Legény-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Legény-barlang
A Legény-barlang egyik terme a Denevér-ágban
A Legény-barlang egyik terme a Denevér-ágban
Hossz15 350 m
Mélység137 m
Magasság67 m
Függőleges kiterjedés204 m
Tengerszint feletti magasság466 m
Ország Magyarország
Település Esztergom
Földrajzi táj Pilis hegység
Típus termálkarsztos
Barlangkataszteri szám 4840-1
Elhelyezkedése
Legény-barlang (Magyarország)
Legény-barlang
Legény-barlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 41′ 58″, k. h. 18° 50′ 39″Koordináták: é. sz. 47° 41′ 58″, k. h. 18° 50′ 39″
A Wikimédia Commons tartalmaz Legény-barlang témájú médiaállományokat.

A Legény-barlang különálló barlang volt. Jelenleg a fokozottan védett Ariadne-barlangrendszer része, amely az ország harmadik leghosszabb barlangja. Jelentős régészeti lelőhely.

Leírás[szerkesztés]

A Pilis hegy sziklás Ny-i oldalában, a Csévi-szirtek alsó zónájában, Pilisszentléleken található a nagy bejárata. A déli, tágasabb nyílás a Legény-barlangé. Az északi, kisebb, a Legény-barlang bejáratától 56 méterre lévő bejárat a Leány-barlangé. Turistatérképek is jelzik a Leány-barlang és a Legény-barlang helyét.

A barlang felső triász dachsteini mészkőben karsztvízszint alatti oldódással alakult ki. Hévizes eredete nem bizonyítható. A járatai labirintusos jellegűek, amelyek hol nagyméretű termekké szélesednek, hol szűk kúszójáratokat alkotnak. Általában képződménymentes, ahol nem, ott igen gazdag és változatos cseppkövek, barlangi gyöngyök, melyeknek a központját denevérkoponyák alkotják találhatók. A barna barlangi agyag az elsődleges üledékes kitöltés. Érdekességként megemlíthető még a talált andezit előfordulás. Az omladékok főleg kalcitlemeztömbök halmazából állnak.

Előfordul irodalmában Chlapec-barlang (Bella 1912), Klapec-barlang (Schőnviszky 1937), Legény barlang (Vértes 1965) és Legénybarlang (Kessler 1931) neveken is.

Régészeti ásatások[szerkesztés]

A Legény-barlangra először Bekey Imre Gábor hívta fel a figyelmet 1911-ben. Ez indította el a régészeti feltárását. 1912 májusában Bella Lajos és Kadić Ottokár kezdett hozzá a régészeti kutatásokhoz a Magyarhoni Földtani Társulat Barlangkutató Bizottságának megbízásából. Kadić Ottokár felmérte az üreget, majd próbagödröt ásott, Bella Lajos addig a Leány-barlangban kutatott. A neolit, a bronz és a hallstatti korban élt ember eszközeit is megtalálták. Tehát lakóhelyül szolgált a prehisztorikus embernek. Az őskori leletek mellett egy Ferdinánd kori pénzhamisító műhely tárgyai is napvilágra kerültek, amelyeket Kordos László szerint a Leány-barlangban találtak. Az előkerült csontleletekből Kormos Tivadar földikutya és hiúzmaradványokat mutatott ki.

Kutatástörténet[szerkesztés]

A Magyar Királyi Földtani Intézet 1871. évi évkönyvében az van írva, hogy a Csévnél lévő Hruba Skala meredek Ny-i oldalában barlang van. 1921-ben a Budapesti Egyetemi Turista Egyesület tagjai sok pilisvidéki barlang térképezését kezdték el, pl. elkészítették a Legénybarlang alaprajz térképét maguk szerkesztette teodolit segítségével. Az 1935. évi Erdészeti Lapokban szó van arról, hogy a Legény-barlang a királyi közalapítvány erdejében, Pilisszentlélek határában, a Simon halála sziklái alatt van. A barlang csarnoka 6 m széles, 4 m magas és 23 m hosszú. Őslénytani és őstörténeti anyag került napfényre az ásatásokkor. A Legény-barlang mellett, attól É-ra van a kisebb Leány-barlang.

