Ugrás a tartalomhoz

Tarlós István

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ebben a szócikkben egyes szerkesztők szerint sérül a Wikipédia egyik alappillérének számító, úgynevezett semleges nézőpont elve.
Indoklás: A cikk elfogult. Dicséretek tömkelege, a kritika teljes hiánya mellett. Politikusoknál a kritikát is meg kellene említeni, nem csak népszerűsíteni az illetőt! (a vita részleteihez lásd a vitalapot). | (2023 novemberéből)
Tarlós István
Tarlós István 2014-ben
Tarlós István 2014-ben
Született1948. május 26. (78 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaNagy Cecília (h. 1973–)
Gyermekeihárom gyermek
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései
Budapest főpolgármestere
Hivatali idő
2010. október 3. – 2019. október 13.
Helyettes
ElődDemszky Gábor
UtódKarácsony Gergely
Budapest III. kerületének polgármestere
Hivatali idő
1990. szeptember 30. – 2006. október 1.
FőpolgármesterDemszky Gábor
Elődtisztség létrehozva
UtódBús Balázs
Politikai pályafutása
Párt
  • SZDSZ (1990–1994)
  • független (1994–2006)
  • Fidesz–KDNP (2006–, párton kívüliként)
VálasztókerületBudapest területi lista (2010)
A Wikimédia Commons tartalmaz Tarlós István témájú médiaállományokat.

Tarlós István (Budapest, 1948. május 26. –) magyar mélyépítő mérnök,[2][3] politikus; 1990 és 2006 között Budapest III. kerületének (Óbuda-Békásmegyer) polgármestere, 2010 és 2019 között Budapest főpolgármestere, 2010-ben néhány hónapig országgyűlési képviselő. A 2019-es önkormányzati választás után országos közlekedési és közszolgáltatási infrastruktúra fejlesztéséért felelős miniszterelnöki megbízott.

Saját megfogalmazása szerint párton kívüli politikus, de a Fidesz–KDNP gondolkodói köréhez és politikai közösségéhez tartozik.[4][5] A 2019-es Befolyás-barométer szerint ő volt Magyarország 21. legbefolyásosabb személye.

Fiatalkora és korai pályafutása

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Édesapja Tarlós István jogász, édesanyja Dienes Hilda főkönyvelő volt, mindkét szülője a Magyar Tudományos Akadémiánál (MTA) dolgozott.[4] Elmondása szerint polgári gondolkodású, vallásos családból származik.[5] Budapest III. kerületében végezte általános iskolai tanulmányait, majd az óbudai Árpád Gimnázium humán tagozatán érettségizett 1966-ban.[4] Ezt követően segédmunkásként kezdett el dolgozni.[4][6] A sikeres főiskolai felvételijét követően előfelvételisként – vagyis felsőoktatási intézménybe felvett, de katonaköteles hallgatóként – Orosháza-Gyopárosfürdőn, a műszaki laktanyában teljesített katonai szolgálatot.[4][7]

Katonai szolgálatának lejárta után a Budapesti Műszaki Egyetemen és a győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán folytatta tanulmányait és szerzett mélyépítő mérnöki oklevelet.[2][4] Később gazdasági és szervezői másoddiplomát kapott az Ybl Miklós Főiskolán.[4] Diplomáinak megszerzése után tizenöt éven keresztül az építőiparban tevékenykedett, főként beruházói és kivitelezői feladatokon. Dolgozott az Út- és Vasútépítő Vállalatnál, a FŐBER-nél, az ÉM. Mélyépítő Vállalatnál, a KKMV-nél és a III. kerületi IKV-nál. Munkahelyein többek között művezetői, építésvezető-helyettesi, műszaki ellenőri, építésvezetői, fő-építésvezetői és termelési osztályvezetői posztokon alkalmazták.[4] A rendszerváltozás előtti években feleségével saját tervezőiroda keretében magánvállalkozóként is dolgozott.[2][4]

Politikai pályafutása

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kerületi polgármester (1989–2006)

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tarlós István politikai karrierje 1989-ben kezdődött,[4] amikor – saját megfogalmazása szerint „elsősorban markáns rendszerváltó hangvétele miatt” – belépett a Szabad Demokraták Szövetségébe (SZDSZ).[4][8] Ezután többször is ügyvivőnek választották Óbudán.[4] 1990-ben – a rendszerváltás utáni első magyarországi önkormányzati választás keretében – az SZDSZ és a Fidesz közös jelöltjeként indult Budapest III. kerületének polgármesteri tisztségéért, amit sikerült elnyernie.[4][8] Polgármestersége alatt történt az 1990-es években sokat emlegetett békásmegyeri robbanás, amelynek során személyesen próbált intézkedni Demszky Gáborral és Göncz Árpáddal a károsultak és az áldozatok megsegítéséről. A robbanással kapcsolatban tette azt a megállapítást, hogy a főváros nincs felkészülve az ilyen katasztrófákra a hiányosságok miatt.[9] 1994 nyarán – alapvető gondolkodási és értékrendi különbségek, elsősorban a Magyar Szocialista Párttal való koalíciókötés következtében – kilépett az SZDSZ-ből.[4][10] 1994-ben – immár pártfüggetlen politikusként – ismét elindult a III. kerület polgármesteri posztjáért, aminek eredményeképpen nagy fölénnyel, a szavazatok közel 60 százalékával újraválasztották.[4][8][11]

