Leányvár (település)

	Leányvár
	; Leányvár címere
	; Leányvár címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Megye	Komárom-Esztergom
Járás	Esztergomi
Jogállás	község
Polgármester	Tóth János
Irányítószám	2518
Körzethívószám	33
	Népesség
Teljes népesség	1714 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	239,53 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	7,26 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Leányvár Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 40′ 58″, k. h. 18° 46′ 13″Koordináták: é. sz. 47° 40′ 58″, k. h. 18° 46′ 13″
	Leányvár Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
	Leányvár weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Leányvár témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk a településről szól. Hasonló címmel lásd még: Leányvár (egyértelműsítő lap).

Leányvár (németül Leinwar) község Komárom-Esztergom megyében, az Esztergomi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Pilis, a Gerecse és a Budai-hegység által közrezárt Dorogi-medencében fekszik a Gerecse keleti nyúlványain, festői környezetben, Dorogtól 4, Esztergomtól 10, Budapesttől 34 km-re a 10-es főút és a Budapest–Esztergom-vasútvonal mentén. Leányvár vasútállomáson minden személyvonat megáll.

Története[szerkesztés]

A mai Leányvár és környéke már a Római Birodalom idején is lakott hely volt.

Első írásos említése 1270-ből való, Wolmoth alakban (Dl.724, Bp. I. 113) Valmot falu javarészt az esztergomi johannita ispotály birtokában volt az 1321-es, 1327-es, 1334-es irásos adatok alapján. Valmot a mai Leányvár területén feküdt, a határában emelkedő hegy gerincén, ahol az Ulmod-nak (Valmot) nevezett vár és egy apácakolostor állt. A vár romjai még a 19. század eleji térképeken is fel voltak tüntetve.

Mai nevének eredetét (Leányvár) is az itt volt egykori apácakolostorral hozzák kapcsolatba.

A falu a török időkben elpusztult, s csak a 18. században, eredeti helyétől kissé távolabb épül fel újra. Ekkor a terület és a falu is a Sándor család birtokába kerül, aki német telepesekkel népesítette újra. Lakosainak száma ekkor 198 volt.

1945 után a falu német lakosságának több mint a felét kitelepítették. A falu megmaradt német lakossága nagy gonddal ápolja nemzeti hagyományait.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,5%-a magyarnak, 19% németnek, 0,2% románnak, 0,5% szlováknak mondta magát (18,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 48,7%, református 8,3%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 10,6% (29,4% nem nyilatkozott).^[3]