Az 1939-ben megjelent és Jellinek János által írt A magyar természetjárás története című könyvben a Természetbarátok Turista Egyesületének 1910. évi barlangkutató tevékenysége között az olvasható, hogy leginkább a Legény-barlang feltárásával foglalkozott az egyesület. Az Országjárás 1942. évi évfolyamában meg lett említve, hogy a Pilis hegységben kb. 30 barlang van és ezek között a két csévi barlang is jelentős. Az egyik közülük valószínűleg a Legény-barlang. Az 1943. évi Barlangvilágból megtudható, hogy 1943. március 13-tól 15-ig Bertalan Károly, Albert Béla, Szenes János és Szántho Róbert barlangtani kutatásokat végeztek Klastrompuszta környékén, amelynek során bejárták a Legény-barlangot.

A Csévi-szirtek hosszú barlangjainak poligontérképe

Az 1943. évi Magyar Turista Életben kiadott és Strömpl Gábor által írt tanulmány szerint a Pilis hegység legnagyobb töbre a Klastrompuszta feletti Legénybarlang alatt van. A Magyar Állami Földtani Intézet 1943. évi jelentésében szó van arról, hogy a szerkezeti mozgásokkal kapcsolatos hévízfeltörések következményeként jött létre a Legénybarlang, amely a Csévi-szirtek Ny-i falában helyezkedik el. A Legénybarlangtól kb. 100 m-re van a Leánybarlang.

A Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató 1962. január–februári számában meg van említve, hogy 1961-ben a klastromligeti kutatótáborozáskor a Kadić Ottokár Karszt- és Barlangkutató Szakosztály egyik munkacsoportja a barlangnál geodéziai felmérést végzett. A márciusi számban közölve lett, hogy a szakosztály egyik munkacsoportja 1961-ben geodéziai mérést végzett a barlangnál. A Legény-barlang és a Leány-barlang bejáratát kapcsolták össze a tagok poligonméréssel, hogy a bejáratok magasságát, irányát és egymás közti távolságát rögzítsék, mert a két barlangról eddig csak két különálló és különböző méretarányú térkép állt rendelkezésre.

A mostani mérés alapján a két barlang egymáshoz kapcsolt és tájolt térképét akarták megszerkeszteni. Az 1964-ben napvilágot látott Az országos kék-túra útvonala mentén című könyvben le van írva és a leírásban az olvasható, hogy körülbelül 350 méter hosszú és 45 méter mély. Vértes László 1965-ben megjelent könyvében meg van említve, hogy a Legény barlang felett nyílik a Bivak-barlang. Az 1967-ben kiadott Pilis útikalauz című könyv részletes leírása szerint mélysége 45 méter, hossza 350 méter és függőleges kiterjedése 60 méter. 1974-ben a Foton Barlangkutató Csoport elkészítette fénykép-dokumentációját. Az 1974-ben megjelent Pilis útikalauz című könyv barlangleírása megegyezik az 1967-es útikalauz leírásával és a kiadványban publikálva lett egy Renkó Péter által készített fénykép a cseppköveiről.

Az 1976-ban befejezett és Bertalan Károly által írt kézirat szerint a Pilis hegységben, a Pilis-vonulatban, Pilisszentléleken helyezkedik el a Legény-barlang, amelynek másik neve Klapec-barlang. A Pilis hegy Ny-i oldalában, a Csévi-szirtek tövében, a klastrompusztai menedékháztól K-re 700 m-re, az út felett kb. 50 m-re, 450 m tszf. magasságban található a kb. 15 m magas és 10 m széles bejárata. A magasra kiemelt, 350 m hosszú és 45 m mély, cseppkövekben és eróziós formákban gazdag barlang hévizes eredetű és gyakorlatlan kutatók számára életveszélyes lehet. Barlangi turisztikai hasznosítása van a barlangnak. A kézirat barlangról szóló része 4 irodalmi mű alapján lett írva. 1976-ban vált országos jelentőségű barlanggá a 4800-as (Pilis) barlangkataszteri területen lévő, pilisszentléleki Legény-barlang.

A barlang bejárata régen

Az 1976-ban összeállított országos jelentőségű barlangok listájában lévő barlangnevek pontosítása után, 1977. május 30-án összeállított országos jelentőségű barlangok listáján rajta van a Pilis hegységben, Pilisszentléleken található barlang Legény-barlang néven. A Bertalan Károly és Schőnviszky László által összeállított, 1976-ban megjelent Magyar barlangtani bibliográfia barlangnévmutatójában meg van említve a Pilis hegységben, Kesztölcön lévő barlang Legény-barlang néven a barlanggal foglalkozó 25 irodalmi mű felsorolásával. Az 1977. évi MKBT Beszámolóban napvilágot látott és Jánossy Dénes által írt jelentésben meg van említve, hogy szórvány őslénytani leletet gyűjtött 1977-ben Schindler László a Legény-barlangból (Pilis hegység).