1995. július 28-án Óbudán halálra gázolt egy gyereket. Tarlós nem ment gyorsan, nem fogyasztott alkoholt közvetlenül a vezetés előtt. A politikust a rendőrségi vizsgálatok után felmentették.[12]

1997-ben a Sziget Fesztivál színpadán – arra hivatkozva, hogy a fesztiválról kiszűrődő igen nagy hangerejű zene zavarja az óbudai lakosok nyugalmát – kilátásba helyezte a rendezvény leállítását. Később megváltoztatta szándékát, és beleegyezett, hogy kisebb hangerővel folytatódhat a fesztivál.[13][14][15][16][17][18][19][20] Tarlós tette széles körű visszhangot váltott ki a sajtóban és meghozta számára az országos ismertséget;[13][18] 1998-ban Hangszigetelés címmel dokumentumfilm is készült az esetről.[14] Az események hatására a fesztivál szervezői a következő évtől a tizenegy óra utáni koncerteket hangszigetelt sátrakban tartották meg.[13][16][17][20] 1998-ban indult a kerületi polgármesteri tisztségért, amit ismét elnyert; ő szerezte meg a szavazatok több mint háromnegyedét.[4][8][11]

2001. július 10-én megállapodást kötött a Sziget Fesztivál szervezőivel – az aláírók között volt Tarlós, Gerendai Károly, Müller Péter és két rendőrezredes[21] –, amely tartalmazta azt a kitételt, hogy a „Pepsi Szigeten a fiatalkorúak védelmében, de a másként gondolkodók biztonságának érdekében is, semmi néven rendezett homoszexuális jellegű felvilágosító, vagy egyéb címen folytatott műsorok nem lesznek”,[13][22] valamint napvilágot látott egy Gerendainak írt állítólagos magánlevele, amely szerint „[s]ajnos nem tilthatom meg, hogy homoszexuálisok látogassák a Sziget rendezvényét, mert az valóban diszkrimináció lenne”.[19][23] Az ügy heves reakciókat váltott ki a média és a közélet, a Sziget fellépői, valamint a jogvédő és melegszervezetek részéről egyaránt,[3][13][19][21][24][25][26][27][28][29][30] emellett több panaszt és feljelentést is benyújtottak Tarlós ellen.[25][26][27] Az eset hatására a szervezők később semmisnek tekintették a korábbi megállapodást,[13][21] a melegszervezetek pedig csendes demonstrációt tartottak a III. kerületi polgármesteri hivatal és a fesztivál irodája előtt.[21][27][28] A II–III. kerületi bíróság július 23-án egy ideiglenes intézkedés keretén belül hatályon kívül helyezte,[13][29][30] 2002 márciusában pedig diszkriminatív és alkotmánysértő jellege miatt megsemmisítette a vitatott szerződéskiegészítést.[13][30]

2002 februárjában a polgármester kezdeményezte Andres Serrano(wd) amerikai fotográfus egyik kiállítását népszerűsítő plakátok levételét, ezzel kisebb botrány vette kezdetét. Tarlós közszeméremsértésre hivatkozott, mivel a plakát egy idős meztelen nő fényképét ábrázolta. Később több kerületi budapesti polgármester is csatlakozott hozzá. Az Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT) felszólította a reklámot kihelyező Euro AWK közterületi céget, hogy távolítsa el a hirdetéseket. A kezdeményezés eredményeképp a tárlat plakátjai végül lekerültek.[31][32][33]

A Fidesz és a Magyar Demokrata Fórum (MDF) közös jelöltjeként Tarlós István indult a 2002 áprilisában megtartott országgyűlési választáson az óbudai – budapesti 3. számú – egyéni választókerületben, azonban 41–59 százalékos arányban alulmaradt Orosz Sándorral, a Magyar Szocialista Párt jelöltjével szemben.[11][34] Később így értékelte választási vereségét: „[h]ála istennek nem lettem képviselő, és nem veszítettem el a függetlenségemet.”[34] Ugyanezen év októberében az önkormányzati választáson a szavazatok 53 százalékát gyűjtötte be, ezzel újra megválasztották a III. kerület polgármesterévé, így már a negyedik ciklusát kezdte meg ezen a poszton.[4][8][11] Korábban az is felmerült, hogy a Fidesz őt indítja Budapest főpolgármesteri tisztségéért, azonban végül visszalépett Schmitt Pál javára.[35]

