Amfiteátrum 5. sz. barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Amfiteátrum 5. sz. barlang
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz9 m
Mélység3 m
Magasság2 m
Függőleges kiterjedés5 m
Tengerszint feletti magasság162 m
Ország Magyarország
Település Üröm
Földrajzi táj Pilis
Típus hévizes eredetű, inaktív
Barlangkataszteri szám 4810-5
A Wikimédia Commons tartalmaz Amfiteátrum 5. sz. barlang témájú médiaállományokat.

Az Amfiteátrum 5. sz. barlang Ürömön, a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban található barlang. Az Amfiteátrum-kőfejtőnek a hét barlangja közül az egyik.

Leírás[szerkesztés]

Üröm szélén, a település központjától délre, a Péter-hegynek a nyugati oldalán, a már nem művelt Amfiteátrum-kőfejtőben, amelynek a másik neve Csókavári-kőfejtő, a kőfejtő aljára levezető út mellett, a kőfejtő nyugati oldalán, sziklafal tövében, 162 méter tengerszint feletti magasságban nyílik a mesterségesen, véletlenül megnyílt, délkeletre néző, szabálytalan alakú, vízszintes tengelyirányú, egy méter széles és 1,7 méter magas bejárata. A kőfejtő alsó szintjére egy lépcsősoron lemenve lehet eljutni. Lezárt magánterületen nyílik.

Triász mészkőben jött létre. Hévizes eredetre utalnak a nagyon szép oldásformái és ezt a képződési módot támasztják alá a falakon megfigyelhető, típusos, azaz gömbös borsókövek is. A tektonikus előkészítés után karsztvízszint alatti oldódással keletkezett. Hasadék térformájú. A jellemző szelvénytípusa a szabálytalan szelvénytípus. Gömbüst és breccsazóna is előfordul benne. A barlang végpontján bontási nyomok láthatók. A barlang veszélyeztető tényezője a hulladék és a képződményei egy kissé meg vannak rongálva. A barlang vízszintes kiterjedése 4,7 méter. A barlang bejárásához engedély és barlangjáró alapfelszerelés szükséges. Könnyen járható. Az Ürömi Tanösvénynek az egyik állomása a kőfejtő.

Az Amfiteátrum 5. sz. barlang név 1997-ben bukkant fel az irodalmában. Előfordul az irodalmában Amfiteátrum 3. sz. barlang (Sásdi 1997) és Amfiteátrum 5. sz.-barlang (Sásdi 1997) néven is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

1997. február 16-án Sásdi László és Babay Rita mérte fel, valamint a felmérés alapján Sásdi László szerkesztett és rajzolt egy alaprajzi barlangtérképet, egy hosszmetszet barlangtérképet és egy keresztmetszet barlangtérképet, amelyek 1:100 méretarányban készültek. Az 1997-ben Sásdi László által készített barlang nyilvántartólapja szerint 162 méter tengerszint feletti magasságban van a bejárata. A vázlatosan felmért barlang kilenc méter hosszú, öt méter függőleges kiterjedésű, három méter mély és két méter magas. A vízszintes kiterjedése 4,7 méter. Nem kell védeni.

A 2011. évi Karszt és Barlangban megjelent tanulmányban az van írva, hogy a kőbányában a kőfejtéskor megnyílt barlangok közül a legtöbb triász mészkőben keletkezett. A valószínűleg a miocénban történt, vulkáni tevékenységkor elkezdődött, hidrotermális folyamatok miatt üregesedés és kalcitkiválás történt a hasadékok mentén. Ezt tektonikai mozgások követték, amelyeknek a nyomai sok barlangban megtalálhatók. Majd megint hévizes feláramlások történtek, amelyeknek a következménye megint üregesedés lett és emiatt jött létre a kőfejtő sok ürege. A kőbányában hét barlang található.

A 2013. évi Karsztfejlődésben publikált tanulmány szerint a Csókavári-kőfejtő oldalában tucatnyi, kis barlangot tárt fel a kőbányászat. Mindegyik barlang termálkarsztos, azaz hipogén barlang, ezért a szerteágazó járataikra semmi nem utal a felszínen. A bányászat előtt nem volt senkinek tudomása egyik barlangról sem. A barlangoknak a felfedezés, a feltárás sorrendjében adtak sorszámot. A kőfejtő összes barlangjának van barlangkataszteri száma. A kőfejtőnek a kisebb barlangjai általában csak néhány méter hosszúak és belül szűkek. A kis barlangok közül néhány csak kötéllel közelíthető meg és néhányban borsóköves kiválás és gömbfülke van.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]