Persányi Miklós

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Persányi Miklós
A Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója
Hivatali idő
2007 hivatalban
Előd Bogsch Ilma
Hivatali idő
1994 2003
Előd Szijj József
Utód Bogsch Ilma
Magyarország környezetvédelmi és vízügyi minisztere
Hivatali idő
2004. október 4. 2007. május 6.
Előd önmaga
Utód Fodor Gábor
Magyarország környezetvédelmi minisztere
Hivatali idő
2003. május 19. 2004. október 4.
Előd Kóródi Mária
Utód önmaga

Született 1950. november 10. (68 éves)
Budapest
Párt pártonkívüli

Foglalkozás

Persányi Miklós (Budapest, 1950. november 10. –) miniszter, állatkerti főigazgató, biológus.

Életpályája[szerkesztés]

Budapest VI. kerületében nőtt fel. Az általánost a VI. kerületi Labda utcai általános iskola orosz tagozatos osztályában végezte, 1965-ben. A III. kerületi Martos Flóra Gimnáziumban biológia-kémia tagozatos osztályban érettségizett. Gyerekkora óta az Állatkert igazgatója szeretett volna lenni.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem TTK-BTK biológia-népművelés szakán végzett, 1970–1975 között. Később, 1979–1981 között posztgraduális továbbképzésen vett részt a Gödöllői Agrártudományi Egyetem környezetvédelmi szakmérnöki szakán. 1990–199-ben az USA-beli Cornell Egyetem Hubert H. Humprey-ösztöndíjasa volt.

Első munkahelye 1974–1976 között az óbudai Árpád Gimnázium volt, ahol biológiát tanított. A KISZ KB munkatársaként ifjúsági vezetők képzésében vett részt, beszédíróként is foglalkoztatták 1976–1983 között. 1983–1986 között a Magyar Tudományos Akadémia kutatója: kutatási területe a környezetpolitika, a zöld mozgalmak fejlődése. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatalban (1986–1988), majd megalakulásakor a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumban tisztviselő (1988–1990).

1989–1991 között Környezet és Fejlődés című folyóirat, alapítója és főszerkesztője volt. 1991–1994 között a londoni székhelyű EBRD, környezetvédelmi főszakértője, a kelet-európai környezeti döntések demokratizálását szolgáló program elindítója, jelentős beruházások (például Magyarországon az M0, M1–M15 autópálya) környezeti hatásértékelője volt. 1994–2003 között Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója volt. 1997–2000 között az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségének alelnöke, 2003-as környezetvédelmi miniszteri kinevezéséig pedig elnöke. 2009-ben a szövetség titkárává választották.

2003 május 19-től 2007. május 6-ig környezetvédelmi, majd környezetvédelmi és vízügyi miniszter. 2006-ban az SZDSZ országgyűlési képviselőjelöltje volt.

2007 májusától ismét a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója. Főigazgatói teendői mellett 2016 augusztusától a Liget-projekt miniszteri biztosa.[1]

Munkássága[szerkesztés]

Környezetvédelmi és vízügyi miniszter Medgyessy-, az első és a második Gyurcsány-kormányban. 2003 májusától 2007. május 6-áig látta el ezt a posztot, előde Kóródi Mária volt, utódja Fodor Gábor lett. Persányi Miklós minisztersége idején:

