Budapest–Esztergom-vasútvonal
A Budapest–Esztergom-vasútvonal a MÁV 2-es számú, Rákosrendező elágazás és Újpest, valamint Aquincum és Pilisvörösvár között kétvágányú, a többi szakaszon egyvágányú, villamosított budapesti elővárosi vonal. A Budai-hegység, a Pilis és a Gerecse között, a Solymári-völgyben és a Dorogi-medencében kanyargó vasútvonalon – a legmagasabban fekvő szakaszon – található Magyarország leghosszabb vasúti alagútja, a Kopár-hágói vasúti alagút.
A 2001-es népszámlálás szerint a főváros egyik legjelentősebb hivatásforgalommal rendelkező agglomerációs települései a vonal mentén találhatóak. A kibocsátott munkavállalók száma és aránya szerint csökkenő sorrendben Solymár, Pilisvörösvár, Piliscsaba, Esztergom és Dorog voltak.[1] A vasútvonal több olyan települést is átszel, amely érintett az észak-budai térségben illetve a pilisi medencékben (Pilisvörösvári-árok, Dorogi-medence) kibontakozó szuburbanizációs fejlődésben. E településeken az 1990-es évek közepe óta a népesség gyors iramban gyarapodik, ezért szükség van a vasútvonal modern, elővárosi vasúttá történő kiépítésére. A vonal felújítása és átépítése 2012. május és 2015. augusztus között zajlott. 2018 áprilisában a korszerű villamos motorvonatok forgalomba állításával fejeződött be.
Története[szerkesztés]
A Kenyérmező–Budapest vasútvonal megépítése 1893-ban kezdődött, megnyitása 1895-ben történt, eredetileg HÉV-ként (Budapest-Esztergom-Füzitői helyi érdekű Vasút Rt.).[2] Megépülésének elsődleges célja a budapesti gyárak és a lakosság dorogi szénnel való ellátása volt. (...előjog biztosíttatik egyúttal minden oly vasútvonalra, mely az Esztergom-vidéki kőszéntelepeket, akár önállóan, akár már létező vonalakhoz való csatlakozással Budapest irányába összeköttetésbe hozná., részlet az Országgyűlés 1893. XL. sz. törvényéből). Kenyérmező és az esztergomi végállomás közötti 4 kilométeres szakasz már 1891-ben elkészült az Esztergom–Almásfüzitő-vasútvonal részeként. A 780 méter hosszú Kopár-hágói vasúti alagút a vonallal azonos időben készült el.[3] A Mária Valéria híd pedig már úgy épült meg, hogy később a vasútvonal keresztül vezethető legyen rajta Párkány-Nána vasútállomásig. Ez a terv azonban sosem valósult meg.
A MÁV tulajdonában[szerkesztés]
Az esztergomi HÉV 1931-ben, a nagy gazdasági világválság idején került a MÁV tulajdonába.[4] Megnyitása nagyban hozzájárult a környék fejlődéséhez (az azóta eltelt időszak alatt a vonal mentén fekvő települések össznépessége – Budapest nélkül – 28 000 főről 82 000 fő fölé emelkedett), ebben az időszakban kezdtek kiépülni a piliscsabai üdülőtelepek és a dorogi munkástelepek a vonal mentén, megindult a szuburbanizáció és az iparosodás. A vasút megépülte előtt ezer lelkes Dorog népessége a második világháború előtt meghaladta a 8000 főt. Az 1940-es évek elején már naponta 6-800 ember ingázott a budapesti munkahelyére (főleg az Óbudai Gázgyárba, az újpesti textilgyárba és bőrgyárba, az Egyesült Izzóba, a Váci úti csavargyárba és a Láng Gépgyárba, az Óbudai Hajógyárba és a kőbányai MÁVAG-ba). A háborús konjunktúra miatt megnőtt a kereslet a dorogi szén iránt, így a teherforgalom is nagy mértékben növekedett. 1944. december 24-én este szovjet csapatok felrobbantották az Esztergom és Budapest között közlekedő vonatot.[5]
A második világháború után[szerkesztés]
A második világháború végén felrobbantott újpesti vasúti híd újjáépítéséig, 1955-ig a vonatok Aquincumtól a Szentendrei (ma H5-ös) HÉV-vel közös pályán közlekedtek. A személyvonatok Buda-Császárfürdőig, a tehervonatok pedig előbb a jobb parti körvasúton át a Déli pályaudvarra, majd 1950-től a frissen átadott Árpád hídon át (Filatorigát teherpályaudvar – Szentendrei út – Árpád híd – Vizafogó – Angyalföld vasútállomás útvonalon) közlekedtek Pestre. Az 1956-os forradalom alatt népfelkelők felrobbantották a pályát Dorog és Leányvár között. A nagy teherforgalom miatt leromlott állapotú pályát az 1960-as években modernizálták.
