1744 | 1762 | 1833 | 1761 |
| 1990 | 1994 | 1998 | 2002 | 2006 | 2009 | 2013 | 2017 | 2021 | 2025 |
Lakosság összetétele
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Nemzetiségi hovatartozás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A 2011-es népszámlálás során a lakosokból
- 81,5% magyarnak
- 19% németnek
- 0,5% szlováknak
- 0,2% románnak
mondta magát. 18,3% nem nyilatkozott. (A kettős identitások miatt nagyobb a végösszeg 100 %-nál.)[15]
2022-ben a lakosság 87,1%-a vallotta magát magyarnak, 10% németnek, 0,5% románnak, 0,4% cigánynak, 0,2% szlováknak, 0,1-0,1% örménynek és bolgárnak, 2,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
Felekezeti hovatartozás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A 2011-es népszámlálás során a vallási megoszlás a következő volt:[15]
2022-ben vallása szerint 34,3% volt római katolikus, 7,5% református, 0,7% evangélikus, 0,7% görög katolikus, 0,1% ortodox, 0,7% egyéb keresztény, 0,1% egyéb katolikus, 13,2% felekezeten kívüli (42,3% nem válaszolt).[16]
Közélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település polgármesterei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| időszak | polgármester neve | pártállása | forrás |
|---|---|---|---|
| 1990–1991 | Szegvári László | független | [17] |
| 1991–2006 | Bánffy Miklós | MDF | [18][19][20][21] |
| 2006–2011 | Tóth János | független | [22][23] |
| 2011–2019 | Hanzelik Gábor | független | [24][25] |
| 2019– | Fári Csaba | független | [1][26] |
A településen az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt[27] 2011. július 24-én időközi polgármester- és képviselő-testületi választást tartottak.[24] A választáson a hivatalban lévő polgármester nem indult.[24]
A település képviselő-testülete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A 2024-es helyi önkormányzati választásoktól a képviselő-testület tagjai:[18]
| képviselő neve | pártállása | tisztsége |
|---|---|---|
| Balogh András | független | |
| Csobán Ildikó | független | |
| Gölcz Mira | független | |
| Fári Csaba | független | polgármester |
| Ott Csaba | független | |
| Weisenbruger Csaba | független | alpolgármester |
| Witzenleiter Zoltán | független |
Testvértelepülései
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Leányvár települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. augusztus 26.
- ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1.
- ↑ "MÁV Vonali menetrend" (PDF). 2020. november 16. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2021. április 19.
- ↑ Volánbusz menetrend
- 1 2 3 4 5 Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület
- ↑ Magyar Nemzeti Levéltár Diplomatikai Levéltára (DL.724, Bp. I. 113)
- ↑ Esztergom II/25, 7 (1897. június 20.)
- 1 2 3 4 5 6 Arculati Kézikönyv, 2018
- ↑ Erdély Jenő dombormű
- ↑ Árpád-házi Szent Erzsébet plébánia
- ↑ Római katolikus templom, Leányvár
- ↑ Leányvár, Kálvária kápolna
- ↑ Szent János szobor
- ↑ Szűz Mária szobor
- 1 2 Leányvár Helységnévtár
- ↑ Leányvár Helységnévtár
- ↑ "Leányvár települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
- 1 2 A település képviselőtestülete
- ↑ "Leányvár települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2020. január 6.
- ↑ "Leányvár települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. április 18.
- ↑ "Leányvár települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. április 18.
- ↑ "Leányvár települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. április 18.
- ↑ "Leányvár települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. november 27.
- 1 2 3 "Leányvár települési időközi választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2011. július 24. Hozzáférés: 2020. június 8.
- ↑ "Leányvár települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. április 18.
- ↑ "Leányvár települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. május 27.
- ↑ "2011. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2011. Hozzáférés: 2020. június 8.
- ↑ "Tánc-dal-zene, A leányvári német nemzetiségi kultúrcsoportok lapja" (PDF). X (67). 2009. október 1. Hozzáférés: 2021. április 10.
{{cite journal}}: Cite journal requires|journal=(súgó)
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Borovszky Samu: Esztergom vármegye települései
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Leányvár Önkormányzatának honlapja
- Leányvári Német Nemzetiség
- Bemutatkozó videó
- GCLVR kereshető geoláda a Kálvária dombon
