Köves-bérc
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
| Köves-bérc | |
| Magasság | 283 m |
| Hely | Pilisborosjenő |
| Hegység | Pilis |
| Elhelyezkedése | |
 Köves-bérc
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 35′ 59″, k. h. 18° 59′ 19″47.599722°N 18.988611°EKoordináták: é. sz. 47° 35′ 59″, k. h. 18° 59′ 19″47.599722°N 18.988611°E | |
Köves-bérc
Pozíció Pest vármegye térképén
| |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Köves-bérc témájú médiaállományokat. | |
A Köves-bérc egy 283 méter magas hegy a Dunazug-hegyvidéken, a Pilis hegységben, Pilisborosjenő területén.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Köves-bérc a Pilis hegység egyik legdélebbi magaslata, közel a hegység keleti végéhez. Annak a hegysornak a része, a Fehér-heggyel és más, kevéssé ismert nevű vagy névtelen kiemelkedésekkel együtt, amelyek a Kevélyek déli előhegyeinek számítanak. Nemcsak a hegy legmagasabb pontja, de lényegében az egész tömbje a Pest vármegyei Pilisborosjenő közigazgatási területén terül el.
Leírása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A hegy területének nagy része erdőborítású, olyan mészkedvelő fajösszetételű erdők borítják, mint amelyek a Pilis és a Budai-hegység más, hasonló magasságú hegyein is megfigyelhetők. Hidrológiai szempontból az Aranyhegyi-patak vízgyűjtő területéhez tartozik, déli lejtőinek vizei közvetlenül az itt solymári területen húzódó patakba folynak, míg az északabbi lejtőire hulló csapadék a Borosjenői-patakot táplálják, amely már a főváros határán belül torkollik az Arany-hegyi patakba.
Megközelítése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A hegy legkönnyebben Pilisborosjenő központja felől közelíthető meg – a falu délebbi fekvésű utcái közül néhány egészen a csúcs közelébe kapaszkodik fel –, de fel lehet jutni a hegyre dél-délnyugati irányból, a 10-es főút felől, az ott közlekedő 218-as busz Kövesbérci út megállóhelyétől is. Áthalad a hegyen az Országos Kéktúra 15-ös számú szakasza.
Gazdasági hasznosítása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A hegytömb déli lábánál korábban évtizedeken keresztül téglagyár működött, nagy kiterjedésű agyagbányával, ezt a rendszerváltás előtt a Budai Tégla és Cserépipari Vállalat üzemeltette.[1] A gyárat és az azt környező lakóterületeket évtizedeken át önálló buszjárat, a Budapesti Közlekedési Vállalat 18-as viszonylatszámú autóbusza szolgálta ki, amelynek 2005 őszéig itt volt a végállomása. A járat némileg módosított útvonalon ma is közlekedik (218-as számozással), de a külső végállomását 2005. november 15-én két megállóval kijjebb, a solymári Auchan áruházhoz helyezték.[2] A téglagyárat – melynek utolsó tulajdonosa a Budai Tégla Zrt. volt[3] – valamikor a 2000-es években bezárták, az agyagbányát rekultiválták. 2014-ben az egykori gyár egy kisebb épülete még állt (ezen a Budatherm felirat volt olvasható), de az elbontott gyártócsarnokoknak már csak üres helye volt látható. [4]
Jövőbeli fejlesztések a területen
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az M0-s autóút fejlesztésével kapcsolatban elfogadott tervek szerint a Köves-bérc hegytömbje alatt egy több kilométer hosszú alagútban fog elhaladni – megépülése után – az M0 északnyugati szakasza, amely a fentebb említett rekultivált agyagbányából fog kibukkanni, hogy utána híddal keresztezze a 10-es és a majdani M10-es utakat. A végleges nyomvonalat kijelölő kormányrendelet 2013-ban lépett hatályba, ám ennek sorsa bizonytalan a pereskedések miatt.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Seres István: Solymár története és néprajza. Geológiai felépítés, 22. oldal. Helytörténeti Alapítvány, Solymár, 1993.
- ↑ Megnyílt. Fixpont, II. évf. 12. szám (2005. december), 27. oldal
- ↑
- ↑ Kronavetter Péter (2015. január 9.). "Téglagyárak és agyagbányák Magyarországon" (PDF). bme.hu. 2020. szeptember 21. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2019. március 17.
- ↑ "Máris pert nyertek az érintettek, több száz milliót fizethet az állam a még tervasztalon sem létező M0-ás miatt". 168óra.hu. 2018. október 4. Hozzáférés: 2019. március 17.
|  | |
