Szénásgödör

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szénásgödör (Heugraben)
Szénásgödör címere
Szénásgödör címere
Közigazgatás
Ország  Ausztria
Tartomány Burgenland
Rang község
Járás Németújvári járás
Polgármester Josef Bauer (ÖVP)
Irányítószám 7551
Körzethívószám 03326
Forgalmi rendszám GS
Népesség
Teljes népesség 237 fő (2009)[1] +/-
Népsűrűség 36 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 249 m
Terület 6,5 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szénásgödör (Ausztria)
Szénásgödör
Szénásgödör
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 07′ 00″, k. h. 16° 11′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 07′ 00″, k. h. 16° 11′ 00″
Szénásgödör weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szénásgödör témájú médiaállományokat.

Szénásgödör (másképpen Sirovnica, németül: Heugraben, horvátul Žarnovica) község Ausztriában Burgenland tartományban a Németújvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Németújvártól 14 km-re északnyugatra a Zickenbach bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a kőkorszak óta éltek emberek. Megtalálták itt a rézkor, a bronzkor és a jégkorszak emberének nyomait is. A római korban területe Pannónia tartományhoz tartozott. A magyarok 900 körül szállták meg ezt a vidéket, ahova a nyugati gyepük védelmére határőrző népeket telepítettek.

A települést 1444-ban "Hathal" alakban említik először. 1455-ben "Zenawelgh alias Heytal", 1475-ben "Zenafelde" alakban említik. A Girolti család birtoka volt.[2] 1524-től a Batthyány család birtoka volt. 1529-ben és 1532-ben elpusztította a török. Ezt követően a horvátországi Batthyány birtokokról menekülő horvátokkal telepítették be. Lakói 1580-ban evangélikusok lettek, de a katolikus hitre áttért Batthyány Ádám visszatérítette őket. A 19. században házasság révén a Montenuovo hercegi család birtoka, majd 1892-ben Kottuliszky Teodóra grófnő vásárolta meg.

Fényes Elek szerint "Heugraben, Virovnicza, német falu, Vas vmegyében, 315 kath. lak. Sovány, hegyes határ. F. u. h. Batthyáni. Ut. p. Szombathely." [3]

Vas vármegye monográfiája szerint " Sirovnicza, 85 házzal és 531 horvát és németajkú lakossal. Vallásuk r. kath. Postája és távírója Szt.-Elek. Birtokosok Montenuovo herczeg és Kottulinszky Teodóra grófnő." [4]

1910-ben 487 lakosából 462 horvát, 23 német, 2 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Németújvári járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett.

2001-ben 250 lakosa volt, ebből 216 német, 33 horvát.

Nevezetességei[szerkesztés]

A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus temploma, Baksafalva filiája.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2009. december 22.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Vas vármegye