Kápolna-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kápolna-barlang
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz71 m
Mélység17 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés17 m
Tengerszint feletti magasságkörülbelül 490 m
Ország Magyarország
Település Budakalász
Földrajzi táj Pilis
Típus hévizes eredetű
Barlangkataszteri szám 4820-10
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kápolna-barlang témájú médiaállományokat.

A Kápolna-barlang a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, Budakalász területén található barlang.

Leírás[szerkesztés]

A Nagy-Kevély északi oldalán, a csúcstól északkeletre, 230 méterre, az Ördög-lépcsőtől 200 méternyire, a piros négyzet jelzésű turistaúttól a csúcs felé, 50 méterre, egy nagy sziklakibúvás tetején található a függőleges tengelyirányú, 2×1,8 méteres bejárata. Az Ördöglépcső-sziklaüregtől nyugatra, körülbelül 100 méterre és feljebb nyílik.

Freatikus körülmények között, fehér, vastagpados, felső triász, dachsteini mészkőben keletkezett. A felszakadt bejárati része egy nagy méretű terembe, a Kápolnába vezet. A Kápolnából a Czúzda nevű részen és a Lapítón keresztül a Március 15. terembe lehet jutni, majd a teremből a barlang többi részébe. Néhány helyen cseppkövek figyelhetők meg a járataiban. A lezáratlan barlang vízszintes kiterjedése 26,5 méter. Barlangjáró alapfelszereléssel és engedéllyel látogatható.

A Kápolna-barlang név a Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató 1964. évi évfolyamában jelent meg először.

Kutatástörténet[szerkesztés]

1963-ban az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszékének Barlangkutató Csoportja eredménytelenül bontotta és ezért a következő évre nem kért kutatási engedélyt a barlang kutatásához. 1965-ben a Szabó József Geológiai Technikum Barlangkutató Csoportnak volt a kutatási területe és ebben az évben bejárták. 1966-ban a csoport tagjai próbabontást végzett a barlangban és a munka során sok recens csont, például egy gyűrűzött denevércsontváz és nagy pele koponya került elő. 1967-ben a csoport egy aknát ásott benne, amelynek az alja elérte a szálkőzetet. 1967-ben a csoport két tagja, Pék Péter és Kordos László mérte fel vesztett pontokkal, poligon mentén, freibergi függőkompasszal és fokívvel, valamint a felmérés alapján Kordos László szerkesztett és rajzolt egy alaprajz barlangtérképet, egy keresztmetszet barlangtérképet és egy hossz-szelvény barlangtérképet. A felmérés alapján a hossza 13 méter és a mélysége hat méter. 1968 tavaszán valószínűleg erdei fülesbagoly köpetet találtak benne, amely friss volt és amelyből Kordos László meztelencsigát, kecskebékát, békát, erdei pockot, nagy pelét, egeret, vakondot és törpecickányt határozott meg. 1968-ban is ástak a csoport tagjai egy árkot. 1969-ben Sánta T. és Forgács Jenő rovarokat gyűjtöttek, amelyek nem kerültek meghatározásra.

1970. április 11-én és 1970. május 10-én a Szpeleológia Barlangkutató Csoport két tagja, Nagy László és Forgács Jenő klimatológiai méréseket végeztek Assmann-féle, aspirációs pszichrométerrel. 1970 nyarán látták a baglyot, amikor a bagoly kirepült a barlangból. A bagoly valószínűleg azonos volt a Kevély-nyergi-zsombolyban lakóval és a Kápolna-barlang csak az ideiglenes pihenőhelye lehetett. A csoport 1970. évi jelentésében részletesen le van írva és a jelentés szerint néhány, újkori cserépedény-töredék került a napvilágra belőle, valamint a barlangról Kordos László színes diát készített és jobbra a bejárattól néhány sziklatömb omlásveszélyes a mennyezeten. Az 1974-ben megjelent, „Pilis útikalauz” című könyvben le van írva röviden. A leírás szerint 13 méter hosszú, pusztuló és valószínűleg hévizes eredetű barlang. Az 1975. második félévi MKBT Beszámolóban megjelentek az 1967-ben készült barlangtérképek.

Kilátás a bejáratra

Az 1976-ban befejezett, „Magyarország barlangleltára” című kéziratban az olvasható, hogy 13 méter hosszú és hat méter mély barlangroncs, amely hévizes keletkezésű. A kéziratban két irodalmi hivatkozás alapján lett feldolgozva. Az 1981. évi Karszt és Barlang 1–2. félévi számában nyilvánosságra hozták a barlangkataszteri számát. Az 1983. évi Karszt és Barlangban egy ábrán van jelölve a helye és meg van említve, hogy 380 méter tengerszint feletti magasságban helyezkedik el a négy méter hosszú és három méter mély barlang. Az 1984-ben kiadott, „Magyarország barlangjai” című könyvnek az országos barlanglistájában szerepel a neve és egy térképen van a helye feltüntetve. 1989 októberében Kárpát József és Visnyei Zsolt felmérte és a felmérés alapján készült egy alaprajz barlangtérkép egy keresztmetszettel. Az 1991-ben megjelent, „A Pilis és a Visegrádi-hegység” című könyvben le van írva röviden, a leírás majdnem megegyezik az 1974-ben kiadott útikalauz leírásával.

2004. augusztus 22-én a Jakucs László BTE mérte fel és a felmérés alapján, 2004. decemberben Szabó R. Zoltán szerkesztett egy alaprajz barlangtérképet nyolc keresztszelvénnyel és egy hosszmetszet barlangtérképet. A felmérés alapján 70,92 méter hosszú, a mélysége 16,22 méter és a vízszintes kiterjedése 26,5 méter. A 2013. évi Barlangkutatók Szakmai Találkozóján Szabó Géza egy előadást tartott „A barlangi keresztes pókok (Meta menardi) folyamatos megfigyelése a Kápolna-barlangban (Kevély-hegy, Pilis hegység)” címmel, valamint Nagy Gergely Domonkos és Szabó Emőke tartott egy előadást „Régészeti leletek a Kápolna-barlang-ban” címmel.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Szenthe István: Karsztjelenségek és képződményeik fejlődéstörténete a Nagy-Kevély környékén. Egyetemi szakdolgozat. Kézirat. Budapest, 1969.

További információk[szerkesztés]