Az 1977. december 31-i állapot szerint (MKBT Meghívó 1978. május) a Pilis hegységben lévő és kb. 350 m hosszú Legény-barlang az ország 38. leghosszabb barlangja. Az 1977. évi Karszt és Barlangban megjelent és az 1978. májusi MKBT Meghívóban publikált listánál frissebb összeállítás alapján Magyarország 41. leghosszabb barlangja a Pilis hegységben elhelyezkedő és 1977-ben kb. 350 m hosszú, 1976-ban kb. 350 m hosszú, 1975-ben kb. 350 m hosszú Legény-barlang. Az 1980. évi Karszt és Barlang 1. félévi számában publikálva lett, hogy a kiemelt jelentőségű Legény-barlangnak 4840/1. a barlangkataszteri száma.

Az Acheron Barlangkutató Szakosztály tagjai, akiket Kárpát József vezetett az 1980-as évek elején újra felmérték és ez alapján mélysége 60 méter, hossza 403 méter. 1982-ben a Vörös Meteor TE Foton Barlangkutató Csoportnak volt kutatási engedélye a barlang kutatásához. 1982. július 1-től az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének 1/1982. (III. 15.) OKTH számú rendelkezése értelmében a Pilis hegységben lévő Legény-barlang fokozottan védett barlang. 1983-ban a barlang volt egyik helyszíne a Kinizsi Kupa nevű országos barlangversenynek. Az 1984-ben kiadott Magyarország barlangjai című könyvben részletesen le van írva. A könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang Legény-barlang néven Chlapec-barlang névváltozattal és helye térképen van jelölve.

Az 1987. december 31-i állapot alapján Magyarország 43. leghosszabb barlangja a 4840/1 barlangkataszteri számú, 403 m hosszú Legény-barlang és az összeállítás szerint az 1977. évi Karszt és Barlangban közölt hosszúsági listában a barlang kb. 350 m hosszú. Az Acheron Barlangkutató Szakosztály 1987. évi jelentésében szereplő mérési jegyzőkönyvből lett megállapítva, hogy a barlang 403 m hosszú. Az 1987. december 31-i állapot alapján Magyarország 46. legnagyobb függőleges kiterjedésű barlangja a 4840/1 barlangkataszteri számú, 62,7 m függőleges kiterjedésű Legény-barlang és az összeállítás szerint az 1977. évi Karszt és Barlangban közölt mélységi listában a barlang nincs benne. A függőleges kiterjedés az Acheron Barlangkutató Szakosztály 1987. évi jelentésében szereplő 13,1 m-es magasságból és 49,6 m-es mélységből lett megállapítva.

A Kárpát József által írt 1991-es kéziratban meg van említve, hogy a fokozottan védett Legény-barlang (Piliscsév) 402 m hosszú és 64 m mély. A barlang kutatás alatt áll. A Pilis hegység 2. leghosszabb és 3. legmélyebb barlangja. Az Ariadne Karszt- és Barlangkutató Egyesület 1997-ben két ponton is átjárót talált a Leány-barlang és a Legény-barlang között. A 2003-ban kiadott Magyarország fokozottan védett barlangjai című könyvben az olvasható, hogy a Leány-barlang és a Legény-barlang közötti átjárhatóság létrehozásával keletkezett a Leány–Legény-barlangrendszer. A két barlang 1997-ig volt különálló. A Pilis hegy Ny-i, sziklás oldalában, a Csévi-szirt alsó részén nyíló, hatalmas bejáratok egymástól 56 m-re, 8,2 m szintkülönbséggel helyezkednek el. A történelem előtti időkben is nyitottak voltak a két barlang bejáratai, de Bekey Imre Gábor csak 1911-ben figyelt fel azokra. Ez azonban csak a régészeti kutatások elindítását jelentette, melyeknek erdeményéről Bella Lajos számolt be 1913-ban.

Az 1930-as évek elején kezdődtek a két barlangnál a feltáró munkák, amelyek Venkovits István által vezetve sikerrel jártak a Legény-barlangban. A feltárások eredménye az lett, hogy a barlang 1936-ig 350 m hosszúvá és 60 m méllyé vált. Leél-Őssy Sándor 1953–1954-ben a barlang geomorfológiai feldolgozásával foglalkozott és vezetésével újra fel lett mérve a Legény-barlang. Megállapította, hogy valamikor egy rendszert alkotott a két hévizes keletkezésű barlang, amelyek csak később lettek forrásbarlangok. A VMTE Foton Barlangkutató Csoportja kutatott az 1960-as évek második felében a barlangban, de jelentős eredmény nélkül.

