Háromlyukú-zsomboly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Háromlyukú-zsomboly
A barlang egyik bejárata
A barlang egyik bejárata
Hossz50 m
Mélység28 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés28 m
Tengerszint feletti magasságkörülbelül 440 m
Ország Magyarország
Település Csobánka
Földrajzi táj Pilis
Típus hidrotermális eredetű, inaktív
Barlangkataszteri szám 4830-4
Elhelyezkedése
Háromlyukú-zsomboly (Magyarország)
Háromlyukú-zsomboly
Háromlyukú-zsomboly
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 39′ 42″, k. h. 18° 55′ 19″Koordináták: é. sz. 47° 39′ 42″, k. h. 18° 55′ 19″
A Wikimédia Commons tartalmaz Háromlyukú-zsomboly témájú médiaállományokat.

A Háromlyukú-zsomboly megkülönböztetetten védett barlang, amely a Pilisben, a Duna–Ipoly Nemzeti Park területén található.

Leírás[szerkesztés]

A zsomboly a Hosszú-hegy délkeleti felén, a gerinctől délnyugati irányban található. Karsztbokorerdős területen nyílik a három bejárata. Megközelíthető Csobánkáról a zöld sáv jelzésű turistaúton.

Függőleges jellegű, tipikus, felszakadt zsomboly. Felső triász, dachsteini mészkőben alakult ki. Ez a kőzet sárgás rózsaszín színű, erősen kristályosodott, sűrűn kalciteres. A legészakibb bejárata a legjobb állagú, a következő már sokkal mállékonyabb kőzetben alakult ki. Mindegyik bejárata egy függőleges aknába nyílik. Ennek a falán csőszerű oldásnyomok figyelhetők meg. Az akna aljából indul a Medve-ág, amit az itt talált csontmaradványok alapján neveztek el. Formajegyei ás ásványkiválásai alapján a primer üreg hidrotermális eredetű. A bejáratai le vannak zárva és csak engedéllyel látogatható.

Előfordul az irodalmában Háromlyuku-barlang (Gazdag 1990), Hosszuhegyi Háromlyuku-barlang (Schőnviszky 1964), Hosszú-hegyi I. barlang (Kordos 1984), Hosszú-hegyi II. barlang (Kordos 1984), Hosszú-hegyi-barlang (Kordos 1984), Hosszúhegyi barlang (Schőnviszky 1937), Hosszúhegyi Háromlyukú-barlang (Takácsné 1990) és Hosszú-hegyi-zsomboly (Kordos 1984) néven is. A jelenlegi nevét azért kapta, mert három bejárata van.

Kutatástörténet[szerkesztés]

Az első leírása és a barlangtérképe 1875-ben jelent meg a Földtani Közlönyben. Ezt az ismertetést Wissinger Károly írta. Az FTSK Barlangkutató Szakosztály kezdte el a barlang kutatását 1968-ban. Több mint két évtizedig folytatták a feltárását és a kutatását. Kordos László 1974 és 1977 között végzett ásatásokat benne. 1974-ben a Ferencvárosi Természetbarát Sportkör Barlangkutató Szakosztálya készítette el a barlangtérképét.

Az 1983. évi Karszt és Barlangban egy ábrán van jelölve a helye és meg van említve, hogy 440 méter tengerszint feletti magasságban helyezkedik el a 16 méter hosszú és 25 méter mély barlang. A legújabb felmérése 1985-ben történt, amelyet a szakosztály barlangkutatói végeztek. 1989-ben a szakosztály folytatta a Medvés-ág bontását. 1990-ben az FTSK Barlangkutató Szakosztálynak volt kutatási engedélye a barlang kutatásához. A 2005-ben kiadott, „Magyar hegyisport és turista enciklopédia” című könyv szerint a Wissinger Károly által leírt, 22 méter mély Hosszú-hegyi-barlang már nem járható, mert a helye ismeretlen, valószínűleg a Martini kőfejtő meddőhányója alatt van a bejárata. 2012-től megkülönböztetetten védett barlang a vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása szerint.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]