Pilisszentlélek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pilisszentlélek (Esztergom)
Pilisszentlélek
Pilisszentlélek
Helye Esztergom közigazgatási területén belül

Pilisszentlélek (szlovákul Hut(a), németül Glasshütte, a köznyelvben Huta) egykori község, 1985 óta Esztergom része. Hivatalos neve 1907-ig Szentlélek volt, de használták a Szent-Lélek, Huta-Szent-Lélek formákat is.

2006 óta saját irányítószáma van: 2508. Belterülete 275 hektár, külterülete 820 hektár. Lakosainak száma 2011-es adatok szerint 319 fő.[1]

Fekvése[szerkesztés]

Esztergom belvárosától 9 km-re délkeletre a dobogókői út mentén, a Duna–Ipoly Nemzeti Park területén, Pest megye határán egy völgyben fekszik. Minden irányból erdő veszi körül.

Története[szerkesztés]

A Dobogókői útról

A terület már az őskorban is lakott volt, amiről kőeszközök tanúskodnak.

IV. Béla 1263-ban a „Benedekvölgye” nevű erdős völgyet a pilisszentkereszti pálosoknak ajándékozta, hogy monostorrá alakítsák az Árpád-házi királyok vadászkastélyát, amellyel IV. László uralkodása alatt, 1287-ben készültek el. Romjai ma is megvannak. Az itt létesült kolostor szolgálatára a birtokra parasztokat telepítettek, így alakult ki a patak mentén a falu. Utóbb Károly Róbert, majd 1378-ban Nagy Lajos király a monostort gazdagon megajándékozta. A 15. században a helység Pilis vármegyéhez tartozott. A török világában, 154143 táján elpusztult, elnéptelenedett. A 18. század elején a pesti pálosok birtokába került, akik tótokat telepítettek ide a Felvidékről, Nyitra környékéről. Ekkor a település üveghutájáról volt ismert.

A pálos rend feloszlatása után a vallásalap birtoka lett, és annak földesúri hatósága alá tartozott 1848-ig. 1790-ben a pálosokat a ferencrendiek váltották fel a lelkészkedésben. Ekkor már iskolája is volt a községnek. Plébániája 1810-ben alakult, temploma 1857-ből való. Az óvoda 1912-ben, az iskola és a könyvtár 1936-ban nyitotta meg kapuit. A pálos kolostor romjait az 192833 évi ásatások alkalmával részben feltárták, majd visszatemették. A falu a második világháború alatt jelentős harcok színtere volt. A kolostor ma látható romjait 1985-ben tárták fel, és az oltárt is ekkor szentelték fel. A településrész teljes szennyvízcsatorna-hálózata 2007-re készül el.

Területén számos barlang található: Tűfok-, Bivak-, Legény- és Leány-barlang, amelyek a történelem során rablótanyául szolgáltak. Feltárások szerint a Legény-barlangban egykor titkos pénzverde működött.

Lakónépesség[szerkesztés]

Szentléleki utcarészlet
A kolostor falán elhelyezett emléktábla
Év Lakosság, esemény
1740 16 család
1752 20 család
1784-87 207 fő
1900 337 fő
1930 4,7% magyar, 92,6% szlovák nemzetiségű
1947-48 Egy lakosságcsere-egyezmény keretében 183 szlovák
nemzetiségű lakost telepítettek Csehszlovákiába
1949 600 fő
1985 459 fő
2001 328 fő
2011 319 fő

Látnivalók[szerkesztés]

Közlekedés[szerkesztés]

  • Esztergom irányában található a Szalma híd.
  • Elérhető az esztergomi helyi autóbuszjárattal (9-es helyijárat), gyalog, kerékpártúrával.

Érdekesség[szerkesztés]

Itt forgatták a Mi kis falunk című sorozatot.[2]

Külső hivatkozások, források[szerkesztés]

  1. KSH Helységnévtár
  2. [1]
  • Pilisszentlélek honlapja
  • Pilisszentlélek leírása és bibliográfiája in: Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza. Szerkesztette: Balogh Kata - Bárdos István (Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézet, Tatabánya, 1993.) ISBN 963-04-3391-5. Elektronikus kiadás: NKÖEOK Szerkesztőség, 2007. [2]
  • Szántó István: Pilisszentlélek kisközség története, művelődési adatai, gazdasági életének fejlődése, jelenlegi szerkezete. Pilisszentlélek, é.n., kézirat [3]

Koordináták: é. sz. 47° 43′ 35″, k. h. 18° 50′ 31″