A Népszabadság szerint habár Tarlós polgármestersége alatt „a III. kerület nem fejlődött robbanásszerűen”, mégis továbbra is Budapest egyik legélhetőbb városrésze maradt;[20][36] a Pók utcai lakótelep abban az időben a főváros egyik legkedveltebb lakótelepe volt, az egykori ipari területek helyén bevásárlóközpontok és lakóparkok épültek, és részben megmaradt Óbuda egykori jellegzetes hangulata, „bár a Kolosy térnek és környékének rendezése nem a legjobban sikerült”.[20] Tarlós elmondása szerint polgármestersége egyik legnagyobb érdemének azt tartja, hogy Óbuda a rendszerváltás idejétől 2006-ig megőrizte működőképességét, ugyanis az évente húszmilliárd forintból gazdálkodó városrész költségvetése egyensúlyban volt, hitelfelvételre nem szorult. Csaknem négymilliárd forintot fordítottak olyan kerületi beruházásokra, mint például az aranyhegyi vízvezeték-hálózat kiépítése, a külső városrészek csatornázása és a kerületi mellékutak felújítása.[20] Tarlós a kerületben elért legnagyobb eredményei közé sorolta a graffitimentesítési programot, az ebrendeletet, a szemetelés büntetését, a hajléktalankérdés kezelését, valamint az engedély nélküli plakátozással szembeni fellépést.[36] Főbb eredményei között említette meg továbbá az intézményrendszer stabil működtetését, az önkormányzati segítséggel létrehozott rendőrségi térfigyelő rendszert, a 2002 januárjában indult Békás-buszt, illetve a bevezető utak mellett kialakult új szolgáltatóövezeteket.[34]

Tarlós a III. kerületben eltöltött négy polgármesteri ciklusa során a helyi ügyek jelentős részében együttműködést alakított ki a Magyar Szocialista Párt, Szabad Demokraták Szövetsége és a Magyar Demokrata Fórum, majd a Fidesz frakcióival.[3] Ennek a stratégiának köszönhetően a helyi képviselő-testület majdnem minden évben teljes konszenzus mellett – az összes frakció támogatásával – fogadta el a költségvetési rendeleteket,[3][34] és Tarlós tizenhat éven keresztül polgármester tudott maradni úgy, hogy az őt támogató pártok sosem voltak többségben a helyi képviselő-testületben.[3][4] A polgármester a következőképpen foglalta össze vezetési módszerét: „Egy önkormányzatban mindazokkal, akik a településért tenni akarnak, együtt kell működni.”[34] Egy fideszes munkatársa elmondása szerint „felismerte, hogy az önkormányzati ügyek döntő többsége nem pártpolitikai ügy”, míg az MSZP egyik tagja szerint „minden párt igényeit igyekezett kielégíteni az észszerűség határáig”.[3]

2007 májusában – az indoklás szerint „a kerület életében és fejlődésében kifejtett múlhatatlan érdemeinek elismeréseként” – megválasztották Óbuda-Békásmegyer díszpolgárává.[37][38][39][40]

Főpolgármester-jelölt és képviselő (2006–2010)

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A 2006-os önkormányzati választási kampányban használt választási logója

A 2006-os önkormányzati választáson a Fidesz, a KDNP és több civil szervezet által szerződésben[41][42][43] szabályozott módon, a Jobbik és további civil szervezetek által szóban, ellentételezettségi kötelezettség nélkül[44][45] támogatott független főpolgármester-jelölt volt. A budapesti főpolgármester-választáson 1,7%-kal maradt el a győzelemtől. A főpolgármester-választáson több szavazatot szerzett, mint az őt támogató pártszövetség. Demszky Gábort még senki nem szorította meg ennyire, annak ellenére, hogy az MSZP-nek is Demszky volt a jelöltje, továbbá az MDF is indított egy főpolgármester-jelöltet. Az óbudai helyi MDF-szervezet – szemben pártja vezetésével – határozatot hozott főpolgármesteri jelölésének támogatásáról.[forrás?] Sőt, az MDF-pártközpont jelölési eljárása óbudai MDF-körökben tiltakozásokat, vezetői szinten pártból való kilépést is maga után vont[forrás?].

