Litván György
Litván György | |
![]() | |
Litván György 2004-ben | |
Született |
1929. február 19.[1] Budapest[2] |
Elhunyt |
2006. november 8. (77 évesen)[1] Budapest[2] |
Állampolgársága | magyar[3] |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (1946–1950) |
Kitüntetései |
|
Sírhelye | Óbudai temető |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Litván György témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Litván György (Budapest, 1929. február 19. – Budapest, 2006. november 8.) magyar történész, a történelemtudományok doktora.
Életpályája[szerkesztés]
Litván György 1929. február 19-én született Budapesten, polgári értelmiségi zsidó családban. Apja, Litván József részt vett az 1918–19-es forradalomban, valamint a polgári radikálisok köréhez tartozott. A második világháború végén megjárta a mauthauseni koncentrációs tábort, édesanyja Auschwitzban halt meg. Őt magát a nyilaskeresztes uralom alatt többek között Ferenczy Béni bújtatta. Litván György 1946–1950 között a budapesti tudományegyetemen történelem–politikai gazdaságtan szakon tanult. 1950–1952 között tényleges katonai szolgálatát teljesítette, majd 1957-ig középiskolai tanárként dolgozott, illetve a Huba utcai vendéglátóipari technikum igazgatóhelyettese volt. 1947–1956 között az MKP, majd az MDP tagja volt, aktívan részt vett előbb az ifjúsági, egyetemi mozgalomban, később a pártoktatásban. 1954-ben csatlakozott a Nagy Imre körül kialakult pártellenzékhez. 1956. március 23-án Budapest XIII. kerületének aktívaülésén elsőként követelte nyilvánosan a jelenlévő Rákosi Mátyás eltávolítását a hatalomból. Aktívan részt vett a Petőfi Kör munkájában, majd a forradalom alatt a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottságának és a XII. kerületi Nemzeti Bizottságnak a tagja volt. A forradalom leverését követően részt vett a Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom létrehozásában és annak tevékenységében, ezért 1959-ben az úgynevezett Mérei-perben a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa Vida Ferenc elnökletével hat év börtönbüntetésre ítélte a fellebbezés lehetősége nélkül. 1962-ben szabadult. 1963–1971 között az Árpád Gimnázium tanára, illetve könyvtárosa volt, majd az MTA Történettudományi Intézetben történészként dolgozott. 1985-ben részt vett az illegális monori találkozón. 1988-ban a Történelmi Igazságtétel Bizottsága, politikai téren pedig a Szabad Demokraták Szövetsége alapító tagja volt. 1991-től az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézetének az igazgatója. 1995 óta az ELTE Szociológiai Intézetben egyetemi tanár. Kutatási területe a századeleji magyar társadalmi és politikai gondolkodás, a Trianonhoz vezető politikai, diplomáciai és katonai folyamatok, valamint az elmúlt fél évszázad történelme volt.
Kitüntetései, díjai[szerkesztés]
- Akadémiai Díj (1992)
- Deák Ferenc-díj (1994)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1996)
- A Francia Becsületrend lovagja (1997)
- Bibó István-emlékdíj (2000)
- Demény Pál-emlékérem (2000)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2002)
- Nagy Imre-érdemrend (2004)
- Pro Urbe Budapest (2005)
- Széchenyi-díj (2006)
- Szabadság Hőse emlékérem (2006)
Főbb művei[szerkesztés]
- A magyar szociológiai irodalom bibliográfiája I. (1970) és II. (1975) (szerkesztőként)
- A szociológia első magyar műhelye. A Huszadik Század köre, 1-2.; vál., bev. Litván György, Szücs László; Gondolat, Bp., 1973 (Társadalomtudományi könyvtár)
- Szabó Ervin; Akadémiai, Bp., 1974 (Életek és korok)
- Magyar munkásszociográfiák. 1888–1945; szerk., bev. Litván György, jegyz. Várady Géza; MTA Történettudományi Intézet–Kossuth, Bp., 1974
- Szabó Ervin és az irodalom; Akadémiai Nyomda, Bp., 1976
