Törpecickány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Törpecickány
Törpecickány egy ember kezében
Törpecickány egy ember kezében
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 25 000 Ft[1]
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Eulipotyphla
Család: Cickányfélék (Soricidae)
Alcsalád: Vörösfogú cickányok (Soricinae)
Nemzetség: Soricini
Nem: Sorex
Linnaeus, 1758
Alnem: Sorex
Faj: S. minutus
Tudományos név
Sorex minutus
Linnaeus, 1766
Szinonimák
Szinonimák
  • Sorex becki Lehmann, 1963
  • Sorex canaliculatus Ljungh, 1806
  • Sorex carpetanus Rey, 1971
  • Sorex exiguus Brink, 1952
  • Sorex exilis Gmelin, 1788
  • Sorex gymnurus Chaworth-Musters, 1932
  • Sorex heptapotamicus Stroganov, 1956
  • Sorex hibernicus Jenys, 1838
  • Sorex insulaebellae Heim de Balsac, 1940
  • Sorex kastchenkoi Johansen, 1923
  • Sorex lucanius Miller, 1909
  • Sorex melanderi Ognev, 1928
  • Sorex minimus Geoffroy, 1811
  • Sorex pumilio Wagler, 1832
  • Sorex pumilus Nilsson, 1844
  • Sorex pygmaeus Laxmann, 1769
  • Sorex rusticus Jenys, 1838
Elterjedés
Elterjedési területeElterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Törpecickány témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Törpecickány témájú médiaállományokat és Törpecickány témájú kategóriát.

A törpecickány (Sorex minutus) az emlősök (Mammalia) osztályának Eulipotyphla rendjébe, ezen belül a cickányfélék (Soricidae) családjába és a vörösfogú cickányok (Soricinae) alcsaládjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

Eurázsiában honos az Ibériai-félszigettől egészen a Bajkál-tóig. Európában a Brit-szigetektől egészen az Urálig általánosan megtalálható, elterjedésének határa északon átlépi a sarkkört. A Mediterráneumban inkább csak a hegyekben élnek szórványos, elszigetelt állományai. A Földközi-tenger szigeteiről hiányzik. Magyarországon országszerte megtalálható, gyakori cickányfaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A törpecickány testhossza 4,3-6,4 centiméter, farokhossza 3,1-4,6 centiméter, magassága 0,9 - 1,2 centiméter, testtömege 2,5-7,5 gramm. Nagyon hasonlít az erdei cickányhoz, de egészében véve kisebb, világosabb és színezete gyakran szürkés; sosem háromszínű; farka általában hosszabb, és sűrűbb szőrzet borítja.

Életmódja[szerkesztés]

A törpecickány leginkább a nedvesebb, üde rétek, sásosok lakója. Megtalálható lombos és vegyes erdőkben is, de a zárt erdőket kerüli, mert feltétlenül szüksége van a rejtekhelyet és hűvös-párás mikroklímát biztosító sűrű aljnövényzetre. Télen emberi települések közelébe húzódhat. Téli álmot nem alszik. Angliai vizsgálatok szerint a törpecickány télen aktív idejének mintegy 50 százalékát a gyepszint felett tölti, ezért könnyen eshet baglyok áldozatául. Egy élőhelyet foglal el az erdei cickánnyal, de míg az inkább az talajban vagy az avar alján lévő járataiban mozog, a törpecickány az avar felsőbb zónáiban túrja járatait. Mozgása élénkebb, mint az erdei cickányé, alapanyagcseréje még gyorsabb.

Különböző ízeltlábúakkal (bogarakkal, pókokkal, lepkékkel, illetve rovarlárvákkal) táplálkozik; megfigyelték már méhkaptárban is. Gilisztákat és csigákat viszont - más cickányoktól eltérően - nem eszik. Minimális mértékben növényi eredetű táplálékot is fogyaszt.

Legfőbb ellenségei a baglyok, azon belül is főleg a gyöngybagoly. A nappali ragadozók ritkábban vadásszák, de az ölyvek, fácánok, egyéb kis ragadozók is zsákmányolhatják.

Szaporodása[szerkesztés]

Szaporodási időszaka áprilistól októberig tart. A törpecickány évente kétszer (melegebb térségekben háromszor), egyszerre 4-7 kölyköt ellik.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

A törpecickány nagy elterjedési területe és viszonylagos gyakorisága miatt a Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett státusszal szerepel. Magyarországon védett, eszmei értéke 25 000 Ft. Elsősorban a mezőgazdasági vegyszerezés okozta mérgezés és élőhelyének visszaszorulása fenyegetheti. Szerepel a berni konvenció III. függelékében is.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]