Del Medico Imre

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Del Medico Imre
Született 1923. november 25.
Budapest
Elhunyt 2019. november 25. (96 évesen)[1]
Állampolgársága magyar
Házastársa Bereczky Éva vegyészmérnök
Gyermekei két gyermek:
Del Medico Mihály, Del Medico Gábor
Foglalkozása jogász, közíró
Iskolái Árpád Gimnázium (–1941)

A Wikimédia Commons tartalmaz Del Medico Imre témájú médiaállományokat.

dr. Del Medico Imre (Budapest, 1923. november 25.[2]2019. november 25.[3]) magyar jogász, közíró, sajtólevelező.

Élete[szerkesztés]

Egy olasz származású, Budapesten elsőként szalámigyárat alapító család leszármazottja. A gyárat – nagyapja halálát követően – még 1912-ben felszámolta a család. Édesapja 1931-ben hunyt el, anyja egyedül nevelte. Az Óbudai Árpád Gimnáziumban érettségizett 1941-ben, egy fiatalkori járványos gyermekbénulás szövődménye miatt mentesült a katonai szolgálat alól. Bár 1948-ban az abszolutóriumig jutott, a bekövetkező magánéleti és politikai változások miatt csak 1970-ben szerezhetett jogi diplomát esti képzés keretében.[4]

Édesanyja 1937 és 1948 között panziót üzemeltetett a Bécsi utca 8. szám alatt (a lakóházon belüli átépítést keresztapja, Pogány Móric tervei alapján végezték[4]). A kulturálisan sokszínű, történelmi szempontból fordulatos időszakban a kor számos érdekes, nagy műveltségű személyiségével ismerkedett meg, és sajátos élettapasztalatokkal gazdagodott. Első munkahelye a Külügyminisztérium volt, ahol 1945-től 1948-ig dolgozott előadóként, majd 1951-től 1953-ig a Magyar Zeneszerzők és Szövegírók Szövetkezete, 1953-tól 1970-ig a Szerzői Jogvédő Hivatal, 1970-től a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja munkatársa volt, ahonnan 1983-ban[5] ment nyugdíjba.

Első észrevételező levele a Pálfy József-féle Magyarországban jelent meg.[6] Sajtólevelezőként legaktívabb időszaka az 1980-as évekre esett, de nemcsak sajtóorgánumoknak írt, hanem számos hivatalnak, intézménynek is, észrevételezve hibákat, visszásságokat. Sajtómegjelenéseiben nagy műveltséggel igazította ki az újságírók hibáit, tévedéseit, helyreigazított félreértéseket, véleményt nyilvánított közügyekben, igyekezete arra irányult, hogy a sajtónyilvánosság révén jobb, élhetőbb szellemi és városi környezetet teremtsen. Bár észrevételeit semmilyen tematikus korlát nem befolyásolta, mégis nagyszámú várostörténeti jellegű észrevétele, története jelent meg az évek folyamán. A 2013-ban kapott Simplicissimus Hőse díj indoklása így összegzi Del Medico Imre közírói tevékenységét és emberi kvalitását: „mert átörökítette olasz bevándorló ősei és a Reformkorig visszanyúló lateiner értelmiség szellemi génanyagát, azt, amely létrehozta és naggyá tette egykor Budapestet, valamint fáradhatatlan igazságszeretetével élhetőbbé tette a mai magyar fővárost.”[7]

1965 óta Zuglóban élt. Internet-előfizetése nem volt, haláláig a hagyományos sajtótermékekből tájékozódott.

Közéleti tevékenysége[szerkesztés]

Művei[szerkesztés]

  • Tímár Györgyː Társulati vacsora. Elbeszélések; utószó Del Medico Imre; Fekete Sas, Bp., 2004
  • Életem. Egy mai polgár vallomása; Fekete Sas, Bp., 2006

Díjai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. https://24.hu/kozelet/2019/11/27/meghalt-del-medico-imre/
  2. Del Medico Imre: Életem: Egy mai polgár vallomása. Budapest: Fekete Sas Kiadó. 2006. 9. o.  
  3. Nagy József: Meghalt Del Medico Imre. 24.hu (2019. nov. 27.) (Hozzáférés: 2019. nov. 27.)
  4. a b c d Del Medico Imre: Életem: Egy mai polgár vallomása. Budapest: Fekete Sas Kiadó. 2006.  
  5. Gergely László: A titokzatos Del Medico Imre. Remény, XVI. évf. 1. sz. (2013. jan.)
  6. Mátraházi Zsuzsa: Az ember, aki az internetkorszak előtt a legismertebb kommentelő volt. HVG, (2017. ápr. 8.) arch Hozzáférés: 2018. feb. 7.
  7. a b Török András: Simplicissimus Budapestje. Budapest, XXXVI. évf. 11. sz. (2013. nov.) 12. o.
  8. Podmaniczky-díjasok 1982-2009 (1995). Város- és Faluvédők Szövetsége Hungaria Nostra (2012. szept. 9.) (Hozzáférés: 2020. júl. 16.)
  9. A magyar média 2007-ben. Emasa (2008. jan. 2.) (Hozzáférés: 2018. feb. 7.) arch
  10. Fővárosi kitüntetések 2007. Budapest.hu (2007. nov. 17.) (Hozzáférés: 2018. feb. 7.)