Palágyi Menyhért

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Palágyi Menyhért
SzületettSilberstein Menachem
1859. december 26.
Paks
Elhunyt1924. július 14. (64 évesen)
Darmstadt
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásabölcseleti doktor,
pedagógus,
filozófus,
fizikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Palágyi Menyhért témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Palágyi Menyhért, születési és 1895-ig használt nevén Silberstein Menachem[1] (Paks, 1859. december 26. – Darmstadt, 1924. július 14.) zsidó származású magyar bölcseleti doktor, gimnáziumi tanár, filozófus, fizikus, a Petőfi Társaság tagja, Palágyi Lajos költő bátyja.

Élete[szerkesztés]

Az elemi tanításban atyja részesítette, ő tanította a latin és francia nyelvre is. A reáliskolát Temesvárt és Kassán végezte s ekkor atyjának segédtanítója lett. A következő évben a kassai reáliskola VI. osztályába lépett és ott az érettségi vizsgálatot letette. Ekkor a fővárosba jött és 1877-ben a műegyetemre iratkozott be (hol családi nevén: Silberstein M. Salamon van beírva); 1881-ben középiskolai tanári vizsgálatot tett a mennyiségtan- és természettanból. Az egyetemi évek alatt két matematikai értekezést írt, az egyiket (Vonalgeometria tanulmányok) 1880-ban az akadémia adta ki. Ezután a bölcselettel foglalkozott, majd esztétika-kritikai cikkeket írt, melyek a Petőfi-társaság Koszorújában, a Pesti Naplóban és más lapokban jelentek meg. A Petőfi Társaság 1887-ben rendes taggá választotta s az társaságban több felolvasást tartott. 1886-tól mint tanár működött a fővárosban és 1889-től a IX. kerületi felső kereskedelmi iskola helyettes tanára. A Medve utcai általános iskolában is tanított.[2]1903-1906.[3]között, majd 1914-1918[4] között matematikát tanított a Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnáziumban.Cikkei az Ország-Világban (1884. könyvismertetés, 1891. költemény, 1893. Modern aesthetika); a Műegyetemi Lapokban (Végtelen szorzatokról); a Koszorúban (1885. Gyulai Pál, Vajda János, Dalmady Győző, Endrődi Sándor, a magyar regényről, Az irodalmi helyzet, Az akadémia és az önálló magyar tudományosság, 1886. A szép és fenség fogalma Kantnál, Fichte széptana, Rákosi Jenő a tragikumról); az Irodalmi Szemlének belső munkatársa volt, a Hölgyek Lapjában (1886. Petőfi és Arany egymás közt való viszonya); az Egyetértésben (1886. 1. sz. Zóláról és a naturalismusról, 149. sz. Vajda Jánosról, Ujabb lyrai költészetünk); a Pesti Naplóban (1888. 83. könyvism., 92. sz. Egy irodalmi agitator: Kazinczy Ferencz, 273., 274. sz. Petőfiről, 1889. 71. sz. könyvism., 1890. 158. sz. A szép psychologiája, 1891. 72. Uj nemzedék a magyar irodalomban, 205. Német kultura a magyar irodalomban, 1897. 266. Madách Imre ifjusága, 318. Madách Imre jogászévei, 1899. 354. A Pesti Napló Bánk bán-ja); a Pesti Hirlapban (1890. 7., 8. sz. Emlékbeszéd Reviczky Gyula fölött); a M. Szemlében (1892. A mai magyar irodalom, Irodalmi törekvések); az Athenaeumban (1892. Az ébrenlétről); a Jelenkorban (1896. A nyelvujító mozgalom, A költő joga, Lermontof); a Vasárnapi Ujságban (1897. Madách rajza); a Polgáriskolai Közlönyben (1899. Petőfi Sándor); a M. Szóban (1901. A magyar irodalom megujhodása); Tolnai Lajos Irodalom és az Egyenlőség c. lapoknak is munkatársa volt.

Munkái[szerkesztés]

