Ördöglépcső-sziklaüreg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ördöglépcső-sziklaüreg
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz4 m
Mélység0 m
Magasság2 m
Függőleges kiterjedés2 m
Tengerszint feletti magasságkörülbelül 480 m
Ország Magyarország
Település Budakalász
Földrajzi táj Pilis
Típus hévizes eredetű
Barlangkataszteri szám 4820-9
A Wikimédia Commons tartalmaz Ördöglépcső-sziklaüreg témájú médiaállományokat.

Az Ördöglépcső-sziklaüreg a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, Budakalászon található barlang, amely turista útikalauzokban is be van mutatva.

Leírás[szerkesztés]

A Nagy-Kevély északi oldalán, a csúcstól északkeletre, az Ördög-lépcsőnek nevezett sziklás részben, egy sziklakibúvásban, a piros négyzet jelzésű turistaút közelében, az Arany-lyuktól haladva, a turistajelzést követve, a jelzett úttól fentebb, balra található. A jelzett turistaúton körülbelül 500 métert kell menni, ahol egy letörés van, amelynek a tetejéről látni lehet a barlangbejárat sziklakibúvását. A bejárata vízszintes tengelyirányú és északra néz. A Kápolna-barlangtól keletre, körülbelül 100 méterre és lejjebb nyílik.

Vastagpados, fehér, felső triász, dachsteini mészkőben jött létre. A pusztuló, hévizes keletkezésű barlangroncs bejárata előtt nagy kőtömbök helyezkednek el. A bejárat után egy kis méretű terem van és a teremben fel lehet egyenesedni kényelmesen. A barlangban kevés a képződmény és humuszos törmelék a kitöltése. A lezáratlan barlang egy elszűkülő repedésben végződik. A megtekintéséhez világítóeszköz és engedély szükséges.

Az Ördöglépcső-sziklaüreg név 1981-ben jelent meg irodalmában. Előfordul irodalmában Ördöglépcső-barlang (Kárpát 1989), Ördöglépcső-barlangja (Dely, Mezei 1974) és Ördöglépcső sziklaüreg (Kordos 1970) neveken is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

1968-ban Kordos László találta meg Schőnviszky László szóbeli tájékoztatása után. Ebben az évben a Szabó József Geológiai Technikum Barlangkutató Csoport tágította a bejáratot és kiásta a kitöltést. 1969-ben Kordos László és Wehovszky Erzsébet mérte fel állandó pontokkal, függőkompasszal, fokívvel és a felmérés alapján Kordos László szerkesztett és rajzolt alaprajz térképet, valamint hosszmetszet térképet, amelyek 1:100 méretarányúak. A felmérés alapján négy méter hosszú és 3,5 méter mély.

1970. április 11-én és 1970. május 10-én a Szpeleológia Barlangkutató Csoport két tagja, Nagy László és Forgács Jenő klimatológiai méréseket végeztek Assmann-féle, aspirációs pszichrométerrel. A csoport 1970. évi jelentésében részletesen le van írva és a leírás szerint a kitöltése recens csontokat tartalmaz, a bejárat előtt lévő kőtörmelék mozog és omlásveszélyes. Az 1974-ben megjelent Pilis útikalauz című könyvben le van írva röviden barlangnév nélkül. A leírásban az olvasható, hogy négy méter hosszú és pusztuló barlang.

Az 1976-ban befejezett és Bertalan Károly által összeállított Magyarország barlangleltára című kéziratban az olvasható, hogy négy méter hosszú és 3,5 méter mély, pusztuló barlangroncs, amely hévizes keletkezésű, nagy kőtömbök vannak szűk bejárata előtt és kis teremből, valamint repedésből áll. A kéziratban két írás alapján lett feldolgozva. Az 1981. évi Karszt és Barlang 1–2. félévi számában nyilvánosságra lett hozva, hogy 4820/9. a barlangkataszteri száma. Az 1984-ben kiadott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang Ördöglépcső-sziklaüreg néven és térképen van helye feltüntetve. 1989 októberében Kárpát József szerkesztett és rajzolt egy alaprajz barlangtérképet és egy hossz-szelvény barlangtérképet, amelyeknek méretaránya 1:100.

Az 1991-ben megjelent A Pilis és a Visegrádi-hegység című könyvben le van írva röviden, a leírás majdnem megegyezik az 1974-ben kiadott útikalauz leírásával. A 2020. évi Zsákfalvi Riporterben megjelent ismertetés szerint ott, ahol a piros négyzet jelzésű turistaút átnavigál az Ördöglépcső egyik szelíd szakaszán, az ösvénytől néhány méterrel feljebb nyílik a hegyoldal kisebbik menedékhelye, amely tulajdonképpen egy egyszemélyes esőbeálló. Csak négy méter hosszú a barlang, de nagyon érdekes felépítésű. Noha csak négykézláb lehet bemenni, de bent olyan magas, hogy egy felnőtt is kényelmesen fel tud állni benne, talán van annyira tág is, hogy egy összekapaszkodó pár is átvészelhet benne egy nyári záport.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Szenthe István: Karsztjelenségek és képződményeik fejlődéstörténete a Nagy-Kevély környékén. Egyetemi szakdolgozat. Kézirat. Budapest, 1969.

További információk[szerkesztés]