1996-ban emléktáblát avattak az esztergomi vasútállomáson és a Nyugati pályaudvaron a vonal megnyitásának századik évfordulóján. Az eredetileg az Óbudai Gázgyár számára létesült Aquincum megállóhelyet – az átszállás megkönnyítése céljából – 2001-ben közelebb helyezték a Szentendrei úthoz, az Aquincumi Múzeum romkertje mellé. (2015-től pedig az út nyugati oldalára, a Szentendrei HÉV azonos nevű megállójához.) A MÁV 23 korszerű Siemens Desiro motorvonatot állított forgalomba 2003-ban és 2005-ben, valamint a görög vasutaktól átvett 8 motorvonatot 2010-ben, így jelenleg 31 ilyen típusú járművel rendelkezik. Az 53 km-es Esztergom–Budapest-távolságot a vonat másfél óra alatt tette meg általában, mivel az elavult pályán csak 60 km/h sebességgel lehetett közlekedni. Mivel a vonal egyvágányos volt, emiatt a vonatok keresztnél gyakran várakozni kényszerültek, de mindez a 2012-2015 közötti felújítással megszűnt. 2006 decemberében bevezették az ütemes menetrendet Esztergom és a Nyugati pályaudvar között.
Fejlesztése[szerkesztés]
2008-2009 között átépítették az Újpesti vasúti hidat, amely során az egész acélszerkezetet lecserélték, valamint a hídpilléreket megerősítették. A munkálatok befejezése óta 80 km/h-val haladhatnak a vonatok az addigi 30 km/h-s lassújel helyett. A személyvonatok ez idő alatt a második világháború utáni állapotnak megfelelően a H5-ös HÉV vonalán közlekedtek Margit híd állomásig.
A vonalon 3 év 2 hónapig, 2012. június 16-tól 2015. augusztus 19-ig felújítási munkák zajlottak, Pilisvörösvár és Esztergom között,[6] 2013. áprilisától pedig Budapest-Árpád híd autóbusz-állomás és Esztergom[7] (2013 decemberétől Piliscsaba) között vonatpótló autóbuszok közlekedtek.[8] Budapest-Nyugati pályaudvart, Újpest megállóhelyet, Rákosrendező, Angyalföld állomásokat és Vasútmúzeum megállóhelyet az autóbuszok nem érintették.