2006 októberétől a Fővárosi Közgyűlés tagja és ott a Fidesz-frakció vezetője, valamint a fővárosi Fidesz-KDNP frakciószövetség elnöke. 2007–2008-ban a Fidesz által kezdeményezett „szociális népszavazás 2008” kampányfőnöke volt, melyet sikerre vezetett. A 2010-es országgyűlési választáson a Fidesz-KDNP budapesti területi listájáról nyert mandátumot, az október 3-ai önkormányzati választáson pedig a Fidesz és a KDNP jelöltjeként Budapest főpolgármesterévé választották.[46]

Az országgyűlési mandátumáról alig pár hónappal annak elnyerése után, főpolgármesteri teendőire hivatkozva 2010. december 3-i hatállyal lemondott, helyére a Fidesz budapesti területi listájáról Szalay Pétert hívta be az országgyűlésbe.

Budapest főpolgármestere (2010–2019)

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első főpolgármesteri ciklusa (2010–2014)

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tarlós először 2006-ban indult a főpolgármesteri székért, akkor viszont alulmaradt a tisztséget 1990 óta betöltő Demszky Gáborral szemben. A 2010-es önkormányzati választáson azonban már győzni tudott, így 2010. október 3-án Budapest főpolgármestere lett.

Főpolgármesteri tevékenységének egyik jelmondata a város rendezettségének megteremtése volt, ennek jegyében kiemelt figyelmet fordítanak az aluljárók rendjére, biztonságára és tisztaságára: szankcionálhatják, ha valaki oda tartósan berendezkedik, azt életvitelszerűen használja.[47] Módosították 2013. június 12-én az elavult fővárosi taxirendeletet, egységesítették a korábban visszaélésre alkalmat adó, különböző tarifákat, a taxik színét és műszaki követelményeit.[48][49] A 2010-ben hivatalba lépett városvezetés megállította Budapest eladósodásának folyamatát, a kormány az önkormányzati adósságkonszolidáció jegyében átvállalta a főváros adósságállományát.[50] Hosszas tárgyalási folyamat lezárásaként visszavásárolták a Fővárosi Vízművek kisebbségi részvénycsomagját, valamint megszüntették az 1997-ben kötött menedzsmentszerződést.[51] Visszavették külföldi kézből az Európai Unió legnagyobb környezetvédelmi beruházásaként 2010-re elkészült Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep üzemeltetését.[52] Több évtizedes előkészítést követően 2014. március 28-án elkészült Budapest negyedik metróvonala, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István adott át a nagyközönségnek.[53][54] Megkezdődött Budapest legfontosabb gyűrűirányú villamosvonalainak[55] – az 1-esnek és a 3-asnak – a felújítása,[56] valamint a budai fonódó villamoshálózat kiépítése.[57] 2013. július 20-tól a Fővárosi Önkormányzat közvetlen igazgatása alá került a Margit-sziget, ahol 2013. július 1-jén felavatták Európa egyik legnagyobb zenélő szökőkútját.[58]

Második főpolgármesteri ciklusa (2014–2019)

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Miután újra megválasztották főpolgármesternek, helyetteseként Szentes Tamást 2014. november 7-től 2019. október 13-ig Szalay-Bobrovniczky Alexandra váltotta.

Miniszterelnöki megbízott (2019–)

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2019. október 13-i önkormányzati választáson is indult a főpolgármesteri székért, de végül alulmaradt (44,1%) az ellenzéki Karácsony Gergellyel (50,86%) szemben. A választás után az országos közlekedési és közszolgáltatási infrastruktúra fejlesztéséért felelős miniszterelnöki megbízott lett.[59]

Egyéb tevékenységei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1999 és 2003 között – a többi budapesti kerületi polgármester megbízásából – Tarlós a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács alelnöki tisztségét töltötte be.[4][36][60] Több alkalommal járt Brüsszelben és Milánóban, az Európai Unió szervezeteinél tapasztalatszerzés, tanulás és előadások tartásának céljából. Ebben az időszakban a Regionális Fejlesztési Tanács Stratégiai Tervezési Bizottságát is vezette.[4]

Alapító tagja a Magyar Rendészettudományi Társaságnak,[4] továbbá a Baross Gábor Nemzeti Gazdaságpártoló Társaságnak,[4][61] tagja az Országos Széchenyi Körnek. Tiszteletbeli elnöke a Katasztrófavédelmi és Polgári Védelmi Tanácsnak,[4] elnöke Óbudán a Braunhaxler Egyesületnek[4][62][63] és a helyi Széchenyi Körnek, elnökségi tagja a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének.[4] Emellett az Óbuda-Újlak Zrt. felügyelőbizottságának elnökeként is tevékenykedett.[2] Tarlós a Gundel művészeti díj életműdíj kategóriája kuratóriumának tagja.[64][65]

Írásai

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Vendégjárás Budapesten és Otthonom – Budapest című köteteinek borítója