  • az árvizek ellen szervezetten és sikerrel védekeztek. Emlékezetes volt 2006. márciustól júniusig a rendkívüli dunai és tiszai árvíz elleni védekezés. Megtervezték az új Vásárhelyi Tervet, törvénybe iktatták, és elkezdték megvalósítását.
  • maradéktalanul lekötötték az EU környezeti célú NFT I. támogatásait, elkezdődött több tucat nagy környezeti beruházás. A 2007–13 időszakra önálló Környezet és Energia Operatív Programot készítettek elő és indítottak el.
  • az EU-csatlakozás minden követelményét teljesítették. Hatásos új gazdasági szabályozókat iktattak a jogrendszerbe (pl. talaj-, víz-, levegőterhelési díj), szigorították a környezetkárosítók és az állatkínzók büntetését, a termékdíj rendszert (italcsomagolásoknál darab alapúvá tették), kiterjesztették a környezeti felelősséget, megtörtént a környezetügyi közigazgatás reformja, integrálták és megerősítették a zöld hatóságokat, létrehozták a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget, megalakították a Zöld Kommandó Akciók rendszerét.
  • irányításával kijelölték a Natura 2000 hálózatot az ország területének 21%-án. A nemzeti parkokban látogatóbarát új szolgáltatásokat teremtettek, 6 új látogató központot építettek. Az agrár-környezetvédelmi támogatások hússzorosra növekedtek, az érintett terület 150 ezerről 1,5 millió hektárra. Védetté nyilvánították az első gombafajokat
  • támogatásával GMO moratóriumot vezettek be, és szigorú együtt-termesztési törvényt alkottak, az EB-vel szemben Magyarország szavazást nyert az EU KV Tanácsban.
  • az ENSZ Klímaváltozási Keretegyezmény elnöke volt 2003–2004-ben. Az MTA-val közösen 3 éves programot valósítottak meg a klímaváltozásról (VAHAVA). Bevezették az üvegházgázok hazai kereskedelmét.

Eredményesen lépett fel a Zengői radarállomás, az alpokaljai lignitbánya vagy Novo-Virje és Verespatak ügyeiben, megállapodásra jutott a megoldásról a Rába habzás és a német hulladékimport dolgában az osztrák és a német partnerrel. Romániával új határvízi egyezményt kötöttek, megalakult a Környezetvédelmi Vegyes Bizottság. Bős-Nagymarosról egyértelmű tárgyalási pozíciót alkottak. Csatlakoztunk Bálnavadászati Egyezményhez. Az EU bányászati hulladék direktívában elértük a ciánhasználat komoly szigorítását.

Jelentősebb további eredmények[szerkesztés]

  • a Balaton ügyeire átfogó kormányzati programot alkottak, javult a tó állapota, befejezték a szennyvíz körgyűjtő és a kerékpárút kiépítését,
  • megoldották az Alsó-Szigetközben a vízpótlás évtizedes problémáját,
  • felgyorsult a nagy szennyezett gócok kármentesítése: lásd nagytétényi Metallochemia, a budafoki barlanglakások, a pestlőrinci pakuratavak, a fűzfői Nitrokémia, Üröm-Csókavár,
  • elvégezték az első azbesztmentesítéseket az országban: a tatabányai, budafoki és győri lakótelepeken,
  • energiahatékonysági modell: épület korszerűsítés Dunaújvárosban 75% megtakarítással
  • valamennyi nagy tüzelőberendezés és veszélyes hulladék égető kibocsátását az uniós határértékek alá szorították,
  • korszerűsítették a Hulladékhasznosító Művet, megkezdődött a budapesti Központi Szennyvíztisztító építése, felgyorsultak a vidéki szennyvíz, hulladék, és ivóvíz-javító beruházások,
  • megoldották az elektrohulladékok, gépkocsironcsok, elemek, gyógyszerek visszavételét,
  • megkezdődött a szelektív hulladékgyűjtés Budapesten és elterjedt az országban.

Művei[szerkesztés]

  • Ember és környezet (szerkesztő, 1984)
  • A környezetvédelmi, társadalmi aktivitás (1986)
  • Közös jövőnk (szerkesztő, 1988)
  • Kik a zöldek (1989)

Díjai, kitüntetései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Zöldbiztosként felügyeli a Liget-projektet Persányi Miklós Origo.hu, 2016. augusztus 9.
  2. Díszpolgárok. www.zuglo.hu (Hozzáférés: 2017. okt. 14.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]