Sajó Sándor (költő)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sajó Sándor
Sajó Sándor.jpg
Élete
Született 1868. november 13.
Ipolyság
Elhunyt 1933. február 1. (64 évesen)
Budapest
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) vers, dráma
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sajó Sándor témájú médiaállományokat.

Sajó Sándor (Ipolyság, 1868. november 13.Budapest, 1933. február 1.)[1] költő, tanár, drámaíró, tankerületi királyi főigazgató, az MTA levelező tagja.

Sajó Sándor mellszobra Ipolyságon
A Szent László Gimnázium, ahol 1917-1930 között volt igazgató

Élete[szerkesztés]

Id. Sajó Sándor fia. Az elemi iskolát Ipolyságon, középiskolai tanulmányait a selmecbányai evangélikus líceumban végezte. Egyetemi tanulmányait Budapesten folytatta, 1895-ben nyert tanári oklevelet. 1891-től a nyitrai polgári és középkereskedelmi iskolában, 1893-tól az újverbászi gimnáziumban tanított, egy ideig a Verbász és Vidéke c. lapot is szerkesztette. 1903 után Budapestre került. 1917-től 1930-ig a kőbányai Szent László Gimnázium igazgatója volt. Ő volt az Országos Középiskolai Tanáregyesület főtitkára és a Magyar Tanárok Nemzeti Szövetségének elnöke is. 1917-ben tagja lett a Kisfaludy Társaságnak. 1930-ban vonult nyugalomba. A Magyar Tudományos Akadémia 1932-ben választotta levelező tagjává. 1933. február 1-jén a Krisztina körúton a Déli Vasút előtti illemhelyen érte a halál. Neje Delhaes Lujza volt.

Sajó Sándor sírja Budapesten. Kerepesi temető: 46-2-20.

Művei[szerkesztés]

Hazafias és irredenta költemények szerzőjeként vált ismertté. Verseit 1885-től közölték a fővárosi és vidéki újságok, folyóiratok.

  • Fiatal szívvel (versek, Bp., 1898)
  • Útközben (versek, Bp., 1904)
  • Zrínyi György házassága (történelmi vígjáték, bemutatta a Nemzeti Színház, 1907-ben)
  • Gordonka (versek, Bp., 1910)
  • Tegnaptól holnapig (versek, Bp., 1920)
  • Magyar versek (Bp., 1922)
  • Muzsikaszó (Bp., 1925)
  • Gyertyaláng (Bp., 1930)
  • Válogatott költeményei (Bp., 1937).
  • Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben[2] című többkötetes műben Hontmegye ismertetetése [2]

Emlékezete[szerkesztés]

  • Sajó Sándor, a honszerető költő és pedagógus, (Nemzeti sorskérdések a XX. század Európájában című konferencia előadásai, 2008, Ipolyság) Palóc Társaság évkönyv-sorozata, SikerX Bt. Kiadó, 2009, ISBN 978-963-7082-32-0 [3]

Források[szerkesztés]

Wikiforrás
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Sajó Sándor témában.

További információk[szerkesztés]

  • Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Bp., Tarsoly Kiadó, 2001.
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937].
  • Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-.
  • Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
  • A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor
  • Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája. II. Ajaktól Zsurkig. Nyíregyháza, Jósa András Múzeum, 1996. (A Jósa András Múzeum kiadványai 41.)
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.