  1. Vonalgeometriai tanulmányok. Bpest, 1880.
  2. Az ész törvénye. A logika új alapvetése. Tudori értekezés. Bpest, 1896.
  3. Petőfi. Bpest, 1889. (Ism. a nagyváradi Szabadság 285. sz.).
  4. A hellenismus és a philonismus cosmogoniája. Uo. 1899.
  5. Madách Imre élete és költészete. Képekkel. Uo. 1900. (Ismert. 1899: Egyetértés 10., Kolozsvári Lapok 45., P. Lloyd 54. r. sz., M. Nemzet 83., 292. sz., Budapesti Szemle CI., Irodalmi Tájékoztató 1. sz., P. Napló 340., Hazánk 261., Ország-Világ 45. sz., Erdélyi Muzeum 648. l., M. Kritika III. 4. sz., Művész-Világ II. 9. sz., Alkotmány 270. sz., A könyv 5. sz., Egyet. Philol. Közlöny 1901.).
  6. Neue Theorie des Raumes und der Zeit. Leipzig, 1901. (magyar fordítása: A tér és az idő új elmélete. Ford.: Wieser Györgyi. Paks: Pákolitz István Városi Könyvtár, 2010.)
  7. Der Streit der Psychologisten und Formalisten in der modernen Logik. Uo. 1902.
  8. Kant und Bolzano. Halle a. s. 1902.
  9. Melchior Palágyi: Die Logik auf dem Scheidewege; Schwetschke, Berlin, 1903
  10. Az ismerettan alapvetése, Bpest, 1904.
  11. Melchior Palágyi: Naturphilosophische Vorlesungen über die Grundprobleme des Bewusstseins und des Lebens; Günther, Charlottenburg 1907
  12. Marx és tanítása; Taizs Ny., Pécs 1908
  13. Petőfi; Kunossy-Szilágyi, Bp., 1909 (Petőfi-könyvtár)
  14. Palágyi Menyhért: Székely Bertalan és a festészet aesthetikája; Eggenberger, Bp., 1910 (Nemzeti festészetünk)
  15. Melchior Palágyi: Die Relativitätstheorie in der modernen Physik; Reimer, Berlin 1914
  16. Melchior Palágyi: La crise de l'idée européenne; Impr. Vaney-Burnier, Lausanne 1916
  17. Melchior Palagyi: Naturphilosophische Vorlesungen über die Grundprobleme des Bewusstseins und des Lebens; Barth, Leipzig, 1924
  18. Wahrnehmungslehre / Palágyi Melchior ; Einführung Ludwig Klages.Megjelenés:     Leipzig : Barth, 1925.
  19. Melchior Palagy: Zur Weltmechanik Beitráge zur Methaphysik der Physik; Barth, Leipzig 1925 (Ausgewählte Werke)

Szerkesztette 1882. az Irodalmi Lapokat, melyből azonban csak négy szám jelent meg; az Uj Nemzedék c. szépirodalmi lapot 1887-ben, ebből is csak tíz szám jelent meg; 1896 elején a Jelenkor c. kritikai heti szemlét indította meg, mely 1897-ben szintén megszűnt.

  • Madách Imre neje; Madách Irodalmi Társaság, Csesztve–Bp., 2003
  • A tér és az idő új elmélete. Egy metageometria alapfogalmai; ford. Wieser Györgyi; Pákolitz István Városi Könyvtár, Paks, 2010

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ A Belügyminisztérium 1895. évi 67002. sz. rendelete. MNL-OL 30802. mikrofilm 177. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1895. év 12. oldal 44. sor.
  2. ↑ A Medve utcai iskola 140 éve. 1872-2012. Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium. 16.
  3. ↑ III. kerületi magy. kir. állami Árpád főgimnázium, Budapest, 1906 | Arcanum Digitális Tudománytár (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. március 18.)
  4. ↑ III. kerületi magy. kir. állami Árpád főgimnázium, Budapest, 1914 | Arcanum Digitális Tudománytár (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. március 18.)

Források[szerkesztés]

  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.  
  • Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929.
  • Méhely Lajos: A Palágyi-féle koevoluczió; Lloyd Ny., Bp., 1912
  • Solt Hugó: Palágyi Menyhért bölcselete. A filozófia új irányai; Pantheon, Bp., 1943
  • Nagy Edit: Áramló tér és álló idő. Palágyi Menyhért tér- és időelmélete tükörként és/vagy tükröződésként: Szent Ágostontól Hegelen, Bergsonon, Posch Jenőn át Ottlik Gézáig; ME, Miskolc, 2002 (Magyar filozófiatörténeti könyvtár)
  • Nagy Edit: Áramló tér és álló idő gubancokkal. Palágyi Menyhért tér- és időelmélete tükörként, tükröződésként: Szent Ágostontól Hegelen, Bergsonon, Posch Jenőn át Ottlik Gézáig és Milan Kunderáig; 2. átdolg. kiad.; Bíbor, Miskolc, 2003 (Magyar filozófiatörténeti könyvtár)
  • Nagy Edit: Palágyi Menyhértre 'hangolt' diskurzus-lehetőségek a térről és az időről (In.: Filozófiai diskurzusok, szerk.: Loboczky János, Eger, 2003, 211-231)
  • Nagy Edit: Időtlenség és idétlenség - Palágyi Menyhért a Tragédia színeinek sorrend(csré)jéről. (XII. Madách Szimpózium, Bp., 2005, 86-96)
  • Serdült Benke Éva: A meg sem ismert Palágyi; adatgyűjt., ford. Wieser Györgyi; Pákolitz Városi Könyvtár, Paks, 2007 (Hiador)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Palágyi_Menyhért&oldid=26636842”