2013. december 12-én átadták az Esztergom-Pilisvörösvár között megújult egyvágányú, 32,7 km-es vasútvonalat, amely magába foglalja a 2 kilométeres Őrhegy forgalmi kitérőt a Terranova gyárnál. Piliscsaba és Esztergom között a sebesség a korábbi 60 kilométerről 70–100 kilométerre nőtt, ezzel a teljes szakaszon majdan 20 perccel csökken a menetidő. A vasúti forgalom 2013. április 2-ától december 14-ig szünetelt, majd 2013. december 15-étől indult meg. Az átadott szakaszon 11 helyszínen összesen 1170 P+R és 422 B+R parkoló épül. Dorog állomás mellett az átszállást megkönnyítendő buszfordulót alakítottak ki. Új megállóhely létesült Magdolnavölgynél. Új közúti aluljáró épült a Terranova gyár térségében és a 10-es főút forgalmának átvezetésére a pilisvörösvári állomás végében. Átépítették és biztonságosabbá tették Pilisvörösváron a Kálvária és az Őrhegy utcáknál található két felüljárót, a Piliscsabai úton és a Tó utcában lévő közúti aluljárókat is. Új gyalogos aluljáró vagy átjáró épült Szabadságligeten, Piliscsabán, Pilisjászfalun és Piliscséven. A Pilisvörösvár és Piliscsaba közötti vonalszakasz kivitelezője a Szemafor Konzorcium (A-Híd Építő Zrt., Vasútépítők Kft., H.F. Wiebe GmbH & Co. KG.), nettó 10,4 milliárd forint értékben. A Piliscsaba és Esztergom közötti vonalszakasz kivitelezője az Inflexió Konzorcium (Vasútépítők Kft., H.F. Wiebe GmbH & Co. KG, A-Híd Építő Zrt.) volt nettó 8,7 milliárd forint értékben.[9]
2015. augusztus 11-én megindult a 10 napos utasok nélküli üzem,[10] amelyet 2015. augusztus 20-án a teljes üzem indulása követett.[11] A 44,5 milliárd forintos projekt befejezése 2015. augusztus 20-a, azaz az eredeti határidőhöz mérten másfél év késéssel adták át a teljesen felújított vonalat.[12]
A villamosítás, valamint a rekonstrukcióhoz csatolt egyéb feladatok elvégzéséhez 2016. június 30-án kezdhettek neki a kivitelezők, a szerződés értéke 33,6 milliárd forint volt. A beruházás keretében elkészült az Angyalföld – Újpest közötti új, 2. vágány, illetve a teljes szakaszon kiépítették a kiegészítő biztosítóberendezéseket.[13] 2018 áprilisában üzembe helyezték az új D55 típusú biztosítóberendezéseket Leányvár, Esztergom-Kertváros és Esztergom állomásokon, így április 9-től már csak villamos vontatású FLIRT vonatok közlekednek,[14] amely miatt a korábbi 1 óra 28 perces menetidő 1 óra 9 percre csökkent.[15] A korábbi dízel motorvonatok és dízelmozdonyok ezzel eltűntek a vasútvonalról. Május 20-án pedig a vonatok jobb menetdinamikáját kihasználó zónázó menetrendet is bevezették. Az új Z72 -es zónázó vonatok piliscsabai zónahatárral közlekednek. Piliscsabáig csak a jelentősebb állomásokon és megállóhelyeken állnak meg, onnantól Esztergomig mindenhol.
Tervezett fejlesztések[szerkesztés]
 |
Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! |
 |
2014 áprilisában írt ki az állami vasúttársaság nyílt közbeszerzést, melynek tárgya a „Piliscsaba–Esztergom között új felülvezérelt Domino 55 biztosítóberendezés, Rákosrendező–Esztergom vasútvonalon a távközlési munkák elvégzése és utastájékoztató berendezések telepítése.“.[16] volt. A beruházás költségét a MÁV nettó 2,89 milliárd forintra becsülte, a nyertes a Dunántúli Távközlési és Biztosítóberendezési Építő Kft. lett nettó 3,56 milliárd forintos árajánlatával.[17] A kft. egyik főtulajdonosa Simicska Lajos. 