A Kárpát József által vezetett Acheron Barlangkutató Szakosztály az 1980-as évek kezdetén újramérte járatait, melynek eredményeként 403 m hosszú és 60 m mély lett. A Leány-barlangban 1991 áprilisában történt felfedezésen fellelkesülve kezdték rendszeresen kutatni a Legény-barlangot a MÁFI Barlangkutató Csoport tagjai. Még abban az évben új részek feltárásával a két barlang összekapcsolása kézzelfogható közelségbe került. Ennek során a barlangban 50 m hosszú új járat lett megismerve. 1997 végéig a csoport (már Ariadne Karszt- és Barlangkutató Egyesület néven) a két barlang között két helyen is talált átjárót, és az időközben rengeteg bontómunkával feltárt új szakaszokkal együtt már elérte a 3500 m hosszúságot a barlangrendszer.

A Legény-barlangban történt a két barlang történetének egyik legjelentősebb feltárása, amely az 500 m hosszú Cherubion-szakasz felfedezése volt. A legújabb kutatások szerint a Legény-barlangtól D-re 100 m-re lévő Rejtekút-barlang is a Leány–Legény-barlangrendszerhez tartozik, amit igazolnak a barlangokban kimért huzatáramlási irányok. A barlangban lévő Középső-teremben és Vörös-teremben olyan tetaráta medencék vannak, amelyeknek 1 dm-nél nagyobb az átmérője. A Magyarhoni Földtani Társulat Barlangkutató Bizottságának megbízásából Bella Lajos kezdte el 1912-ben a barlang régészeti kutatását. Ez főleg a kincsásók által a meddőre kivitt anyag átnézéséből állt.

A vizsgálatokkor előkerült leletek alapján a barlang bejárati zónáját az ember az újkőkorszaktól kezdve napjainkig használta rövidebb-hosszabb ideig. A barlang első terméből I. Ferdinánd-kori pénzhamisító műhely maradványai kerültek elő. A 2005-ben megjelent Magyar hegyisport és turista enciklopédia című könyvben az van írva, hogy az Ariadne Karszt- és Barlangkutató Egyesület 1991-től kb. 2,5 km hosszú részt fedezett fel a Leány-Legény-barlangrendszerben és 1997-ben összekötötte a Leány-barlangot és a Legény-barlangot. A Legény-barlang első terméből I. Ferdinánd-kori pénzhamisító műhely maradványai kerültek elő.

A Természetbarátok Turista Egyesületének barlangkutatói kutatták és kezelték a barlangot. Torda István részt vett a legény-barlangi mentőakcióban. Vértes László kutatott a Legény-barlangban. A 2008. évi MKBT Tájékoztatóban megjelent hírben meg van említve, hogy az Ariadne Karszt- és Barlangkutató Egyesület a Csévi-szirteken nagy barlangösszekötéseket végzett, a 4580 m hosszú Leány–Legény–Ariadne-barlangrendszer barlangjainak összekötését, és az ismert barlangok, pl. a Legény-barlang hosszát jelentősen növelte. 2013-tól a belügyminiszter 43/2013. (VIII. 9.) BM rendelete szerint régészeti szempontból jelentős barlangnak minősül a Legény-barlang előcsarnoka és a vasajtó mögötti névtelen terem.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Barcza ImreThirring Gusztáv: Budapest Duna-jobbparti környéke. Budapest, 1920.
  • Cholnoky Jenő: Das Donauknie-Gebirgsland. Bulletin international de la société Hongroise de Géographie, 1937. (65. köt.) 1–29. old. (A Földrajzi Közlemények idegen nyelvű kiadása.)
  • Kenessey Péter: Pompás természeti emlékeket nyilvánítottak védetté. Reggeli Magyarország, 1944. január 1. 7. old.
  • Polgárdy Géza szerk.: Magyar turista lexikon. A–Z. Budapest, 1941.
  • Révai Ernő: Barlanghírek. Természetbarát, 1938. (25. köt.) 3–4. sz. 15–16. old.
  • Révai Ernő: Barlangok világából. A TTE barlangkutatóinak rovata. Természetbarát, 1938. (26. köt.) 3–4. sz. 15–16. old. és 5–6. sz. 14–16. old.
  • Venkovits István: A Legénybarlang újabb járatainak felfedezése. Népszava, 1935.
  • –: A Legénybarlang eddigi munkálata és jelenlegi helyzete. Természetbarát, 1937. (25. évf.) 6. sz. 11–12. old.

További információk[szerkesztés]