Fogadalmi templom (Szeged)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Fogadalmi templom
12498. számú műemlék
Fogadalmi templom (12498. számú műemlék) 18 cropped.jpg
SzegediDomFotoThalerTamas22.jpg
Vallás keresztény
Felekezet római katolikus
Egyházmegye Szeged-Csanádi
Névadója Magyarok Nagyasszonya
Püspök(ök) Kiss-Rigó László
Építési adatok
Építése 1913–1930
Stílus neoromán
Tervezője Schulek Frigyes
Foerk Ernő
Felszentelés 1930. október 24.
Alapadatok
Befogadóképesség 5000 fő
Hosszúság80,8 m
Magasság53,6 m
Szélesség51 m
Torony 2
Magassága81 m
Elérhetőség
Település 6720 Szeged
Hely Dóm tér 15.
Elhelyezkedése
Fogadalmi templom (Szeged)
Fogadalmi templom
Fogadalmi templom
Pozíció Szeged térképén
é. sz. 46° 14′ 56″, k. h. 20° 08′ 57″Koordináták: é. sz. 46° 14′ 56″, k. h. 20° 08′ 57″
A Fogadalmi templom weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Fogadalmi templom témájú médiaállományokat.

A Fogadalmi templom (hivatalosan a Magyarok Nagyasszonya-székesegyház, ismert még mint Szegedi dóm) egy neoromán stílusban épült székesegyház Szeged városában, a Dóm téren. Az épület a Szeged-Csanádi egyházmegye főtemploma, tornyainak 81 méteres magasságával az ország 5. legmagasabb temploma, a város arculatának egyik meghatározó épülete. Ez Magyarország egyetlen 20. században épült székesegyháza.

Története[szerkesztés]

Építését az újabb árvizektől való megmenekülésért fogadalomból, 1880. november 28-án határozták el a szegedi városatyák. Sokáig tartott, amíg megfelelő telket és egy pénzügyileg is elfogadható tervet találtak. A telekben is nehéz volt megegyezni, de végül a régi barokk stílusú Szent Demeter-templom telkére esett a választás, mert régtől fogva e területhez fűződött a lakosság kegyelete. A város vezetése a templom építésének helyéről 1883. január 22-én hozta meg határozatát. Az első terveket Schulek Frigyes, a budai Halászbástya alkotója készítette, aki neoromán stílusú templomot tervezett és a párizsi Sacré Cœur-bazilika mintájára, a szegedi dómot is fehér kővel akarta burkolni. Foerk Ernővel azonban módosíttatták a tervet, aki inkább a lombardiai tégla-architektúrához vonzódott, ami lényegesen olcsóbb is volt. Foerk terveit 1913. március 18-án fogadta el a városvezetés.

A templom alapkövét és a bele rejtett pergamenre írt alapokmányt ünnepélyes keretek között 1914. június 21-én rakták le, bár az építkezés már 1913 augusztusában megkezdődött. Az első világháború által megszakított munkálatokat csak 1923-ban tudták újra folytatni, 1924 augusztusában emelték fel a kupola aranyozott, napsugaras keresztjét a helyére. Ugyanazon év karácsonyán mutatták be az utolsó szentmisét a régi Demeter-templomban, majd celebrálta ugyanazon a napon Glattfelder Gyula csanádi püspök az első szentmisét az új templomban. 1925-ben és 1926-ban tették fel a gömböt és a keresztet a tornyokra. A közelgő gazdasági válság miatt a templom belső építészeti munkáit nem tudták teljességgel a tervek szerint befejezni, az későbbi időkre maradt. Végül 1930. október 24-én szentelték fel a dómot a Csanádi egyházmegye alapításának 900. évfordulóján.[1] Az ünnepi miséhez a zenét Dohnányi Ernő komponálta. Horthy Miklós kormányzó és Klebelsberg Kuno kultuszminiszter, valamint mintegy 30 000 ember jelenlétében szentelték föl a templomot, amely kezdettől fogva a csanád vármegyei püspökség, 1950-től a Csanádi egyházmegye, majd 1982-től a Szeged-Csanádi egyházmegye székesegyháza.[2][3]

A katedrális a szegedi városkép igen jellegzetes eleme, XX. századi egyházi építészetünk egyik legmonumentálisabb alkotása, hazánk egyik legnagyobb temploma, amelynek méltó építészeti kerete lett a Rerrich Béla által tervezett Dóm tér az egyetemi épületekkel és a püspöki palotával, amelyek 19291932 között épültek, szintén dekoratív téglaarchitektúrával.[4]

Harangok[szerkesztés]

A szegedi dóm Tisza felőli tornyában található a Szent Gellért harang, más néven Hősök harangja. Az 1927-ben öntött harang a budapesti Szent István bazilika nagyharangjának 1990-es elkészültéig mintegy 6 évtizeden át Magyarország legnagyobb harangja volt.[5] Ennek ellenére továbbra is a legnagyobb átmérőjű és a legmélyebb hangú harang az országban. Az eredetileg alulütős harangot a Perner harangöntöde ingás harangnyelvvel álfelütőssé alakította. Az óriási tömege által okozott erős vibráció és a torony második világháborús sérülése miatt évente mindössze egyszer, március 12-én, a szegedi nagy árvíz évfordulóján szólal meg.[6]

A keleti toronyban található harang adatai:

Szent Gellért harang / Hősök harangja

  • Súly: 8537 kg
  • Alaphang: F0
  • Alsó átmérő: 245,2 cm
  • Öntötte: F.W. Rincker 1927-ben Sinn-ben

A nyugati toronyban található 4 harang főbb adatai:

Szent Imre harang / Püspökharang

  • Súly: 2669 kg
  • Alaphang: C1
  • Alsó átmérő: 165,2 cm
  • Öntötte: F.W. Rincker 1927-ben Sinn-ben

Magyarok Nagyasszonya harang

  • Súly: 1020 kg
  • Alaphang: F1
  • Alsó átmérő: 120 cm
  • Öntötte: Gombos Lajos 1996-ban Őrbottyánban

Szent Teréz harang

  • Súly: 580 kg
  • Alaphang: AS/GIS1
  • Alsó átmérő: 98 cm
  • Öntötte: Rudolf Perner Passauban 2003-ban

Lélekharang

  • Súly: 250 kg
  • Alaphang: C2
  • Alsó átmérő: 74 cm
  • Öntötte: August Rincker Sinnben 1921-ben[7]

A templomban további 2 harang található. Az egyik egy Perner cég által öntött 50kg-os harang, amelyet a templomnak adományoztak, a másik pedig az eredeti, 400 kg-os megrepedt Szent Teréz harang.[8]

Érdekességek[szerkesztés]

  • A Szegedi dóm rendelkezik Magyarország legnagyobb toronyórájával. Az óralapok 4,3 méter átmérőjűek, az óra mutatói pedig 2,7 és 2,1 méteresek. A számok a számlapon 0,7 méteresek.[9]
  • A dómban található Fadrusz János szobrászművész első jelentősebb munkája, az 1891-ben készült Krisztus a keresztfán, más néven Fadrusz-feszület. A szobor az 1900-as Párizsi Világkiállításon Grand-Prix díjat nyert. A neves szegedi író, Móra Ferenc szerint: „Modell híján Fadrusz János magát köttette fel a feszületre, s a félkörben felállított fotográfusok pillanatfelvételei után készült a nevezetes Fadrusz feszület.” [10][11]
  • A dóm főorgonája 1928-30 között épült a pécsi Angster József és Fia Orgonagyárban, majd rá egy évre készült el a karorgona, melynek sípjai a szentély két oldalán helyezkednek el. 1932-re megoldották, hogy a karorgona a karzaton elhelyezett játszóasztaltól is megszólaltatható legyen, az így elkészült, 9040 síppal rendelkező hangszer lett több évtizeden át Magyarország legnagyobb orgonája, illetve elkészültekor egész Európában is a harmadik legnagyobb volt.[12]

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szeged-Belvárosi R. K. Plébánia - rólunk, templom. www.fogadalmitemplom.hu. (Hozzáférés: 2020. november 8.)
  2. Szegedi Dóm (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2020. november 6.)
  3. Viktor, Nikolényi Gábor: Múltidéző 21. rész: A szegedi dóm története (magyar nyelven). Szeged Ma, 2018. december 27. (Hozzáférés: 2020. november 8.)
  4. Déry Attila–Merényi Ferenc: Magyar építészet. Budapest, Urbino, 2000 ISBN 9630034905 Dóm tér, 190. o.
  5. Megosztom, 2009 12 23 20:27: A dóm harangja a legnagyobb | DÉLMAGYAR Szeged, Szeged és környéke (magyar nyelven). DÉLMAGYAR. (Hozzáférés: 2020. november 5.)
  6. Videó a Hősök harangja 2020-as megszólalásáról. (Hozzáférés: 2020. november 5.)
  7. Szeged (H) - Fogadalmi templom harangjai - YouTube. www.youtube.com. (Hozzáférés: 2020. november 6.)
  8. Magyar Harangok Honlapja. www.magyarharangok.hu. (Hozzáférés: 2020. november 6.)
  9. Megosztom, 2010 04 23 12:41: 80 éves a Dóm tér: tények és érdekességek - Tudta? | DÉLMAGYAR Szeged, Szeged és környéke (magyar nyelven). DÉLMAGYAR. (Hozzáférés: 2020. november 9.)
  10. Tamás, Pál: Krisztus a keresztfán (magyar nyelven). www.kozterkep.hu. (Hozzáférés: 2020. november 11.)
  11. Fogadalmi templom (hu-HU nyelven). Szeged Tourinform, 2015. december 15. (Hozzáférés: 2020. november 12.)
  12. Laza: Fogadalmi templom - Dóm, Szeged | Vallás | Épületek (hu-HU nyelven). Kitervezte.hu. (Hozzáférés: 2020. november 9.)

Források[szerkesztés]

  • Hadik András: Szeged : Fogadalmi templom (Ser. Tájak korok múzeumok kiskönyvtára, 217.) Budapest, Kartográfiai Vállalat, 1988, [16] o. ISBN 9635555466
  • Csongrád megye építészeti emlékei/ szerk. Tóth Ferenc. Szeged, Móra Ferenc Múzeum, 2000, 759 o. ill. ISBN 9637193286 Fogadalmi templomról, 373-375. o.
  • Somorjai Ferenc: Szeged. (Panoráma sorozat: magyar városok) Budapest, 2002, 325 o. ill. ISBN 9632438604 A Fogadalmi templomról, 81-87. o.
  • Bálint Sándor: Szeged városa. 2. kiad. Szeged, Lazi Könyvkiadó, 2003, 178 o. ill. ISBN 9639416495 Fogadalmi templomról, 136-140. o.
  • A Kárpát-medencei Ökumenikus Nagytalálkozó színhelyeként 2009. augusztus 30-án, ahol magyarországi és határon túli közéleti személyiségek és egyházi méltóságok egyöntetűen felemelték szavukat a szlovákiai nyelvtörvény ellen.

Hivatalos oldalak[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]