2016. február 25-ei hatállyal azonban felbontották ezt a szerződést. A Dunántúli Kft. tudomásul vette a szerződésbontást, az addig elvégzett munkáért és megvásárolt eszközökért nettó 1,85 milliárd forintot kapott. A MÁV tájékoztatása szerint a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. tenderét megnyerő, a nagyrészt Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő R-Kord Kft. pedig takarékossági okokból köteles felhasználni az elkészült terveket, valamint a Dunántúli Kft. által beszerzett anyagokat és eszközöket. Ezenkívül a NIF zrt.előreláthatólag nettó 7,6 milliárd forintot fizet Mészáros Lőrinc cégének a vasútvonal biztosítóberendezési munkálataira.[18][19]
Pálya[szerkesztés]
| Kezdőpont | Végpont | Hossz [km] | Maximális sebesség [km/h][20] |
|---|---|---|---|
| Nyugati pályaudvar | Angyalföld | 6 | 80 |
| Angyalföld | Esztergom | 47 | 100 |
Forgalom[szerkesztés]
Utasforgalom[szerkesztés]
A Budapest–Esztergom-vasútvonalat igénybe vevő utasok számát az alábbi táblázat tartalmazza, nem számítva a jogszabály alapján díjmentesen utazókat (65 év felettiek, 6 év alattiak, határon túli magyarok, díjmentesen utazó diákcsoportok), valamint a fővároson belül Budapest-bérletet használókat.[21]
| Év | Utasszám | Változás | Változás a 2011-es, felújítás előtti forgalomhoz képest |
|---|---|---|---|
| 2001[22] | 700 ezer | ||
| 2002[22] | 800 ezer | +14% | |
| 2003[22] | 900 ezer | +12% | |
| 2004[22] | 1,1 millió | +22% | |
| 2005[22] | 1,3 millió | +18% | |
| 2006[22] | 1,5 millió | +15% | |
| 2007[22] | 1,5 millió | 0% | |
| 2008[22] | 1,6 millió | +6% | |
| 2009[22] | 1,6 millió | 0% | |
| 2010[22] | 1,7 millió | +6% | |
| 2011[22] | 1,8 millió | +6% | |
| 2012[22] | 1,6 millió | -12% | -12% |
| 2013[22] | 1,1 millió | -32% | -39% |
| 2014[22] | 800 ezer | -28% | -56% |
| 2015[22] | 1,4 millió | +75% | -22% |
| 2016[22] | 2,9 millió | +107% | +61% |
| 2017[21] | 3,2 millió | +10% | +77% |
| 2018[23] | 3,9 millió | +22% | +116% |
| 2019[24] | 4,9 millió | +25% | +172% |
| 2020[24] | 3,2 millió | -65% | +77% |
Teherforgalom[szerkesztés]
A vonalon a teherszállítás csak Esztergom és Esztergom-Kertváros között gyakori, a további szakaszon elenyésző. A tehervonatok nagy részét M44, a maradék vonatokat ÖBB 1116 sorozatú mozdony továbbítja.[forrás?]
Járművek[szerkesztés]
2022 januárjától emeletes Stadler KISS motorvonat is közlekedik a vonalon.
2018. április 9-étől 12, korszerű, villanyvontatású Stadler FLIRT motorvonatok közlekednek a teljes vonalon. Esztergom és Budapest-Nyugati Pályaudvar között óránként 2 vonatpár, egy gyorsított és egy zónázó közlekedik. Hétköznap napközben Piliscsaba és Angyalföld között óránként egy személyvonatpár közlekedik.
A motorvonatok mindegyike a MÁV-START 2014–2015-ben forgalomba állított 42 kék-sárga Stadler FLIRT motorvonata közül származnak.
2018 előtt hétköznaponként 25, hétvégenként 19 modern Siemens Desiro vonatpár közlekedett rajta, általában óránként Esztergomba, a reggeli és délutáni csúcsidőszakban félóránként Piliscsabán fordulva, melyeken mozgásukban korlátozott személyek utazása és kerékpár szállítása is megoldható volt. A Desirók előtt, 2002-től az orosz államadósság terhére beszerzett MÁV 6341 sorozatú dízel motorkocsik jártak a vonalon, korábban MÁV M41-es mozdony vontatta Bhv vagonos járművek. A villamosítás után a Desirók a Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vasútvonalra is kerültek, de 2019 áprilisában a Budapest–Pusztaszabolcs-vasútvonal felújított pályaszakaszának üzembe helyezésével ezek a motorvonatok váltották fel a Bzmotokat a Pusztaszabolcs–Székesfehérvár-vasútvonalon is.