- Szabó Ervin levelezése, 1-2.; szerk. Litván György, Szücs László; MTA Történettudományi Intézete–MSZMP Központi Bizottságának Párttörténeti Intézete, Bp., 1977–1978
- Jemnitz János–Litván György: Szerette az igazságot. Károlyi Mihály élete; Gondolat, Bp., 1977
- "Magyar gondolat, szabad gondolat". Nacionalizmus és progresszió a század eleji Magyarországon; Magvető, Bp., 1978 (Gyorsuló idő)
- Szabó Ervin történeti írásai; vál., sajtó alá rend., bev. Litván György; Gondolat, Bp., 1979 (Történetírók tára)
- Jászi Oszkár publicisztikája. Válogatás; vál., szerk., jegyz. Litván György, Varga F. János; Magvető, Bp., 1982
- Jászi Oszkár válogatott levelei; összeáll., jegyz. Litván György, Varga F. János; Magvető, Bp., 1990
- Az 1956-os magyar forradalom. Reform, felkelés, szabadságharc, megtorlás. Történelmi olvasókönyv; szerk. Litván György; bibliogr. Csicskó Mária, dokumentumok, térképek Jenei Károly, névjegyzék Kőrösi Zsuzsanna; Tankönyvkiadó, Bp., 1991
- Duna-völgyi barátságok és viták. Jászi Oszkár közép-európai dossziéja; összeáll., bev., jegyz. Litván György, Szarka László; Gondolat, Bp., 1991 (Regio könyvek)
- Jászi Oszkár bibliográfia; szerk. Gyurgyák János, Litván György; MTA TTI–Századvég, Bp., 1991 (Bibliographia historica specifica)
- Az 1956-os magyar forradalom hagyománya és irodalma; MTA TTI, Bp., (Előadások a Történettudományi Intézetben)
- Szabó Ervin, a szocializmus moralistája; Századvég, Bp., 1993 (Századvég biográfiák)
- Die ungarische Revolution 1956. Reform, Aufstand, Vergeltung (Az 1956-os magyar forradalom); szerk. Litván György, M. Bak János, bev. Jörg K. Hoensch; németre ford. Anne Nass; Passagen, Wien, 1994 (Passagen Politik)
- Bibó István (1911–1979). Életút dokumentumokban; dokumentumvál., összeáll. Huszár Tibor, szerk. Litván György, S. Varga Katalin, interjúk Huszár Tibor, Hanák Gábor; Osiris-Századvég–1956-os Intézet, Bp., 1995 ('56)
- The Hungarian revolution of 1956. Reform, revolt and repression 1953–1963 (Az 1956-os magyar forradalom); szerk. Litván György, angolra ford. M. Bak János, Lyman H. Legters; Longman, London–New York, 1996
- Jászi Oszkár hazatérése; szerk. Litván György; Társadalomtudományi Társaság, Bp., 1996 (A Társadalomtudományi Társaság füzetei)
- Októberek üzenete. Válogatott történeti írások; Osiris, Bp., 1996
- Trianon felé. A győztes nagyhatalmak tárgyalásai Magyarországról. Paul Mantoux tolmácstiszt feljegyzései; szerk., sajtó alá rend. Litván György, franciából ford. Litván Katalin; MTA Történettudományi Intézete, Bp., 1998
- Jászi Oszkár naplója, 1919–1923; sajtó alá rend. Litván György; MTA Történettudományi Intézete, Bp., 2001
- Jászi Oszkár; Osiris, Bp., 2003 (Millenniumi magyar történelem. Életrajzok)
- A twentieth-century prophet: Oscar Jászi, 1875–1957 (Jászi Oszkár); CEU Press, Bp.–New York, 2006
- Magyar gondolat – szabad gondolat. Válogatott történeti tanulmányok; vál., szerk. Gyurgyák János, bibliogr. Pótó János; Osiris, Bp., 2008
- Maradjunk a tényeknél. Történeti-politikai írások; vál., szerk. Gál Éva és Kende Péter; 1956-os Intézet, Bp., 2008
- Sorstársak és kortársak; vál., szerk. Gál Éva és Kende Péter; Noran, Bp., 2008
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. július 1.)
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF catalogue général (francia nyelven). Francia Nemzeti Könyvtár. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
Források[szerkesztés]
- Életrajza a Magyar Soros Alapítvány oldalán
- Litván György – sulinet56
- Rescue Story – Ferenczy Family Családja története a Jad Vasem nyilvántartásában
További információk[szerkesztés]
- Nekrológ (hvg.hu)
- Litván György | Beszélő
- A gondolkodtató kivétel – Litván György: Maradjunk a tényeknél (Történeti-politikai írások) (magyarnarancs.hu)
- Litván György Jászi-monográfiájáról (angolul)
|