Ezüst-hegyi 1. sz. barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ezüst-hegyi 1. sz. barlang
Hossz12 vagy 10 m
Mélység2 vagy 5 m
Tengerszint feletti magasságkörülbelül 330 m
Ország Magyarország
Település Pilisborosjenő
Földrajzi táj Pilis
Típus ?
Barlangkataszteri szám 4820-1

Az Ezüst-hegyi 1. sz. barlang a Pilis hegységben nyíló, kis barlang volt. Bányászat következtében megsemmisült.

Leírás[szerkesztés]

Pilisborosjenő szélén, az ezüst-hegyi kőbányába vezető út végén, egy gödör aljában volt megtalálható. Abban a kőbányában nyílt, amelyikben a Papp Ferenc-barlang és az Ezüst-hegyi 2. sz. barlang van.

A kőbányászat semmisítette meg. Kerekes József szerint 12 méter hosszú és két méter mély volt. Leél-Őssy Sándornak a tanulmánya alapján 10 méter hosszú és öt méter mély. Két kőzet alkotta, felül hárshegyi homokkő, alul márga. Fekete Zoltán szerint homokkőben keletkezett. A homokkő fehér színű kötőanyaga DTA vizsgálat alapján kaolin. A homokkő szögdiszkordanciával települt a márgára. A barlang egyetlen, nagy teremből állt, amelynek falán üstszerű bemélyedések voltak láthatók. Sokáig ez volt a leghíresebb ezüst-hegyi barlang.

Előfordul az irodalmában Ezüsthegyi alsó barlang (Leél-Őssy 1958), Ezüst-hegyi alsó I. sz. barlang (Kordos 1984), Ezüst-hegyi-barlang, Ezüsthegyi barlang (Kerekes 1937), Ezüsthegyi-barlang (Kerekes 1937), Ezüsthegyi-sziklaüreg és Ürömi ezüsthegyi barlang (Kordos 1984) néven is.

Keletkezés[szerkesztés]

A keletkezésével kapcsolatban többféle elmélet látott napvilágot. Fekete Zoltán szerint a homokkő alatt lévő, dachsteini mészkő egyik üregének a beszakadása miatt jött létre. Kerekes József ezt az elméletet tévesnek tartotta. A feltevése az volt, hogy a leszivárgó, szénsavas víz a márga kalcium-karbonát tartalmát kioldotta és így üreg keletkezett rendkívül hosszú idő után. Az omlás szerinte a kőfejtés miatt alakult ki, amely a teljesen zárt üreget megnyitotta. Láng Sándor szerint egy eltömődött forrásbarlang. Leél-Őssy Sándor azt írta, hogy hidrotermális és tektonikus eredetű. Szenthe István hasadék mentén feltört hévíz alakította barlangnak írta le. Tehát ez a két utóbbi leírás csaknem megegyezik.

Kutatástörténet[szerkesztés]

Fekete Zoltán írt először a barlangról. Kerekes József tévesnek tartotta Fekete Zoltán barlangkeletkezési elméletét. Szablyár Péter 1966-ban kutatta. 1969-ben Szenthe István mérte fel, de a barlangtérkép valószínűleg elveszett, és geológiai vizsgálatokat végzett benne. A Szpeleológia Barlangkutató Csoport tagja, Dunai S. előkészítette a térképezését fix pontok lerakásával és a csoport barlangkutatói egy új, két–három méteres járatot tártak fel benne. 1970 tavaszán beomlott a barlang bejárata. Az 1981. évi Karszt és Barlang 1–2. félévi számában nyilvánosságra hozták a barlangkataszteri számát.

Irodalom[szerkesztés]