Menetrendi struktúra[szerkesztés]
A 2019–2020-as menetrendi időszakban átalakult és bővült a menetrendi struktúra: hétköznaponként Esztergom és Budapest-Nyugati pályaudvar között óránként 2 vonatpár, egy gyorsított és egy zónázó, illetve Piliscsaba és Angyalföld között óránként két személyvonatpár közlekedik. Változott a vonatok megállási rendje is, mely struktúrájában alapvetően egy zónázó rendszer, amiben a Piliscsaba és Esztergom közötti, illetve innen Budapestre utazókat a zónázó és gyorsított vonatok, míg Piliscsaba és Budapest közötti utasokat a személyvonatok szolgálják ki, amelyek Piliscsabán túl nem mennek. A közvetlenül nem kiszolgált útvonalakhoz Piliscsabán a személy illette zónázó és gyorsított vonatok közötti átszállási idő jelentősen lerövidült, 8 percre csökkent. 2020-ban az Angyalföld-Piliscsaba járatokat a külső Körvasúton Rákosig hosszabbították.
Kritikák[szerkesztés]
A felújítás utáni menetrendi struktúrával szemben két nagyobb kritika is érkezett közlekedési szakemberek és az utasok által: egyrészt a személyvonatok alacsony utasforgalomra hivatkozva, felváltva kihagyták Óbuda állomást vagy Üröm megállóhelyet, illetve a zónázó és gyorsított vonatok ugyanezt tették Piliscsév és Magdolnavölgy megállóhelyeken, ezáltal 4 megállóhelyen is csak óránként egy vonatra lehetett felszállni. A másik kritika a menetrenddel szemben, hogy a személyvonatok csak Angyalföldig közlekedtek, ezáltal a személyvonattal utazók számára a Nyugati pályaudvar csak többletkiadással és metrózással, vagy hosszú angyalföldi átszállással volt elérhető.
Járatok[szerkesztés]
A lista a 2022–2023-es menetrend adatait tartalmazza.[25][26]
| Vonat | Útvonal |
|---|---|
| személyvonatok | |
| S72 | Budapest-Nyugati – Piliscsaba – Esztergom |
| Z72 | Budapest-Nyugati – Piliscsaba – Esztergom |
| S74 | Komárom – Almásfüzitő – Süttő – Esztergom |
| S76 | Rákos – Óbuda – Pilisvörösvár |
2020 októberétől a korábban Piliscsaba és Angyalföld között közlekedő S72-es személyvonatok Angyalföldtől a körvasúton át Rákos vasútállomásig közlekednek S76-os jelzéssel. A körvasúton Újpalota néven új megálló épült a 7-es buszcsalád Molnár Viktor utcai megállójától 350 méterre.[27][28]
Galéria[szerkesztés]
Stadler FLIRT motorvonat Piliscsabán
A 2-es vonal kezdőpontja: A Nyugati pályaudvar egy a ma már a vasútvonalon nem közlekedő Siemens Desiro-val
Esztergom - végállomás
A dorogi állomás
Emléktábla a vonal megnyitásának centenáriumán
Siemens Desiro Szabadságligeten 2015-ben, a felújítás után, de még a villamosítás előtt
Z72 zónázó vonat Újpesten
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A főváros és a megyei jogú városok munkaerő-forgalma nem, korcsoport, legmagasabb befejezett iskolai végzettség, összevont nemzetgazdasági ág és összevont foglalkozási főcsoport szerint, Budapest
- ↑ Kovács Lajos (szerk.): Dorogi füzetek 38., Dorog és a tudományok/ Leblancné Kelemen Mária: A városiasodás jelei Dorogon (XIX-XX. század), p. 46-60, Dorog, 2010, ISSN 1215-7872
- ↑ Archivált másolat. [2020. augusztus 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
- ↑ Állomásról állomásra XIV. - Hol a régi hév? - Esztergom. [2011. november 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. január 29.)
- ↑ Amikor harckocsikon érkezett a karácsony Esztergomba - Helytörténet a vérgőzös időkről II.. szeretgom.hu. [2017. április 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 11.)
- ↑ Vonatpótló buszok járnak Pilisvörösvár és Esztergom között.. [2017. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 3.)