2008 októberében mutatták be Vendégjárás Budapesten című kötetét, amelyben Tarlós 27 interjú keretében beszélget magyar közéleti szereplőkkel, üzletemberekkel és politikusokkal; a könyvben megszólal többek között Kovács Zoltán, Molnár Gyula, Bőhm András, Havas Henrik, Albert Flórián, Gerendai Károly, Demján Sándor, Széles Gábor, Csányi Sándor és Köves Slomó.[66]

2010 decemberében jelent meg az Éghajlat Kiadó gondozásában Tarlós önéletrajzi könyve Otthonom – Budapest cím alatt.[67][68] Indoklása szerint azért írta meg a művet, hogy árnyalja a róla kialakult képet, véleménye szerint ugyanis a média „bizonyos tulajdonságokat kidomborít, másokat elhallgat”. Elmondása szerint emellett az is motiválta a könyv megírásakor, hogy beszéljen „arról a városról, amit hagyatékul kaptunk”.[68] Vincze Barbara, az Origo újságírója könyvkritikájában úgy fogalmazott, hogy a műben kettősség áll fenn, mivel „a joviális életszemlélet és a politikai keménység egyszerre jellemzi” az írást.[67]

Ismertsége és népszerűsége

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Tarlós István ismertsége és népszerűsége a Medián Intézet adatai szerint
Hónap Ismertség Népszerűség
2008. január[69]68%38%
2008. február[69]74%32%
2010. augusztus[70][71]80%39%
2010. szeptember[71]81%47%
2010. október[72]88%48%
2010. november[72][73]86%49%
2010. december[73]86%47%
2011. január[74]86%44%
2011. február[74][75]89%41%
2011. április[75][76]86%39%
2011. május[76][77]87%35%
2011. június[77][78]89%36%
2011. július[78][79]85%36%
2011. szeptember[79][80]86%31%
2011. október[80][81]86%33%
2011. november[81][82]88%25%
2011. december[82][83]87%30%
2012. január[83][84]89%30%
2012. február[84][85]91%28%
2012. március[85]86%31%
2012. július[86]87%32%
2012. szeptember[86]88%29%
2012. október[87]90%28%
2012. november[87][88]90%28%
2013. január[88][89]91%30%
2013. február[89][90]90%27%
2013. március[90][91]90%26%
2013. április[91][92]89%28%
2013. május[92][93]86%29%
2013. július[93][94]88%31%
2013. október[94][95]91%32%
2013. november[95]90%32%
2013. december[96]93%33%
2014. január[96]92%34%
2014. március[97]92%34%
2014. április[97]90%38%

Több felmérés eredménye azt mutatja, hogy Tarlós István a III. kerületi polgármesterségének idején Budapest legismertebb kerületi polgármesterének számított.[11][20] A Népszabadság újságírója, Schmidt Gábor szerint ezt „nem elsősorban a kerületfejlesztésnek köszönheti, hanem annak, hogy képes adott helyzetben és pillanatban fölhívni magára a figyelmet, ráadásul úgy, hogy a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon”.[20] A Magyar Narancs újságírója, Miklósi Gábor 2002 júliusában megjelent írása szerint „néhány, a közvéleményt […] felkavaró megnyilvánulásának köszönhetően Tarlós egyike a településük határain túl is ismert helyi politikusoknak”.[34] A HVG 2006-os cikke szerint „antiliberális akcióinak” eredményeként vált széles körben ismertté.[11] 2010 augusztusa – budapesti főpolgármesterré választása – óta folyamatosan szerepel a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet által végzett havi felmérésen, amely a 25 legismertebb vezető beosztású magyarországi politikusra terjed ki. Ebben az időszakban a megkérdezettek körében ismertségi mutatója általában több mint 80%-os volt.

Tarlós István III. kerületi polgármesteri tevékenységével több felmérés szerint alapvetően elégedettek voltak a helyi lakosok.[34] A Medián Intézet közvélemény-kutatásaiban havonta közzétett népszerűségi mutatója – amelyet a politikust ismerő emberek körében az arra a kérdésre adott felelet határoz meg, hogy „szívesen látná-e fontos politikai szerepben” – 2010 és 2014 között 25 és 50 százalék között alakult.

