Sajó Sándor (költő)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Sajó Sándor
Sajó Sándor.jpg
Élete
Született 1868. november 13.
Ipolyság
Elhunyt 1933. február 1. (64 évesen)
Budapest
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) vers, dráma
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sajó Sándor témájú médiaállományokat.

Sajó Sándor (Ipolyság, 1868. november 13.Budapest, 1933. február 1.)[1] költő, tanár, drámaíró, tankerületi királyi főigazgató, az MTA levelező tagja.

Sajó Sándor mellszobra Ipolyságon
A Szent László Gimnázium, ahol 1917-1930 között volt igazgató

Élete[szerkesztés]

Id. Sajó Sándor fia. Az elemi iskolát Ipolyságon, középiskolai tanulmányait a selmecbányai evangélikus líceumban végezte. Egyetemi tanulmányait Budapesten folytatta, 1895-ben nyert tanári oklevelet. 1891-től a nyitrai polgári és középkereskedelmi iskolában, 1893-tól az újverbászi gimnáziumban tanított, egy ideig a Verbász és Vidéke c. lapot is szerkesztette. 1903 után Budapestre került. 1917-től 1930-ig a kőbányai Szent László Gimnázium igazgatója volt. Ő volt az Országos Középiskolai Tanáregyesület főtitkára és a Magyar Tanárok Nemzeti Szövetségének elnöke is. 1917-ben tagja lett a Kisfaludy Társaságnak. 1930-ban vonult nyugalomba. A Magyar Tudományos Akadémia 1932-ben választotta levelező tagjává. 1933. február 1-jén a Krisztina körúton a Déli Vasút előtti illemhelyen érte a halál. Neje Delhaes Lujza volt.

Sajó Sándor sírja Budapesten. Kerepesi temető: 46-2-20.

Művei[szerkesztés]

Hazafias és irredenta költemények szerzőjeként vált ismertté. Verseit 1885-től közölték a fővárosi és vidéki újságok, folyóiratok.

  • Fiatal szívvel (versek, Bp., 1898)
  • Útközben (versek, Bp., 1904)
  • Zrínyi György házassága (történelmi vígjáték, bemutatta a Nemzeti Színház, 1907-ben)
  • Gordonka (versek, Bp., 1910)
  • Tegnaptól holnapig (versek, Bp., 1920)
  • Magyar versek (Bp., 1922)
  • Muzsikaszó (Bp., 1925)
  • Gyertyaláng (Bp., 1930)
  • Válogatott költeményei (Bp., 1937).
  • Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben[2] című többkötetes műben Hontmegye ismertetetése [2]

Emlékezete[szerkesztés]

  • Sajó Sándor, a honszerető költő és pedagógus, (Nemzeti sorskérdések a XX. század Európájában című konferencia előadásai, 2008, Ipolyság) Palóc Társaság évkönyv-sorozata, SikerX Bt. Kiadó, 2009, ISBN 978-963-7082-32-0 [3]
  • Sajó Sándor-szavalóverseny, Ipolyság

Források[szerkesztés]

Wikiforrás
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Sajó Sándor témában.

További információk[szerkesztés]

  • Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Bp., Tarsoly Kiadó, 2001.
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937].
  • Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-.
  • Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
  • A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor
  • Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája. II. Ajaktól Zsurkig. Nyíregyháza, Jósa András Múzeum, 1996. (A Jósa András Múzeum kiadványai 41.)
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Alszeghy Zsolt: Sajó Sándor. In: Vázlatok. Bp., 1925 (119-127. old.)