- ↑ Pályafelújítás Budapest és Esztergom között.. [2017. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 3.)
- ↑ Felújítási munkálatok a Budapest – Esztergom vasútvonalon. [2014. február 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 2.)
- ↑ A felújított vasúti pályán újraindul a személyszállítás Esztergom és Pilisvörösvár között. Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., 2013. december 12. [2013. december 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. február 16.)
- ↑ Elindult a tíznapos sötétüzem a kettesen
- ↑ Nem reklámozza agyon magát a vasút
- ↑ Máth Dávid: 44 milliárdba kerül, akár másfél évet késhet. totalcar.hu (2014. szept. 4.) (Hozzáférés: 2014. szept. 9.)
- ↑ Jelentős mérföldkőhöz érkezik a Rákosrendező-Esztergom vasútvonal fejlesztése (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2019. március 22.)
- ↑ Flirtökkel indul a villamos üzem Esztergomig a 2-esen (magyar nyelven). IHO, 2018. április 5. (Hozzáférés: 2018. április 5.)
- ↑ Flirtökkel indul a villamos üzem Esztergomig a 2-esen (magyar nyelven). IHO, 2018. április 5. (Hozzáférés: 2018. április 5.)
- ↑ http://www.kozbeszerzes.hu/adatbazis/megtekint/hirdetmeny/portal_7156_2014/
- ↑ http://www.kozbeszerzes.hu/adatbazis/megtekint/hirdetmeny/portal_23852_2014/
- ↑ http://www.kozbeszerzes.hu/adatbazis/megtekint/hirdetmeny/portal_6708_2017/
- ↑ https://blog.atlatszo.hu/2017/06/simicska-cegtol-szerzett-meg-egy-munkat-meszaros-lorinc/
- ↑ https://www.kapella2.hu/ehuszfelulet/vonalak?vonal_id=9786574&vonal_nev=2
- ↑ a b Új csúcs: 8,7 millió jegyet vettek az utasok idén a székesfehérvári vasútvonalon (magyar nyelven). MÁV-START Zrt., 2018. december 28. [2018. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. december 28.)
- ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p Zónázó struktúrájú menetrendek a Budapest Esztergom vasútvonalon, a villamosítást követően. Földiák János - Dr. Kormányos László - PDF Free Download (angol nyelven). anzdoc.com. (Hozzáférés: 2019. március 10.)
- ↑ Székely Sarolta: 3,8 évet késtek itthon a vonatok tavaly (magyar nyelven). mfor.hu, 2019. február 6. (Hozzáférés: 2019. február 7.)
- ↑ a b November 2-től már a Budapest–Esztergom vasútvonalon is közlekedik a KISS (magyar nyelven). MÁV-csoport, 2021. november 2. (Hozzáférés: 2022. szeptember 30.)
- ↑ https://www.mavcsoport.hu/sites/default/files/upload/page/2_1118.pdf
- ↑ https://www.mavcsoport.hu/sites/default/files/upload/page/4_1118.pdf
- ↑ Ez már csomópont! Vasúti megállóhely épül a 7-es buszcsalád megállója mellé. IHO, 2020. február 12. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
- ↑ Október 25-től új korszak kezdődik a külső körvasúton - Megnyílik Újpalota megállóhely, új járat Piliscsaba, Óbuda és Rákos között. MÁV-csoport, 2020. október 21. [2021. május 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 21.)
Források[szerkesztés]
- Budapest - Esztergom, vasúttörténet. [2009. április 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 7.)
- Kemsei Zoltán: Nyárig Esztergomba csak busszal utazhatunk. Indóház Online, 2013. március 29. (Hozzáférés: 2015. március 7.)
További információk[szerkesztés]
- A Budapest-Esztergom vonal vasútállomásai. vasutallomasok.hu. [2020. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 25.)
- The Railway Line Budapest - Esztergom (Nr. 2.) 2005. a YouTube-on
- The Line Esztergom - Budapest (Nr. 2) 2019. a YouTube-on
