Árpád Gimnázium (Óbuda)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Árpád Gimnázium

Árpád Gimnázium 02.JPG
Alapítva 1902
Hely Magyarország, Budapest
Korábbi nevei III. kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnázium
Típus hat- illetve négyosztályos gimnázium
Oktatók száma 56
Tanulólétszám 593
Igazgató Gyimesi Róbert
OM-azonosító 035223
Elérhetőség
Postacím 1034 Budapest, Nagyszombat u. 19.
Elhelyezkedése
Árpád Gimnázium (Budapest)
Árpád Gimnázium
Árpád Gimnázium
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 31′ 58″, k. h. 19° 02′ 15″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 58″, k. h. 19° 02′ 15″
Az Árpád Gimnázium weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Árpád Gimnázium témájú médiaállományokat.

Az Árpád Gimnázium középiskola Budapest III. kerületében. Óbuda első középiskolájaként alapították. Több mint száz éves működése során számos nagynevű tanár tanított falai között, diákjai közül neves közéleti személyiségek sora került ki. Jelenleg 6 és 4 osztályos gimnáziumként működik. 1940-ben épült épülete a 20. századi modern építészet figyelemreméltó alkotása, műemlék. A HVG 2015-ös rangsora alapján Magyarország 22. legjobb középiskolája.[1]

Fekvése[szerkesztés]

Az épület Óbudán, a római katonai amfiteátrum közvetlen szomszédságában helyezkedik el.

Története[szerkesztés]

1902 őszén kezdte meg működését Óbuda első középiskolája, a III. kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnázium Morvay Győző igazgató vezetésével. Az iskola két éven át a VII. kerületi Főgimnázium fiókintézménye volt, és albérletben lakott a Tímár utca 12. alatti iskola földszintjén. 1905-ben átkerült a Zsigmond térre, egy bérházba, ahol tantermekké alakított lakásokban folyt az oktatás. 1940-ben elkészült a Nagyszombat utcában az új épület az óbudai polgárok téglajegyei segítségével. Üvegfalú rajzterme, egybenyitható, nagy tornatermei révén európai színvonalú volt, nem beszélve a természettudományos kabinetekről, ahol minden asztalt elláttak gázzal, vízzel, villannyal.

Az 1924-ben, az új középiskolai törvény alapján főgimnáziumból reálgimnáziummá, majd az 1934. évi XI. tc. alapján 8 évfolyamos gimnáziummá vált iskola. Az egységes középiskolai rendszerre való fokozatos áttérés az 1942/43. tanévre fejeződött be, ekkorra mind a 8 évfolyam az új, egységes gimnáziumi tanterv szerint tanult. A háborús évek alatt, 1940-ben új tantárgyként megkezdődött az olasz tanítása (az angol helyett 2. idegen nyelvként az erre jelentkezőknek, az 5. osztályban).

1945-től az iskolarendszer átalakításával a 8 osztályos gimnázium fokozatosan 4 osztályos gimnáziummá alakult. 1949-ben betelepítették társbérlőként a Bláthy Ottó technikumot. Ugyan a technikum pár év múlva új épületet kapott a Szépvölgyi úton, az így felszabaduló részt nem kaphatta vissza az Árpád, mert ideköltöztették a Kandó Kálmán Főiskola Erősáramú Karát. A főiskola – mivel sokkal jobb anyagi helyzetben volt, mint a gimnázium – folyamatosan terjeszkedett, először az alagsor, majd természettudományos termek kerültek hozzájuk, végül 1965-ben az iskola a nagy tornatermét is elveszítette. Közben az egész épület kezelési joga is a Kandóhoz került, az Árpád albérlővé vált, sőt 1982-ben kitelepítették a gimnázium második évfolyamát a Szőlő utcai dolgozók iskolájába. A Kandó-Árpád társbérlet megszüntetéséért 1984 óta folytak a tárgyalások, amelyek 1995-ben eredményre vezettek, így a Bécsi úton felépülhetett az új Kandó-épület. Az épületet 2005-ben visszakapta az iskola.

Épülete[szerkesztés]

A frissen épült Árpád Gimnázium részlete háttérben a katonavárosi amfiteátrummal 1939-ben
Az Árpád Gimnázium bejárata a 2000-es években

Az Árpád gimnázium 1940-ben átadott épülete a modern magyar építészet jelentős példája, 1976 óta műemlék.[2] Tervezői Hidas Jenő és Papp Imre, főkivitelezője Hesz Lajos. Építészeti stílusát tekintve a két világháború modern építészeti mozgalmainak, elsősorban Le Corbusier és a Bauhaus elveire alapozott, vasbeton pillérvázas rendszerű funkcionalista alkotás. A 3 szintes, U-alakú épület 4896 m2-en terül el.

Az építés 1938-40 között zajlott. Az új épület a 2. világháborúban komoly belövéseket kapott.

A telek, amelyen az iskola épülete áll, az 1880-as években még Óbuda Újlak felé eső határán külterületnek számított, az újlaki téglagyáraknak voltak itt téglaszárítói. A főváros 1898-ban sajátította ki és vonta belterületbe a területet. 1913-ban alakították ki a mai utcahálózatot, azonban a telek egészen 1936-ig üresen állt, amikor elhatározták, hogy itt építik fel a gimnázium új épületét. 1937-ben nyilvános tervpályázatot hirdettek, amelyre rekordszámú pályázat érkezett. A 77 tervező által benyújtott 80 munka közül Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter Hidasi Jenő és Papp Imre tervének megvalósítására adott megbízást. Papp és Hidas 1934 és 1936 között Olaszországban dolgozott, így nem véletlen az olasz racionalista építészeti elemek megjelenése az épületen, amit a Nagyszombat utcai homlokzat, a bejárat, az előcsarnok és a tornaterem horizontális ablakraszterének kialakítási módja is tükröz.

A homlokzatok minden felesleges dísztől mentesek, a sima mészkőburkolatú felületek egyetlen dísze a Nagyszombat és Zápor utcai íves sarkon, az ablaksávok folytatásában elhelyezett hárommezős, 10 méter magas domborművek, ezek Rumi Rajki István szobrászművész alkotásai. A domborművek témái:

Az épület jelenleg önkormányzati tulajdonban van.

Neves tanárai[szerkesztés]

2011-ben felavatott „Katyni mártírok emlékmű” az Árpád Gimnázium előtti téren

Bölcsészettudományi szaktekintélyek

Festőművészek

Irodalmi munkásság

Sportszakemberek

Természettudományos munkásság

Zeneművészek

Ismert diákjai[szerkesztés]

Építészek

Írók

Képzőművészek

Politikusok

Sportolók

Színház- és filmművészeti szakemberek

Színművészek

Tudósok

Újságírók, rádiós, televíziós személyiségek

Zeneművészek

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://eduline.hu/kozoktatas/2015/2/5/A_legjobb_budapesti_kozepiskolak_50es_lista_2XG3A6
  2. 1976-ban az Országos Műemléki Felügyelőség városképi jelentőségű műemlékké nyilvánította. Magyarország műemlékjegyzéke. Budapest, 1976.

Irodalom[szerkesztés]

  • Fehérvári Zoltán - Prakfalvi Endre: Az Óbudai Árpád Gimnázium. Műemlékvédelem. 52. évf. 5 sz. 2008.
  • Lévay Zsolt: 100 év – 100 kép az Árpád Gimnázium történetéből. „Árpád Gimnázium” Alapítvány, Budapest, 2002.
  • Az Árpád Gimnázium története, a gimnázium honlapján

Külső hivatkozások[szerkesztés]