Szemere Samu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

Szemere Samu (Zsirovnica, Macedónia, 1881. december 13. – Budapest, 1978. május 4.) filozófiai író, esztéta, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Életpályája[szerkesztés]

Bölcsészdoktorátust a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett 1904-ben, ahol Alexander Bernát tanítványa, majd munkatársa volt. 1906-tól középiskolai tanár az Óbudai Árpád Gimnáziumban,[1][2] 1910-ben a Markó utcai Főreáliskola tanára lett. 1917 és 1919 között a Magyar Filozófiai Társaság titkára. 1927-től 1942-ig az Országos Izraelita Tanítóképző Intézet igazgatója volt. 1945 után az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat (IMIT) elnöke, majd 1950-től mint nyugdíjas az Országos Rabbiképző Intézetben filozófiatörténetet adott elő. 1963-ban az ELTE egyetemi tanári címmel tüntette ki.[3]

Munkássága[szerkesztés]

Cikkeit, tanulmányait közölte a Budapesti Szemle, a Történeti Szemle, az Athenaeum, A Magyar Filozófiai Társaság Közleményei, a Magyar Nyelvőr, a Múlt és Jövő és a MIOK Évkönyvei, szerkesztette az IMIT Évkönyveit (Bp., 1929–48) és az Alexander-albumot (Bp., 1925), továbbá sajtó alá rendezte Alexander Bernát munkáit.

Magyarra fordította Giordano Bruno, Descartes, Dewey, Feuerbach, Hegel, Pestalozzi, Schiller, Spinoza, Vico és Windelband több művét.[4]

1978-ban hunyt el. Tisztelői az alábbi művekben búcsúztatták:

  • Vihar Béla: Búcsú a filozófustól (Élet és Irod., 1978);
  • Szabó Árpád: Sz. S. (MIOK Évkönyv, Bp., 1978);
  • Gábor Éva: Sz. S. (Világosság, 1978. 7. sz.).

Művei a teljesség igénye nélkül[szerkesztés]

  • Az aesthetikai játékelmélet (doktori értekezés, Bp., 1904);
  • Bain Alexander: Neveléstudomány, Ford. (Bp., 1912)
  • Giordano Bruno (Bp., 1917);
  • A jelenkori filozófia főbb irányai (Bp., 1923);
  • Spengler filozófiája (Bp., 1924);
  • Alexander Bernát ifjúkori levelei Horváth Cyrillhez, bevezetővel ellátta és sajtó alá rendezte (Bp., 1928);
  • Dewey neveléstana (Bp., 1933);
  • Filozófiai tanulmányok (Bp., 1941);
  • Nietzsche és a zsidóság (Lőw Immánuel-emlékkönyv, Bp., 1947);
  • Kunst und Humanität. Eine Studie über Thomas Manns ästhetische Ansichten (Bp.–Berlin, 1966). – Irod. Vihar Béla: Beszélgetés Hegel magyar fordítójával (Magyar Nemzet, 1970. szept. 11.);
  • Scheiber Sándor: Sz. S. kilencvenedik születésnapjára (emlékfüzet, Bp., 1971);

Források[szerkesztés]

  1. MELLÉKLETEK. www.arpad.sulinet.hu. (Hozzáférés: 2016. június 21.)
  2. 1970-1979. www.arpad.sulinet.hu. (Hozzáférés: 2016. június 21.)
  3. Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1990. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2016. június 21.)
  4. Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1990. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2016. június 21.)