Ugrás a tartalomhoz

Törpecickány

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Törpecickány
Törpecickány egy ember kezében
Törpecickány egy ember kezében
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft[1]
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Eulipotyphla
Család: Cickányfélék (Soricidae)
Alcsalád: Vörösfogú cickányok (Soricinae)
Nemzetség: Soricini
Nem: Sorex
Linnaeus, 1758
Alnem: Sorex
Faj: S. minutus
Tudományos név
Sorex minutus
Linnaeus, 1766
Szinonimák
Szinonimák
  • Sorex becki Lehmann, 1963
  • Sorex canaliculatus Ljungh, 1806
  • Sorex carpetanus Rey, 1971
  • Sorex exiguus Brink, 1952
  • Sorex exilis Gmelin, 1788
  • Sorex gymnurus Chaworth-Musters, 1932
  • Sorex heptapotamicus Stroganov, 1956
  • Sorex hibernicus Jenys, 1838
  • Sorex insulaebellae Heim de Balsac, 1940
  • Sorex kastchenkoi Johansen, 1923
  • Sorex lucanius Miller, 1909
  • Sorex melanderi Ognev, 1928
  • Sorex minimus Geoffroy, 1811
  • Sorex pumilio Wagler, 1832
  • Sorex pumilus Nilsson, 1844
  • Sorex pygmaeus Laxmann, 1769
  • Sorex rusticus Jenys, 1838
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Törpecickány témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Törpecickány témájú médiaállományokat és Törpecickány témájú kategóriát.

A törpecickány (Sorex minutus) az emlősök (Mammalia) osztályának Eulipotyphla rendjébe, ezen belül a cickányfélék (Soricidae) családjába és a vörösfogú cickányok (Soricinae) alcsaládjába tartozó faj.

Előfordulása

[szerkesztés]

Eurázsiában honos az Ibériai-félszigettől egészen a Bajkál-tóig. Európában a Brit-szigetektől egészen az Urálig általánosan megtalálható, elterjedésének határa északon átlépi a sarkkört. A Mediterráneumban inkább csak a hegyekben élnek szórványos, elszigetelt állományai. A Földközi-tenger szigeteiről hiányzik. Magyarországon országszerte megtalálható, gyakori cickányfaj.

Megjelenése

[szerkesztés]
Kitömött példány a londoni Természettudományi Múzeumban

A törpecickány testhossza 4,3-6,4 centiméter, farokhossza 3,1-4,6 centiméter, magassága 0,9 - 1,2 centiméter, testtömege 2,5-7,5 gramm. Nagyon hasonlít az erdei cickányhoz, de egészében véve kisebb, világosabb és színezete gyakran szürkés; sosem háromszínű; farka általában hosszabb, és sűrűbb szőrzet borítja.

Életmódja

[szerkesztés]

A törpecickány leginkább a nedvesebb, üde rétek, sásosok lakója. Megtalálható lombos és vegyes erdőkben is, de a zárt erdőket kerüli, mert feltétlenül szüksége van a rejtekhelyet és hűvös-párás mikroklímát biztosító sűrű aljnövényzetre. Télen emberi települések közelébe húzódhat. Téli álmot nem alszik. Angliai vizsgálatok szerint a törpecickány télen aktív idejének mintegy 50 százalékát a gyepszint felett tölti, ezért könnyen eshet baglyok áldozatául. Egy élőhelyet foglal el az erdei cickánnyal, de míg az inkább az talajban vagy az avar alján lévő járataiban mozog, a törpecickány az avar felsőbb zónáiban túrja járatait. Mozgása élénkebb, mint az erdei cickányé, alapanyagcseréje még gyorsabb.

Különböző ízeltlábúakkal (bogarakkal, pókokkal, lepkékkel, illetve rovarlárvákkal) táplálkozik; megfigyelték már méhkaptárban is. Gilisztákat és csigákat viszont - más cickányoktól eltérően - nem eszik. Minimális mértékben növényi eredetű táplálékot is fogyaszt.

Legfőbb ellenségei a baglyok, azon belül is főleg a gyöngybagoly. A nappali ragadozók ritkábban vadásszák, de az ölyvek, fácánok, egyéb kis ragadozók is zsákmányolhatják.

Szaporodása

[szerkesztés]

Szaporodási időszaka áprilistól októberig tart. A törpecickány évente kétszer (melegebb térségekben háromszor), egyszerre 4-7 kölyköt ellik.

Természetvédelmi helyzete

[szerkesztés]

A törpecickány nagy elterjedési területe és viszonylagos gyakorisága miatt a Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett státusszal szerepel. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 Ft. Elsősorban a mezőgazdasági vegyszerezés okozta mérgezés és élőhelyének visszaszorulása fenyegetheti. Szerepel a berni konvenció III. függelékében is.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]