Fogadalmi templom (Szeged)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyarok Nagyasszonya-székesegyház
Fogadalmi templom (12498. számú műemlék) 3.jpg
Egyházmegye
Építési adatok
Stílus neoromán
Alapadatok
Befogadóképesség 5000 fő
Szélesség 51 (belül 48) m
Magassága tornyok: 81 m
Elhelyezkedése
Magyarok Nagyasszonya-székesegyház (Szeged)
Magyarok Nagyasszonya-székesegyház
Magyarok Nagyasszonya-székesegyház
Pozíció Szeged térképén
é. sz. 46° 14′ 56″, k. h. 20° 08′ 57″Koordináták: é. sz. 46° 14′ 56″, k. h. 20° 08′ 57″
A Magyarok Nagyasszonya-székesegyház weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarok Nagyasszonya-székesegyház témájú médiaállományokat.

A szegedi Magyarok Nagyasszonya-székesegyház (közismert nevén fogadalmi templom vagy szegedi dóm) a Szeged-Csanádi egyházmegye főtemploma, Magyarország egyik legnagyobb bazilikája. 1913 és 1930 között épült Schulek Frigyes és Foerk Ernő tervei alapján neoromán stílusban.

Története[szerkesztés]

Építését az újabb árvizektől való megmenekülésért fogadalomból, 1880. november 28-án határozták el a szegedi városatyák. Sokáig tartott, amíg megfelelő telket és egy pénzügyileg is elfogadható tervet találtak. A telekben is nehéz volt megegyezni, de végül a régi barokk stílusú Demeter-templom telkére esett a választás, mert régtől fogva e területhez fűződött a lakosság kegyelete. A város vezetése a templom építésének helyéről 1883. január 22-én hozta meg határozatát. Az első terveket Schulek Frigyes, a budai Halászbástya alkotója készítette, aki neoromán stílusú templomot tervezett és a párizsi Sacré Cœur-bazilika mintájára, a szegedi dómot is fehér kővel akarta burkolni. Foerk Ernővel azonban módosíttatták a tervet, aki inkább a lombardiai tégla-architektúrához vonzódott, ami lényegesen olcsóbb is volt. Foerk terveit 1913. március 18-án fogadta el a városi vezetés.

A templom alapkövét ünnepélyes keretek között, 1914. június 21-én rakták le, bár az építkezés már 1913 augusztusában megkezdődött. Az első világháború által megszakított munkálatokat csak 1923-ban tudták újra folytatni, 1924 augusztusában emelték fel a kupola aranyozott, napsugaras keresztjét a helyére. Ugyanazon év karácsonyán mutatták be az utolsó szentmisét a régi Demeter-templomban, majd celebrálta ugyanazon a napon Glattfelder Gyula csanádi püspök az első szentmisét az új templomban. 1925-ben és 1926-ban tették fel a gömböt és a keresztet a tornyokra. A közelgő gazdasági válság miatt a templom belső építészeti munkáit nem tudták teljességgel a tervek szerint befejezni, az későbbi időkre maradt. Végül 1930. október 24-én felszentelték a dómot. Az ünnepi miséhez a zenét Dohnányi Ernő komponálta. Horthy Miklós kormányzó és Klebelsberg Kuno kultuszminiszter jelenlétében szentelték föl a templomot, amely kezdettől fogva a csanád vármegyei püspökség, 1950-től a Csanádi egyházmegye, majd 1982-től a Szeged-Csanádi egyházmegye székesegyháza.

A katedrális a szegedi városkép igen jellegzetes eleme, XX. századi egyházi építészetünk egyik legmonumentálisabb alkotása, hazánk egyik legnagyobb temploma, amelynek méltó építészeti kerete lett a Rerrich Béla által tervezett Dóm tér az egyetemi épületekkel és a püspöki palotával, amelyek 1929-1932 között épültek, szintén dekoratív téglaarchitektúrával.[1]

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Déry Attila, Merényi Ferenc: Magyar építészet. Budapest, Urbino, 2000. ISBN 9630034905 Dóm tér, 190. o.

Források[szerkesztés]

  • Hadik András: Szeged : Fogadalmi templom (Ser. Tájak korok múzeumok kiskönyvtára, 217.) Budapest, Kartográfiai Vállalat, 1988, [16] o. ISBN 9635555466
  • Csongrád megye építészeti emlékei/ szerk. Tóth Ferenc. Szeged, Móra Ferenc Múzeum, 2000, 759 o. ill. ISBN 9637193286 Fogadalmi templomról, 373-375. o.
  • Somorjai Ferenc: Szeged. (Panoráma sorozat: magyar városok) Budapest, 2002, 325 o. ill. ISBN 9632438604 A Fogadalmi templomról, 81-87. o.
  • Bálint Sándor: Szeged városa. 2. kiad. Szeged, Lazi Könyvkiadó, 2003, 178 o. ill. ISBN 9639416495 Fogadalmi templomról, 136-140. o.
  • A Kárpát-medencei Ökumenikus Nagytalálkozó színhelyeként 2009. augusztus 30-án, ahol magyarországi és határon túli közéleti személyiségek és egyházi méltóságok egyöntetűen felemelték szavukat a szlovákiai nyelvtörvény ellen.

További információk[szerkesztés]