Amfiteátrum 2. sz. barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Amfiteátrum 2. sz. barlang
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz15 m
Mélység6,5 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés6,5 m
Tengerszint feletti magasság178 m
Ország Magyarország
Település Üröm
Földrajzi táj Pilis
Típus hévizes eredetű, inaktív
Barlangkataszteri szám 4810-4
A Wikimédia Commons tartalmaz Amfiteátrum 2. sz. barlang témájú médiaállományokat.

Az Amfiteátrum 2. sz. barlang a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, Ürömön található barlang. Az Amfiteátrum-kőfejtőnek a hét barlangja közül az egyik.

Leírás[szerkesztés]

Üröm szélén, a település központjától délre, a Péter-hegynek a nyugati oldalán, a már nem művelt Amfiteátrum-kőfejtőben, amelynek a másik neve Csókavári-kőfejtő, lezárt magánterületen, a kőbánya felső szintjén, sziklafalban, 178 méter tengerszint feletti magasságban van a barlangnak a fél méter széles és egy méter magas, berobbantott jellegű, szabálytalan alakú és hasadék alakú, lejtő tengelyirányú bejárata. Az Ürömi Tanösvénynek az egyik állomása a kőfejtő. Az Amfiteátrum-barlangtól 20 méterre, nyugatra nyílik.

A barlang vízszintes kiterjedése 8,2 méter. Triász, dachsteini mészkőben, tektonikus elmozdulás hatására jött létre. Az Amfiteátrum-barlanggal azonos kalcittelér és tektonikus sík mentén keletkezett. A lejtésviszonyai lejtősek és függőlegesek. Jellemzően hasadék szelvénytípusú barlang. Vetőtükör és kalcittelér, valamint borsókő figyelhető meg a járatokban. A bejáraton bebújva kis lemászásokkal érhető el a végponti terem, amelyben bontási nyomok vannak. A lezárt kőbányába a bejutást az ürömi jegyzőnél, vagy az Ürömi Baráti Társaságnál lehet intézni. A lezáratlan, többszintes, hasadék térformájú barlang engedéllyel, könnyű mászással és barlangjáró alapfelszereléssel látogatható. Feltárásakor az Amfiteátrum-barlang folytatásába lehet jutni, mert azzal egy rendszert alkot valószínűleg.

Az Amfiteátrum 2. sz. barlang név 1997-ben bukkant fel az irodalmában. Előfordul az irodalmában I. munkahely (Aradi 1966), 2. sz. barlang (Kárpát, Sághi 1991), 2.sz. barlang (Kárpát, Sághi 1991), II. sz. barlang (Horváth 1967), Amfiteátrum 2. sz.-barlang (Sásdi 1997), Amfiteátrum II.sz. barlang (Bertalan 1976), Amfiteátrum (Csókavár) 2.sz. barlang (Kárpát 1991), Amfiteátrumi 2. sz. barlang (Kordos 1984), Csókavári I. sz. munkahely (Sásdi 1997), Csókavári I.sz. munkahely (Bertalan 1976) és Csókvári I. sz. munkahely (Kordos 1984).

Kutatástörténet[szerkesztés]

A BKI Denevér Barlangkutató Csoport 1966. évi jelentése szerint a kőfejtő bejáratától öt méterre, jobbra, az út szintjétől 2,5 méterrel magasabban van a bejárata egy hasadék mentén kialakult üregnek, amelyből az I. munkahely nyílik. 20–25 centiméter vastagságot elérő kalcitkéreg fedi néhány helyen az üreg falát. Hat méterrel mélyebben van a barlangbejárat szintjétől a járható, legmélyebb pont. A legmélyebb pont alja csak egy álfenék, amely a két fal között megszorult és elakadt kőtömbökből áll. A nagy mennyiségű kőtörmelék eltávolítása után egy akkora lyukat bontottak ki, amelyen keresztül átfért egy karbidlámpa. A lyukból három méter mélységig lehetett lelátni, de le tudták engedni a lámpát hat–hét méter mélyre. Az 1966. évi Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztatóban ki lett adva a csoportnak az 1966. évi jelentése. A megjelent változatban az olvasható, hogy a lyukból körülbelül három méter mélyre lehetett látni.

A Horváth János által, 1967-ben készített, az Amfiteátrum kőfejtőt és a barlangjait bemutató térképlapon jelölve van az Amfiteátrum 2. sz. barlang egy helyszínrajzon, a kőfejtő felső szintjének az északnyugati oldalán helyezkedik el és látható a barlang vázlatos alaprajza is. Az 1976-ban befejezett és Bertalan Károly által összeállított, „Magyarország barlangleltára” című kéziratban az van írva, hogy a Pilisben, Ürömön, a Kevély-csoportban van az Amfiteátrum II.sz. barlang. Az Amfiteátrum kőfejtő bejáratában, a jobb oldalon, 2,5 méter magasan van a barlangbejárat, amely egy hasadék. A barlang két méter hosszú és hat méter mély. Dachsteini mészkőben alakult ki a hasadékbarlang. A kéziratnak a barlangra vonatkozó része két irodalmi hivatkozás alapján íródott.

