Varannai Aurél
Varannai Aurél | |
Született | Stern Aurél 1900. szeptember 13.[1] Budapest[2] |
Elhunyt | 1989. december 16. (89 évesen)[1] Budapest[2] |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | |
Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem (1920–) |
Kitüntetései | Aranytoll (1987) |
Sírhelye | Farkasréti temető (60/8-1-272)[3][4] |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Varannai Aurél, született Stern[5] (Budapest, 1900. szeptember 13.[6] – Budapest, 1989. december 16.) magyar író, újságíró, műfordító, irodalomtörténész. Varannai István jogász testvére.
Élete[szerkesztés]
Édesapja Stern József (1860–1928)[7] magyar királyi tanácsos, közjegyző, tíz éven át az Óbudai Zsidó Hitközség elnöke, édesanyja Fleischner Anna (1874–1932)[8] volt.[9] Stern Aurél néven született Óbudán a Zichy utca 7. szám alatt. Középiskolai tanulmányait 1910-ben[10] kezdte meg az Árpád Gimnáziumban és kitűnő tanulmányi eredményt ért el. 1918-ban[11][12] érettségizett, s még ugyanebben az évben besorozták és behívták katonának. 1920-ban folytatta tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán. 1921-ben a párizsi Sorbonne Egyetemen tanult, ahol esztétikai licenciátust szerzett. Tanulmányai közben tudósításokat küldött Budapestre Az Újságnak. 1922-es hazatérése után Az Újság belső munkatársa, és ezzel egy időben az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés (OMKE) titkára volt. A lapban főleg közgazdasági cikkeket írt, de megjelentek novellái és kritikái is. 1935-től a londoni The Economist magyarországi tudósítója lett. Az Economist-ban támadta Imrédy Béla akkori miniszterelnök politikáját, akivel közeli baráti viszonyt ápolt. Az Újság vezércikkében Bethlen István pénzügyi intézkedéseit kritizálta. 1939-ben rövid időre internálták, majd a második világháború alatt katonai fegyház és büntetőtábor foglya volt. 1946-tól 1948 augusztusáig a Reuters hírügynökség magyarországi tudósítója volt. Ekkor hűtlenség vádjával állították bíróság elé, de a vádat sajtó útján elkövetett rágalmazásra változtatva nyolc hónap után, 1949 áprilisában kiszabadult. Állás nélkül maradt és ekkor sógora, az Angliában élő Káldor Miklós közgazdász támogatta. 1951 nyarán kitelepítették Karácsondra. A kitelepítés alatt klerikális izgatás vádjával került bíróság elé. 15 évnyi börtönbüntetésre ítélték. Feleségét és kislányát is kitelepítették ebben az időben a Hortobágyra, ők már 1953-ban szabadulhattak, amikor Nagy Imre kormánya megszüntette az internálásokat, ám ő csak 1956 szeptemberében szabadult. A forradalom alatt a New York Times tudósítója volt. 1957-től esszé-és tanulmánykötetei jelentek meg. Az angol-magyar kulturális érintkezés számos eddig ismeretlen értékére hívta fel a figyelmet. Cikkeiben a miszticizmus, a szürrealizmus, az egzisztencializmus nyomait kísérte végig a hatvanas évek amerikai irodalmában. Számos műfordítása jelent meg, többek között Harold Pinter Beckett, Arthur Miller és Gabrielle Colette műveit ültette át magyar nyelvre.
Családja[szerkesztés]
Házastársa Káldor Edit Etelka volt, Káldor Gyula (1870–1932) ügyvéd, kormányfőtanácsos és Adler Janka lánya, akivel 1928. május 30-án Budapesten kötött házasságot.[13] Testvérei Varannai István és Varannai György Samu (1897–1944) voltak.
Művei[szerkesztés]
- A letört nemzedék (Világirodalmi Figyelő, 1963. 3. sz.)
- John Bowring és a magyar irodalom (Budapest, 1967)
- Angliai visszhang (Budapest, 1974)
- J. A. Blackwell: Rudolf of Varosnay. Tragédia (fordítás, Budapest, 1977)
- Toll és bilincs (önéletrajz, kéziratban, OSZK)
Díjai, elismerései[szerkesztés]
- Aranytoll (1988)
- Magyar Népköztársaság Csillagrendje (1985)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Varannai Aurél, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC16241/16409.htm
- ↑ a b Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. június 1.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 25563/1918. Forrás: MNL-OL 30808. mikrofilm 428. kép 3. karton
- ↑ Születési bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári születési akv. 2717/1900. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
- ↑ Stern József halotti bejegyzése a Budapest III. kerületi polgári halotti akv. 107/1928. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
- ↑ Stern Józsefné Fleischner Anna halotti bejegyzése a Budapest III. kerületi polgári halotti akv. 607/1932. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
- ↑ Stern József halála (1928. február 28.) Ujság, 4. évfolyam, 48. szám, 6. oldal. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
- ↑ III. kerületi magy. kir. állami Árpád főgimnázium, Budapest, 1910 | Arcanum Digitális Tudománytár (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. március 14.)
- ↑ III. kerületi magy. kir. állami Árpád főgimnázium, Budapest, 1916 | Arcanum Digitális Tudománytár (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. március 14.)
- ↑ III. kerületi magy. kir. állami Árpád főgimnázium, Budapest, 1917 | Arcanum Digitális Tudománytár (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. március 14.)
- ↑ Házassági bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 326/1928. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 939. o. Online elérés
- Hunyadi István: A nyolcvanéves Varannai Aurél köszöntése (1980) Élet és Irodalom, 37. szám
- Vezér Erzsébet (1989). „...én nem hamisítom meg a történelmet - Varannai Auréllal beszélget Vezér Erzsébet”. Mozgó Világ (Magyarország) 15 (11), 30-44. o.
- A. G. (1989. december 21.). „Varannai Aurél halálára”. Magyar Nemzet (Magyarország) 52 (300), 6. o. (Hozzáférés: 2022. február 7.)
- 1900-ban született személyek
- 1989-ben elhunyt személyek
- Budapesten született személyek
- Magyar írók
- Magyar újságírók
- Magyar műfordítók
- Magyar irodalomtörténészek
- Családi nevüket magyarosított személyek
- Aranytoll díjasok
- Magyarországi szabadkőművesek
- A Farkasréti temetőben eltemetett személyek
- A Rákosi-kor kitelepítettjei
- A magyar kommunista hatalom által politikai okból bebörtönzött személyek