Személyisége és nézetei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tarlós személyiségére és nézeteire való utalásként Miklósi Gábor „egyfelől különc, másrészt nagyon is konzervatív” polgármesternek nevezte.[34] Kövér László fideszes politikus, az Országgyűlés elnöke 2010-ben olyan „reálpolitikusként” jellemezte, aki az élet, a valóságos világ és a tények nagy tisztelője, és Tarlós konzervatív ízlésére rámutatva azt is hozzátette, hogy „[n]em mondja azt a házfalakra firkált graffitire, hogy művészet”.[67] Nyíri Csaba, Óbuda-Békásmegyer korábbi MDF-es alpolgármestere elmondása szerint „pozitív, erős, integráló személyiségnek” tartja,[34] míg Csire János, a III. kerületi SZDSZ-frakció volt vezetője szerint „[kerületi polgármesterként] ügyesen politizál, jól össze tudja fogni a testületet és a hivatalt, és ha autokratikusak is olykor az eszközei, az a hierarchikus irányítás céljait szolgálja”.[34]

Vincze Barbara, az Origo munkatársa – Tarlós 2010-es önéletrajzának kritikájában – úgy fogalmazott, hogy „[a könyv soraiból] öniróniára képes, szimpatikus ember képe rajzolódik ki.”[67] A politikus önéletrajzában a következőképp írja le nézeteit: „[…] én pedig egy úgynevezett »szekunder műszaki értelmiségi« vagyok, akitől semmi sem áll távolabb, mint az anarchia és a káosz.”[67]

Magánélete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1973 óta nős, felesége Nagy Cecília okleveles építőmérnök.[4] Három felnőtt gyermekük – két lány és egy fiú – és összesen hat unokájuk van.[98]

Díjai, elismerései

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kötetei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Tarlós; riporter Boros Károly; Magyar Ház, Bp., 2007 (Magyar Ház könyvek)
  • Vendégjárás Budapesten; Éghajlat, Bp., 2008
  • Otthonom Budapest. És benne 62 évem; Éghajlat, Bp., 2010
  • Itt élned kell... Tarlós Istvánnal beszélget Speidl Bianka; Kairosz, Bp., 2010 (Magyarnak lenni)
  • Budapest főpolgármestere voltam; Hitel, Bp., 2024

