Szénásgödör

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szénásgödör (Heugraben)
Szénásgödör címere
Szénásgödör címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományBurgenland
Rangközség
JárásNémetújvári járás
PolgármesterJosef Bauer (ÖVP)
Irányítószám7551
Körzethívószám03326
Forgalmi rendszámGS
Népesség
Teljes népesség216 fő (2018. jan. 1.)[1]
Népsűrűség36 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság249 m
Terület6,5 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 07′ 00″, k. h. 16° 11′ 29″Koordináták: é. sz. 47° 07′ 00″, k. h. 16° 11′ 29″
Szénásgödör weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szénásgödör témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Szénásgödör (másképpen Sirovnica, németül: Heugraben, horvátul: Žarnovica) község Ausztriában Burgenland tartományban a Németújvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Németújvártól 14 km-re északnyugatra a Zickenbach bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a kőkorszak óta éltek emberek. Megtalálták itt a rézkor, a bronzkor és a jégkorszak emberének nyomait is. A római korban területe Pannónia tartományhoz tartozott. A magyarok 900 körül szállták meg ezt a vidéket, ahova a nyugati gyepük védelmére határőrző népeket telepítettek.

A települést 1444-ban "Hathal" alakban említik először. 1455-ben "Zenawelgh alias Heytal", 1475-ben "Zenafelde" alakban említik. A Girolti család birtoka volt.[2] 1524-től a Batthyány család birtoka volt. 1529-ben és 1532-ben elpusztította a török. Ezt követően a horvátországi Batthyány birtokokról menekülő horvátokkal telepítették be. Lakói 1580-ban evangélikusok lettek, de a katolikus hitre áttért Batthyány Ádám visszatérítette őket. A 19. században házasság révén a Montenuovo hercegi család birtoka, majd 1892-ben Kottuliszky Teodóra grófnő vásárolta meg.

Fényes Elek szerint "Heugraben, Virovnicza, német falu, Vas vmegyében, 315 kath. lak. Sovány, hegyes határ. F. u. h. Batthyáni. Ut. p. Szombathely."[3]

Vas vármegye monográfiája szerint " Sirovnicza, 85 házzal és 531 horvát és németajkú lakossal. Vallásuk r. kath. Postája és távírója Szt.-Elek. Birtokosok Montenuovo herczeg és Kottulinszky Teodóra grófnő."[4]

1910-ben 487 lakosából 462 horvát, 23 német, 2 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Németújvári járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett.

2001-ben 250 lakosa volt, ebből 216 német, 33 horvát.

Nevezetességei[szerkesztés]

A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus temploma, Baksafalva filiája.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Vas vármegye