Az 1984-ben megjelent, „Magyarország barlangjai” című könyvnek az országos barlanglistájában szerepel a barlang Amfiteátrumi 2. sz. barlang néven és egy térképen van jelölve a helye. Kárpát Józsefnek az 1991. évi felsorolásában meg van említve a barlangnak az egyik névváltozata és az, hogy a barlang 15 méter hosszú, hét méter mély, valamint a kézirat összeállításának az idején kutatva volt. Az Acheron Barlangkutató Szakosztály 1991. évi jelentésében az van írva, hogy gyönyörű példa látható a feltolódásra az északi falban, amelynek kelet–nyugati síkját nagyon szép vetőkarcok kísérik. Ezekre a törésvonalakra illeszkednek az Amfiteátrum-barlang és az Amfiteátrum 2. sz. barlang járatai. Az Amfiteátrum-barlang fő síkját meghatározó feltolódási síkra illeszkedik a járata. A bejárata körülbelül 2×0,7 méteres, aknaszerű. A bejáratánál figyelhetők meg a legszebb kalcittelérek és harnisbarázdák. A hidrotermális hasadékbarlang nyolc méter mély. A további kutatásával ettől nagyobb járatrendszer feltárása remélhető. A kéziratban látható egy helyszínrajz a Csókavárról és a rajzon jelölve van a helye.

A barlang bejárata egy bokor takarásában látható

Az 1997. januári állapotot bemutató, a Csókavárat ábrázoló helyszínrajzon, amelyet Regős József rajzolt meg van jelölve a helye egy barlangjellel és II. sz. barlang felirattal. 1997. február 16-án Sásdi László és Babay Rita mérte fel a barlangot, valamint a felmérés alapján Sásdi László szerkesztett és rajzolt egy alaprajzi barlangtérképet, egy hossz-szelvény barlangtérképet és egy keresztmetszetet, amelyek 1:100 méretarányban készültek. Az 1997. február 16-án kitöltött barlang nyilvántartólap szerint a Pilisi-hegyek tájegységben, 178 méter, illetve 183,232 méter tengerszint feletti magasságban található, a vázlatosan felmért barlang körülbelül 15 méter hosszú, a vízszintes kiterjedése 8,2 méter és 6,5 méter mély. Antropogén hulladék és kalcittörmelék van a barlangban. Az Amfiteátrum-barlang folytatásába lehetne jutni feltárás esetén.

A 2011. évi Karszt és Barlangban megjelent tanulmányban az van írva, hogy a kőbányában a kőfejtéskor megnyílt barlangok közül a legtöbb triász mészkőben keletkezett. A valószínűleg a miocénban történt, vulkáni tevékenységkor elkezdődött, hidrotermális folyamatok miatt üregesedés és kalcitkiválás történt a hasadékok mentén. Ezt tektonikai mozgások követték, amelyeknek a nyomai sok barlangban megtalálhatók. Majd megint hévizes feláramlások történtek, amelyeknek a következménye megint üregesedés lett és emiatt jött létre a kőfejtő sok ürege. A kőbányában hét barlang található.

A 2013. évi Karsztfejlődésben publikált tanulmány szerint a Csókavári-kőfejtő oldalában tucatnyi, kis barlangot tárt fel a kőbányászat. Mindegyik barlang termálkarsztos, azaz hipogén barlang, ezért a szerteágazó járataikra semmi nem utal a felszínen. A bányászat előtt nem volt senkinek tudomása egyik barlangról sem. A barlangoknak a felfedezés, a feltárás sorrendjében adtak sorszámot. A kőfejtő összes barlangjának van barlangkataszteri száma. A kőfejtőnek a kisebb barlangjai általában csak néhány méter hosszúak és belül szűkek. A kis barlangok közül néhány csak kötéllel közelíthető meg és néhányban borsóköves kiválás és gömbfülke van. A kőfejtő az ürömi önkormányzat kezelésébe került. Az ismeretlen szerzőjű és készítési idejű kéziratban az olvasható, hogy körülbelül 200 méter tengerszint feletti magasságban nyílik, 15 méter hosszú és nyolc méter mély.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Horváth János: Az ürömi Amfiteátrum-kőfejtő barlangjai. Kézirat. Budapest, 1967. november 19–29. Barlangtérképek fénymásolataival. Szpeleográfiai terepnapló mellékletei.

További információk[szerkesztés]