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ "888.hu/ketharmad/tarlos-a-jaratritkitas-koruli-ellenzeki-hiszti-vihar-a-biliben-4065743/".
  2. 1 2 3 4 "Egy mélyépítő kezébe kerülhet Budapest". HVG. 2010. szeptember 6. Hozzáférés: 2014. szeptember 3.
  3. 1 2 3 4 5 6 Magyari Péter (2010. október 4.). "Tarlós, az óbudai pók". Index. Hozzáférés: 2014. szeptember 3.
  4. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 Tarlós István. "Önéletrajz". Tarlós István. 2014. augusztus 5. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. szeptember 3.
  5. 1 2 "Tarlós: addig csinálom, amíg van egy kis értelme". Népszava Online. 2013. február 7. 2014. szeptember 7. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. szeptember 6. {{cite web}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)
  6. ↑ Nagy Barnabás (2014. június 19.). "Tarlós István segédmunkásként kezdte: 9 politikus polgári foglalkozása". Femina. Hozzáférés: 2014. szeptember 3.
  7. ↑ "Orosházán járt Tarlós István". Békés Megyei Online. 2009. április 1. 2014. szeptember 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. szeptember 3.
  8. 1 2 3 4 5 "Tarlós István lehet a Fidesz főpolgármester-jelöltje". Index. 2006. június 8. Hozzáférés: 2014. szeptember 3.
  9. ↑ „Nem vagyunk felkészülve az ilyen katasztrófákra” (beszelo.c3.hu)
  10. ↑ Szlazsánszky Ferenc (2012. február 24.). "Visszabújni a saját bőrömbe: Interjú Tarlós István főpolgármesterrel". Hetek. Hozzáférés: 2014. szeptember 3. {{cite web}}: Italic or bold markup not allowed in: |publisher= (súgó)
  11. 1 2 3 4 5 6 Fókuszban: Tarlós István. HVG, 39. sz. (2006. szeptember 29.) 10–11. o. arch Hozzáférés: 2014. szeptember 4.
  12. ↑ Lázár, Tarlós, Toller – politikusok halálautói
  13. 1 2 3 4 5 6 7 8 Nagy József (2011. március 26.). "A rejtelmes Sziget". Népszabadság Online. Hozzáférés: 2014. szeptember 3.
  14. 1 2 Herczeg Márk (2014. augusztus 10.). "Amikor Tarlós István 1997-ben a Sziget öt percen belüli leállítását követelte". 444.hu. Hozzáférés: 2014. szeptember 3.
  15. ↑ "Pepsi Sziget '97". Index. 2001. július 5. Hozzáférés: 2014. szeptember 3.
  16. 1 2 -jepe- (2007. november 7.). "Koncepció - s per a Sziget ellen: Melléklet". CSPV.hu. Hozzáférés: 2014. szeptember 3.
  17. 1 2 "Sziget Fesztivál 1993-1998". Sziget Fesztivál Online. 2014. szeptember 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. szeptember 3.
  18. 1 2 F. D. J. (1997. augusztus 28.). "Vissza a Szigetre". Magyar Narancs. Hozzáférés: 2014. szeptember 3. {{cite web}}: Italic or bold markup not allowed in: |publisher= (súgó)
  19. 1 2 3 Tóbiás Gábor (2011. január 23.). "Tarlós és a Sziget küzdelmei". HírExtra. Hozzáférés: 2014. szeptember 3.
  20. 1 2 3 4 5 6 7 Schmidt Gábor (2006. július 16.). "A jó földesúr". Népszabadság Online. Hozzáférés: 2014. szeptember 3.
  21. 1 2 3 4 "A Sziget felmondta a vitatott szerződést: Bojkott nem lesz, Tarlós-ellenes demonstráció igen". Index. 2001. július 13. Hozzáférés: 2014. szeptember 3.
  22. ↑ "Nem engedi melegsátor felállítását a Szigeten az óbudai polgármester". Index. 2001. július 10. Hozzáférés: 2014. szeptember 3.
  23. ↑ "Hideg sátrak a Szigeten". Index. 2001. július 10. Hozzáférés: 2014. szeptember 3.
  24. ↑ "Panaszt tettek az ügyészségen Tarlós miatt". Origo. 2001. szeptember 7. Hozzáférés: 2014. szeptember 3.
  25. 1 2 "Nem nyomoznak Tarlós ellen". Origo. 2001. augusztus 28. Hozzáférés: 2014. szeptember 3.
  26. 1 2 "Sziget-ügy (2001)". Háttér Társaság. 2014. december 2. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. szeptember 3.
  27. 1 2 3 "Tiltakozási hullám Sziget-ügyben". Index. 2001. július 12. Hozzáférés: 2014. szeptember 3.
  28. 1 2 "Legalább ezer embert várnak a melegszervezetek tüntetésére". Origo. 2001. július 18. Hozzáférés: 2014. szeptember 3.
  29. 1 2 "A rendőröktől és Tarlóstól vár bocsánatkérést a Háttér". Origo. 2002. február 14. Hozzáférés: 2014. szeptember 3.
  30. 1 2 3 "Alkotmánysértő volt Tarlós Sziget-ultimátuma". Index. 2002. március 11. Hozzáférés: 2014. szeptember 3.
  31. ↑ "Tarlós betiltotta egy kiállítás plakátját". Origo. 2002. február 5. Hozzáférés: 2014. október 5.
  32. ↑ Pál Gábor (2002. február 6.). "Andres Serrano botrányos kiállítása". Magyar Nemzet Online. 2014. október 6. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. október 5.
  33. ↑ "MEO – betiltott plakát". Kreatív Online. 2002. február 5. 2014. október 6. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. október 5.
  34. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Miklósi Gábor (2002. július 25.). "Tarlós István polgármesteri munkássága: Óbuda gyöngye". Magyar Narancs. Hozzáférés: 2014. szeptember 4. {{cite web}}: Italic or bold markup not allowed in: |publisher= (súgó)
  35. ↑ Bogár Zsolt (2006. június 29.). ""A főváros problémáiból készülök" - Tarlós István, a Fidesz főpolgármester-jelöltje". Magyar Narancs. Hozzáférés: 2014. október 5. {{cite web}}: Italic or bold markup not allowed in: |publisher= (súgó)
  36. 1 2 3 Szabados Krisztián – Juhász Attila (2007. november 26.). "A függetlenség felfüggesztve". Népszabadság Online. Hozzáférés: 2014. szeptember 4.
  37. 1 2 "Óbuda díszpolgára lett Tarlós". Origo. 2007. május 30. Hozzáférés: 2014. szeptember 4.
  38. 1 2 "Díszpolgár lett Tarlós Óbudán". Index. 2007. május 30. Hozzáférés: 2014. szeptember 4.
