Pilis (hegy)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pilis
A Pilis-tető
A Pilis-tető

Magasság 756[1][2] m
Hely Pest megye,
Pilisszántó,
Pilisszentkereszt,
Pilisszentlélek
Hegység Pilis
Relatív magasság 550 m
Elhelyezkedése
Pilis (Pilis)
Pilis
Pilis
Pozíció a Pilis térképén
é. sz. 47° 41′ 20″, k. h. 18° 52′ 22″Koordináták: é. sz. 47° 41′ 20″, k. h. 18° 52′ 22″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pilis témájú médiaállományokat.

A Pilis vagy Pilis-tető 756 m-es tengerszint feletti magasságával a Pilis hegység, egyúttal a Dunántúli-középhegység legmagasabb hegye. Kedvelt kirándulóhely.[1][2] Mészkő alkotta vonulatának keleti oldalában található a Vaskapu.[3]

Történelem[szerkesztés]

A hegytetőn régebben a Magyar Néphadsereg légvédelmi rakétabázisa működött, de a rendszerváltás után felszámolták. Az elhagyott bunkerek ma is megtalálhatók. A hegytetőn lévő katonai bázis (harcálláspont) egészen 1996-ig üzemelt; Budapest légtérvédelmét látta el 11/2 Légvédelmi Rakétaosztály néven. A hozzá tartozó laktanya Pilisszentkereszt község felett, a Dobogókőre vezető út mellett található. A katonai bázisból már csak a betonbunkerek maradtak meg, melyekben egykoron a rakétaszállító teherautók álltak.[4][2]

A hegy legmagasabb pontján áll a Földmérő Intézet által 1976-ban építtetett, 14 m magas geodéziai mérőtorony (a 75-3001 nevű síkhálózati alappont). A légvédelmi bázis bezárása után ez is lepusztult, fém részeit ellopták. A tornyot civilek időjárásmérő állomás céljára állították helyre.[2]

Turizmus[szerkesztés]

A hegytető a kirándulók számára többféleképpen is megközelíthető: Dobogókő felől a Zsivány-sziklák érintésével, a Két-bükkfa-nyereg felől, valamint Pilisszentkereszt, Pilisszántó és Pilisszentlélek irányából.[1] Legálisan azonban csak akkor vált megközelíthetővé, amikor 2014-ben kijelölték a pilisszántói szerpentin tetején a zöld jelzésből kiágazó zöld háromszög turistajelzést.[5] A tetőről szép kilátás tárul Dobogókőre, Pilisszentkeresztre, Pilisszántóra, a Hosszú-hegyre, a Kis- és Nagy-Kevélyre, valamint a Budai-hegység felé.[1]

A Pilisi Parkerdő Zrt. 2014-ben 50 millió forintos költséggel, európai uniós támogatással kilátóvá alakította a geodéziai tornyot, mely a pálos rend alapítójáról, Boldog Özsébről a Boldog Özséb kilátó nevet kapta. A 2014. június 20-án kezdődött munkálatok során a meglévő vasbeton fal köré faszerkezetet és fából készült lépcsősort építettek. A kilátószint magassága 12,90 m, a torony teljes magassága 17,25 m, átmérője 9,20 m (a geodéziai torony korábbi 12,50 m-es magasságával és 3,50 m-es átmérőjével szemben). Az új tetőszintet – ahol egy civil szervezet kezelésében meteorológiai megfigyelő és amatőr rádióállomás működik – csak a betonmagon keresztül lehet elérni. A kilátót október 28-án adták át.[6][7]

A Pilis a siklóernyősök kedvelt repülőhelye.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b c d Pilis-tető (magyar nyelven). Dobogókő kiránduló- és síközpont. (Hozzáférés: 2011. január 20.)
  2. ^ a b c d A Pilis (magyar nyelven). pilismeteor.hu. (Hozzáférés: 2011. január 20.)
  3. Pilis-tető (magyar nyelven). Vendégváró, 2011. (Hozzáférés: 2011. január 20.)
  4. Pilis-tető (756 m) (magyar nyelven). Magyar tájak – Kárpát-medence útikönyv, 2009. november 2. (Hozzáférés: 2011. január 20.)
  5. Tenczer Gábor: A nagy pilisi menedékháztúra (magyar nyelven). Szép kilátás blog / Turista magazin. (Hozzáférés: 2015. szeptember 26.)
  6. Hamarosan te is körülnézhetsz a jenga-toronyból! (magyar nyelven). Természetjáró Turista Magazin, 2014. október 7. (Hozzáférés: 2014. október 20.)
  7. A pilis-tetői Boldog Özséb-kilátó átadása (magyar nyelven). Pilisi Parkerdő Zrt., 2014. október 28. (Hozzáférés: 2014. október 28.)

További információk[szerkesztés]