Kápolna-barlang
| Kápolna-barlang | |
 | |
| A barlang bejárata | |
| Hossz | 71 m |
| Mélység | 17 m |
| Magasság | 0 m |
| Függőleges kiterjedés | 17 m |
| Tengerszint feletti magasság | kb. 490 m |
| Ország |  Magyarország |
| Település | Budakalász |
| Földrajzi táj | Pilis hegység |
| Típus | hévizes eredetű |
| Barlangkataszteri szám | 4820-10 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kápolna-barlang témájú médiaállományokat. | |
A Kápolna-barlang a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban lévő Pilis hegységben, Budakalász területén található barlang, amely turista útikalauzokban is szerepel.
Leírás[szerkesztés]
A Nagy-Kevély É-i oldalán, a csúcstól ÉK-re 230 m-re, az Ördög-lépcsőtől 200 m-re, a piros négyzet jelzésű turistaúttól a csúcs felé 50 m-re, nagy sziklakibúvás tetején található függőleges tengelyirányú, 2×1,8 m-es bejárata. Az Ördöglépcső-sziklaüregtől Ny-ra kb. 100 m-re és feljebb nyílik.
Freatikus körülmények között fehér vastagpados felső triász dachsteini mészkőben keletkezett. Felszakadt bejárati része nagy méretű terembe, a Kápolnába vezet. A Kápolnából egy lejtős részen és a Lapítón keresztül a Március 15. terembe lehet jutni, majd a teremből a barlang többi részébe. Néhány helyen cseppkövek figyelhetők meg járataiban. A lezáratlan barlang vízszintes kiterjedése 26,5 m. Barlangjáró alapfelszereléssel és engedéllyel látogatható.
1964-ben volt először Kápolna-barlangnak nevezve a barlang az irodalmában. Előfordul irodalmában Kápolna barlang (Bertalan 1976) néven is.
Kutatástörténet[szerkesztés]
1963-ban az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszékének Barlangkutató Csoportja eredménytelenül bontotta és ezért a következő évre nem kért kutatási engedélyt a barlang kutatásához. 1965-ben a Szabó József Geológiai Technikum Barlangkutató Csoportnak volt kutatási területe és ebben az évben bejárták. 1966-ban a csoport tagjai próbabontást végeztek a barlangban és a munka során sok recens csont, például egy gyűrűzött denevércsontváz és nagy pele koponya került elő. 1967-ben a csoport aknát ásott benne, amelynek alja elérte a szálkőzetet.
1967-ben a csoport két tagja, Pék Péter és Kordos László mérték fel vesztett pontokkal, poligon mentén, freibergi függőkompasszal és fokívvel, valamint a felmérés alapján Kordos László szerkesztett és rajzolt alaprajz barlangtérképet, keresztmetszet barlangtérképet és hossz-szelvény barlangtérképet. A felmérés alapján hossza 13 m és mélysége 6 m. A Szabó József Geológiai Technikum Barlangkutató Csoport 1967-es jelentése szerint a csoport 1967-ben poligon mentén, függőkompasszal és fokívvel feltérképezte a barlangot, amely a csoport egyik munkahelyén lévő karsztobjektum.
1968 tavaszán a csoporttagok valószínűleg erdei fülesbagoly köpetet találtak benne, amely friss volt és amelyből Kordos László meztelencsigát, kecskebékát, békát, erdei pockot, nagy pelét, egeret, vakondot és törpecickányt határozott meg. 1968-ban is ástak a tagok árkot. 1969-ben Sánta T. és Forgács Jenő rovarokat gyűjtöttek, amelyek nem kerültek meghatározásra.
1970. április 11-én és 1970. május 10-én a Szpeleológia Barlangkutató Csoport két tagja, Nagy László és Forgács Jenő klimatológiai méréseket végeztek Assmann-féle aspirációs pszichrométerrel. 1970 nyarán látták a baglyot, amikor a bagoly kirepült a barlangból. A bagoly valószínűleg azonos volt a Kevély-nyergi-zsombolyban lakóval és a Kápolna-barlang csak az ideiglenes pihenőhelye lehetett. A csoport 1970. évi jelentésében részletesen le van írva. A jelentés szerint néhány újkori cserépedény-töredék került a napvilágra belőle. A barlangról Kordos László színes diát készített és jobbra a bejárattól néhány sziklatömb omlásveszélyes a mennyezeten. Az 1974-ben megjelent Pilis útikalauz című könyvben le van írva röviden. A leírás szerint 13 m hosszú, pusztuló és valószínűleg hévizes eredetű barlang. Az 1975. második félévi MKBT Beszámolóban megjelentek az 1967-ben készült barlangtérképek.
Az 1976-ban befejezett Magyarország barlangleltára című kéziratban az olvasható, hogy a Kápolna barlang a Pilis hegységben, a Kevély-csoportban, Budakalászon helyezkedik el. A Nagy-Kevély É-i oldalán, a csúcstól ÉK-re 230 m-re, a turistaúttól 50 m-re van bejárata. 13 m hosszú és 6 m mély barlangroncs, amely hévizes keletkezésű. A kézirat barlangra vonatkozó része 2 irodalmi mű alapján lett írva. Az 1981. évi Karszt és Barlang 1–2. félévi számában nyilvánosságra lett hozva, hogy a Kápolna-barlangnak 4820/10. a barlangkataszteri száma.
Az 1983. évi Karszt és Barlangban ábrán van jelölve helye és meg van említve, hogy 380 m tengerszint feletti magasságban helyezkedik el a 4 m hosszú és 3 m mély barlang. Az 1984-ben kiadott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang Kápolna-barlang néven és térképen van helye feltüntetve. 1989 októberében Kárpát József és Visnyei Zsolt felmérték és a felmérés alapján készült alaprajz barlangtérkép keresztmetszettel. A Kárpát József által írt 1991-es kéziratban meg van említve, hogy a Kápolna-barlang (Budakalász) 9 m hosszú és 4 m mély. Az 1991-ben megjelent A Pilis és a Visegrádi-hegység című könyvben le van írva röviden és a leírás majdnem megegyezik az 1974-ben kiadott útikalauz leírásával.
2004. augusztus 22-én a Jakucs László BTE mérte fel és a felmérés alapján 2004. decemberben Szabó R. Zoltán szerkesztett alaprajz térképet 8 keresztszelvénnyel és hosszmetszet térképet. A felmérés alapján 70,92 m hosszú, mélysége 16,22 m és vízszintes kiterjedése 26,5 m. A 2013. évi Barlangkutatók Szakmai Találkozóján Szabó Géza előadást tartott A barlangi keresztes pókok (Meta menardi) folyamatos megfigyelése a Kápolna-barlangban (Kevély-hegy, Pilis hegység) címmel, valamint Nagy Gergely Domonkos és Szabó Emőke tartottak egy előadást Régészeti leletek a Kápolna-barlang-ban címmel.
A 2020. évi Zsákfalvi Riporterben megjelent ismertetés szerint csak egy ok miatt lehet belegabalyodni az Ördöglépcső nevű sziklás rész útvesztőjébe, és ez az ok az, ha a Kápolna-barlangot keresi valaki. A barlang híven a megszentelt helyek ősi menedékfunkciójához, oltalmat kínál a betérőnek az elhagyatott hegyoldalon. A felhasadt kőben tényleg egy kápolnányi méretű terem nyílik, amely tág és barátságos hely, ahová szívesen belép az ember. Egyik sarkából lefelé alagút indul, egy csúszdaszerű szűkület, amely egy mélyebben elhelyezkedő újabb terembe vezet, ahonnan több járat is indul tovább az ismeretlenbe. A cikkhez mellékelve lett egy színes fénykép, amelyen a barlang bejárata látható. A 2021. évi MKBT Tájékoztatóban Fogel Péter felhívást tett közzé, amely szerint Fogel Péterék néhány évtizede több, ígéretes kutatási pontot találtak, melyek lelkes feltáróikat azóta is várják. Érdemes lenne megint megvizsgálni ezeket a pontokat. A Pilis hegyi Kápolna-barlang feltárása során három, cseppköves termet fedeztek fel és barlangi ősember nyomaira bukkantak. A kutatás egy ideig szünetelt technikai okok miatt, majd a Benedek Endre Barlangkutató és Természetvédő Egyesület folytata a munkát. Az egyesület támogatná a kutatás iránt érdeklődőket.
Irodalom[szerkesztés]
- Bertalan Károly: Magyarország barlangleltára. Kézirat, 1976. 25. számú cédula. (A kézirat megtalálható a Magyar Állami Földtani Intézetben.)
- Dely Károly – Mezei Iván: Pilis útikalauz. Sport, Budapest, 1974. 20., 24–25. old. (A Pilis-hegység barlangjai című fejezetet, a 19–37. oldalakat Dénes György írta.)
- Fogel Péter: Fogel Péter felhívása. MKBT Tájékoztató, 2021. január–április. 7. old.
- Józsa László: Beszámoló a „Szabó József” Geológiai Technikum Barlangkutató Csoportjának 1967-ben végzett munkájáról. Kézirat. Budapest, 1967. december 31. 1. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Józsa László: Beszámoló a Szabó József Geológiai Technikum barlangkutató csoportjának 1966. évi munkájáról. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1967. 19. old.
- Kárpát József szerk.: Az Acheron Barlangkutató Szakosztály 1989. évi jelentése. Kézirat. 96., 99. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Kárpát József: A Pilis-hegység területén levő barlangok jegyzéke. Kézirat. 1991. október. 3. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Kordos László – Józsa László: Jelentés a „Szabó József” Geológiai Technikum Barlangkutató Csoportjának 1968-ban végzett munkájáról. Kézirat, 1968. november 16. 1. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Kordos László: Jelentés a „Szpeleológia” Barlangkutató Csoport 1970. évi munkájáról. Kézirat. Debrecen, 1971. február 4. 1., 7., 44–46. old. (Térképmelléklet.) (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Kordos László: Csont és csigamaradványok a Pilis és az Alsóhegy néhány barlangjából. MKBT Beszámoló, 1975 második félév. 169., 177. old.
- Kordos László: Barlangkataszteri hírek. Karszt és Barlang, 1981. 1–2. félév. 67. old.
- Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1984. 277., 294. old.
- Kraus Sándor: 1997. évi beszámoló. Kézirat. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.) (Nincs benne említve a barlang.)
- Miczek György szerk.: A Pilis és a Visegrádi-hegység. Budapest, Sport, 1991. 31. old. („A Pilis és a Visegrádi-hegység barlangjai” című fejezetet, a 26–46. oldalakat Dénes György írta.)
- Nevelős Zoltán: Ördöglépcső és Kápolna-barlang. Zsákfalvi Riporter, 2020. április. (2. évf. 3. sz.) 14. old.
- Pannonhalmi Gimnázium Rómer Flóris Barlangkutató Csoport munkaközössége: A Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató 1964. évi IX. évfolyamának tartalomjegyzéke. (Tárgy- és névmutató). Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1964. Tartalomjegyzék. 16. old.
- Sárváry István: Jelentés az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszékének Barlangkutató Csoportja 1963. évben végzett munkájáról. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1964. 1. füz. 12. old.
- Szablyár Péter – Józsa László: Beszámoló a Szabó József Geológiai Technikum Barlangkutató Csoportjának 1965. évi működéséről. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1966. 32. old.
- Szablyár Péter: Adatok a Hosszú-hegy és a Kevély-csoport barlangjainak kitöltési viszonyaihoz. Karszt és Barlang, 1983. 1–2. félév. 10. old.
- –: Barlangkutatók Szakmai Találkozója. MKBT Tájékoztató, 2013. november–december. 6. old.
- –: Kápolna-barlang leírás. Ismeretlen készítőjű és készítési idejű kézirat. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
További irodalom[szerkesztés]
- Szenthe István: Karsztjelenségek és képződményeik fejlődéstörténete a Nagy-Kevély környékén. Egyetemi szakdolgozat. Kézirat. Budapest, 1969.