  39. 1 2 "Óbuda-Békásmegyer Díszpolgára cím". Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata. 2014. szeptember 5. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. szeptember 4.
  40. 1 2 "Kerületünk díszpolgárai". Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata. 2014. szeptember 5. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. szeptember 5.
  41. ↑ Tarlós "precedens értékű szerződést" kötött
  42. ↑ "A Lungo Drom támogatási nyilatkozata". 2007. szeptember 29. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. április 3.
  43. ↑ "Új Budapest szerződés". 2007. szeptember 27. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. április 3.
  44. ↑ http://www.jobbik.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=3166[halott link]
  45. ↑ Tarlós István a Napkeltében a Jobbikról, a Turulról és Demszkyről[halott link]
  46. ↑ A főpolgármester választás eredménye 100%-os feldolgozottság után, www.valasztas.hu
  47. ↑ http://www.kozterulet-felugyelet.hu/sites/default/files/kepek/beszamolo.pdf www.kozterulet-felugyelet.hu/sites/default/files/kepek/beszamolo.pdf
  48. ↑ "Archivált másolat". Hozzáférés: 2014. szeptember 3. {{cite web}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)
  49. ↑ http://budapest.hu/Lapok/F%C5%91v%C3%A1rosi-K%C3%B6zgy%C5%B1l%C3%A9s-m%C3%B3dos%C3%ADtott%C3%A1k-a-taxirendeletet.aspx
  50. ↑ http://www.atv.hu/belfold/20140815-tarlos-2016-ra-befejezodhet-a-3-as-metro-teljes-felujitasa
  51. ↑ http://www.origo.hu/itthon/20120326-visszavasarolja-a-vizmuveket-a-fovaros.html
  52. ↑ http://onkormanyzat.mti.hu/hir/16098/visszavette_a_fovaros_a_csepeli_szennyviztisztito_uzemelteteset
  53. ↑ "Archivált másolat". 2014. szeptember 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. szeptember 3.
  54. ↑
  55. ↑ http://www.portfolio.hu/ingatlan/sineken_szaguld_budapest_a_jovobe.196217.html
  56. ↑ http://www.bpn.hu/budapest-hirek/2014-vegeig-tart-a-3-as-villamosvonal-felujitasa-budapesten
  57. ↑ http://hvg.hu/cegauto.autoshirek/20140704_nemsokara_indul_a_budai_fonodo_kiepitese
  58. ↑ http://www.futas.net/hungary/Budapest/Margitsziget/margitsziget-zenelo-szokokut.html
  59. ↑ Tarlós István a miniszterelnök főtanácsadójaként segíti a kormány munkáját (MTI / Magyarnemzet.hu, 2019-10-31. Hozzáférés: 2019-11-03)
  60. ↑ "Fogáskeresés". FN24. 2006. június 29. 2014. szeptember 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. szeptember 4.
  61. ↑ "A Baross Gábor Nemzeti Gazdaságpártoló Társaság Tarlós támogatására buzdít". Magyar Nemzet Online. 2006. július 9. 2014. szeptember 5. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. szeptember 5.
  62. ↑ Tarlós István: Óbudáról és a braunhaxlerek szerepéről. Napút, XI. évf. 7. sz. (2009. szeptember) 50–51. o. arch
  63. ↑ "Bemutatkozunk". Braunhaxler Egyesület. Hozzáférés: 2014. szeptember 5.
  64. ↑ "Gundel Művészeti díj: A kuratóriumok tagjai". Gundel Cégcsoport. Hozzáférés: 2014. szeptember 21.
  65. ↑ "Szörényi Levente kapta a Gundel Életmű Díjat". Budapest Főváros Önkormányzata. 2013. szeptember 8. Hozzáférés: 2014. szeptember 21.
  66. ↑ "Orbán: Le kell zárni Budapesten a perpatvarkorszakot". Index. 2008. október 10. Hozzáférés: 2014. szeptember 4.
  67. 1 2 3 4 5 Vincze Barbara (2010. december 6.). "Két Tarlós egy könyvben". Origo. Hozzáférés: 2014. szeptember 4.
  68. 1 2 Vincze Barbara (2012. december 1.). ""Érzelmek nélkül nem lehet politizálni" - megjelent Tarlós István életrajza". Origo. Hozzáférés: 2014. szeptember 4.
  69. 1 2 "Egy hónappal a népszavazás előtt: Pártok és politikusok népszerűsége". Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet. 2008. február 15. Hozzáférés: 2014. szeptember 4. {{cite web}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)
  70. ↑ "Elégedett választók: Pártok és politikusok népszerűsége". Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet. 2010. augusztus 18. Hozzáférés: 2014. szeptember 4.
  71. 1 2 "Biztosan vezet Orbán és a Fidesz: Pártok és politikusok népszerűsége". Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet. 2010. szeptember 21. Hozzáférés: 2014. szeptember 4. {{cite web}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)
  72. 1 2 "Még mindig Orbán a legnépszerűbb politikus: Pártok és politikusok népszerűsége". Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet. 2010. november 25. Hozzáférés: 2014. szeptember 4. {{cite web}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)
  73. 1 2 "Irányarányok: Pártok és politikusok népszerűsége". Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet. 2010. december 16. Hozzáférés: 2014. szeptember 4. {{cite web}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)
  74. 1 2 "Tört vonalak: Pártok és politikusok népszerűsége". Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet. 2011. február 23. Hozzáférés: 2014. szeptember 4. {{cite web}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)
  75. 1 2 "Csökkenő Fidesz-népszerűség". Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet. 2011. április 13. Hozzáférés: 2014. szeptember 4. {{cite web}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)
  76. 1 2 "Romló közhangulat, stabil erőviszonyok". Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet. 2011. május 18. Hozzáférés: 2014. szeptember 4. {{cite web}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)
  77. 1 2 "Több bizonytalan, mint fideszes: Pártok és politikusok népszerűsége". