Pogány Móric

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Pogány Móric
Született Schau Móric
1878. augusztus 13.
Nagyenyed
Elhunyt 1942. július 4. (63 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Gyermekei Pogány Gábor
Foglalkozása építész,
egyetemi tanár,
grafikusművész
Sírhely Kozma utcai izraelita temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Pogány Móric témájú médiaállományokat.

Pogány Móric, születési nevén Schau Móric[1] (Nagyenyed, 1878. augusztus 13.Budapest, 1942. július 4.[2]) zsidó származású magyar építész, urbanista, egyetemi tanár; grafikusművész.

Életpályája[szerkesztés]

Schau Áron (1840–1924)[3] és Braun Borbála fia. 1895-ben Kolozsváron Pákey Lajos irodájában kezdte pályáját, majd 1908-tól Budapesten Tőry Emillel létesített társas viszonyt. Ennek a korszaknak a kiemelkedő alkotása volt a torinói világkiállítás magyar pavilonja, amely a Lechner Ödön által elindított magyaros stíluskeresés szép példája. A sátorarchitektúrát mint ősmagyarnak tartott építészeti formát alkalmazta. Az Adria Biztosító épületénél már modernebb szerkezetet használt, Lajta Béla hatására.

Később önálló irodát nyitott; nála dolgozott a fiatal Kós Károly is egy ideig.

1926-ban Träume eines Baumeisters (Egy építőmester álmai) címen publikálta tollrajzait.

Felesége Szabó Margit volt.

Művei[szerkesztés]

Második tervpályázat, Nemzeti Színház pályaterve, főhomlokzat, 1913

Elkészült épületek[szerkesztés]

  • 1904: Lakóépület, Budapest, Ecsedi u. (Kőrössy Alberttel közösen)[4]
  • 1905: Sátoraljaújhely, Pénzügyi palota (Pénzügyigazgatóság), jelentősen átalakítva
  • 1907: Batthyány-örökmécses, 1054 Budapest, Hold u. – A tervpályázatot Pogány 1907-ben nyerte meg; az emlékmécsest 1926-ban állították fel.[5]
  • 1911: Lindmayer-villa, 1024 Budapest, Nyúl utca 3.[4]
  • 1911: A torinói világkiállítás magyar pavilonja (Tőry Emillel és Györgyi Dénessel)[5][6]
  • 1911–1913: Újpesti Állami Főgimnázium (ma: Újpesti Könyves Kálmán Gimnázium), 1043 Budapest, Tanoda tér 1. (Tőry Emillel)[4]
  • 1912–1918: Az Adriai Biztosító Társulat székháza (Budapest, Deák tér, később. Budapesti Rendőrkapitányság, ma: Hotel Méridien, tervpályázat alapján, Tőry Emillel), 1052 Budapest, Deák Ferenc utca 16-18.[5][6]
  • 1915–1917: Központi Papnevelő Intézet Práter utcai kislakásos bérházcsoportja, 1083 Budapest, Práter u. 63.[7][4]
  • 1918: koronázási esküemelvényt a Mátyás-templom előtt, 1014 Budapest, Szentháromság tér 2.[6]
  • 1936–1937: Hősök kapuja, 6725 Szeged, Boldogasszony sugárút[8]
  • 1937: Del Medico Panzió kialakítása, 1052 Budapest, Bécsi u. 8.[9]

Tervben maradt épületek[szerkesztés]

  • 1900: fejedelmi sírbolt – a Műcsarnok tárlatán állította ki[6]
  • 1904: a Székesfővárosi krematórium pályaterv – a legjobbnak ítélt pályaterv[10]
  • 1912: a bécsi Osztrák–Magyar Bank székházpályázata (Tőry Emillel) – első díjat nyert[5][7]
  • 1913: a Nemzeti Színház pályaterve (Tőry Emillel) – első díjat nyert[5][6]
  • 1929: a sátoraljaújhelyi kultúrpalota terve
  • az Erzsébet királyné emlékművének pályaterve (Tőry Emillel) – az egyik 10.000 koronás első díjat tervük Telcs szobrásszal együttesen nyerte el[7]
  • a Hágai békepalota terve – dicséretet kapott[7]
  • Lakóháztervek
  • Urbanisztikai elképzelések (pl. Lágymányos, 1930)[5]

Tervben maradt szobrok[szerkesztés]

  • Vörösmarty-szobor pályaterve[6]
  • Kossuth-szobor pályaterve[6]
  • Szabadságharc-szobor pályaterve[6]

Egyéb tervek[szerkesztés]

  • Ferdinánd (ma Lehel) tér szabályozási terve[7]

Egyéb munkálatok[szerkesztés]

  • 1930 után: Schachtner-ház, átalakítása, 1122 Budapest, Városmajor utca 24.[11]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 75364/1902. MNL-OL 30802. mikrofilm 1139. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1902. év 40. oldal 14. sor
  2. Halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi polgári halotti akv. 1444/1942. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  3. Schau Áron halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti 2775/1924. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  4. a b c d https://mazsihisz.hu/hirek-a-zsido-vilagbol/mazsihisz-hirek/aki-nagyon-sok-epiteszeti-nyelven-tudott-pogany-moric
  5. a b c d e f Magyar életrajzi lexikon, i. h.
  6. a b c d e f g h Zsidó lexikon, i. h.
  7. a b c d e Lendvai, i. m.
  8. http://www.kitervezte.hu/tervezok/pogany-moric/
  9. Del Medico Imre: Életem: Egy mai polgár vallomása. Budapest: Fekete Sas Kiadó. 2006. 17. o.  
  10. Magyar pályázatok - A Magyar-Mérnök és Építész-Egylet 1903/4. évi építészeti nagypályázata, 1904. augusztus (2. évfolyam, 8. szám)
  11. http://www.kitervezte.hu/epuletek/csaladihaz/schachtner-haz-budapest

Források[szerkesztés]

Egyéb irodalom[szerkesztés]

  • A sátoraljaújhelyi kultúrpalota In: Tér és Forma, 1929.
  • Náday Pál: Pogány Móric In: Magyar Művészet, 1930.