Juventusz-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Juventusz-barlang
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz20 m
Mélység1,5 m
Magasság3 m
Függőleges kiterjedés4,5 m
Tengerszint feletti magasság514,5 m
Ország Magyarország
Település Esztergom
Földrajzi táj Pilis
Típus karsztvízszint alatt kioldott
Barlangkataszteri szám 4840-64
A Wikimédia Commons tartalmaz Juventusz-barlang témájú médiaállományokat.

A Juventusz-barlang Esztergomban, a Duna–Ipoly Nemzeti Park területén található barlang.

Leírás[szerkesztés]

A Pilis oldalában található Csévi-szirteken nyílik. A Hipp-hopp-Gazsi-barlang bejáratától körülbelül hét méterrel magasabban, az Ajándék-barlang bejáratától körülbelül 100 méterrel alacsonyabban nyílik. Az erdős hegyoldalban, egy sziklafal tövében van a bejárata. A bejáratának a szélessége 3,6 méter és a magassága 1,6 méter. Felső triász, dachsteini mészkőben keletkezett karsztvízszint alatti oldódással. Inaktívvá válása után a kifagyásos aprózódás alakította át a járatait.

Elágazó térformájú. A morfológiai elemei közül meg kell említeni a gömbfülkét és a gömbüstöt. Járataiban megfigyelhető függőcseppkő, állócseppkő, farkasfogas cseppkőzászló, cseppkőléc, cseppkőlefolyás, visszaoldott cseppkő, kondenz borsókő és hegyitej. Az Ariadne Karszt- és Barlangkutató Egyesület 2002-ben szerkesztett térképe alapján 20 méter hosszú, másfél méter mély és három méter magas. Barlangjáró alapfelszereléssel járható, de a látogatásához engedély szükséges.

Eredetileg a Juventus-barlang nevet adták neki (Lorberer 1973), de előfordul az irodalmában a Juventus barlang (Bertalan 1976) név is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

A X. ker. Természetbarát Sportkör Fényes Elek Barlangkutató Szakosztályának a tagjai fedezték fel 1973-ban és régészeti vizsgálatokat folytattak benne ekkor Gábori Miklós felügyelete mellett. Régészetileg érdekes lelet nem került elő. 1974-ben kicsit bontották, hogy megtalálják a folytatását és meteorológiai mérések, valamint felmérés történt az üregben. Az 1974-ben megjelent „Pilis útikalauz” szerint 15 méter hosszú. Az 1976-ban befejezett, „Magyarország barlangleltára” című kéziratába Bertalan Károly azt írta, hogy vegyes, meleg és hévizes eredetű barlang gömbfülkékkel és cseppkőképződményekkel. A Kőbányai Barlangkutató és Hegymászó Szakosztály tagjai 1976-ban mérték a hőmérsékletét és Lendvay Ákos csontmaradványokat gyűjtött a kitöltéséből. A szakosztály barlangkutatói próbáltak újabb szakaszt feltárni benne 1979-ben, de eredménytelenül. Ebben az évben újra hőmérséklet méréseket végeztek.

Az 1984-ben megjelent, „Magyarország barlangjai” című könyvnek az országos barlanglistájában szerepel a neve és egy térképen van a helye jelölve. 1997-ben Sásdi László alaprajzi barlangtérkép-vázlatot rajzolt róla. A Sásdi László által 1997-ben kitöltött barlangkataszteri törzslapon 20 méter hosszú és freatikus keletkezésű barlangként van regisztrálva. 2002-ben az Ariadne Karszt- és Barlangkutató Egyesület két tagja, Kovács Ádám és Kovács Richárd mérték fel a barlangot, majd a felmérés alapján Kovács Richárd szerkesztette és rajzolta meg az alaprajzi barlangtérképét keresztmetszetekkel.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Lorberer Árpád: Szpeleográfiai terepjelentés. Kézirat, Budapest. (A „Magyarország barlangleltára” című összeállítás szerint 1973-ban, vagy 1975-ben készült róla terepjelentés.)

További információk[szerkesztés]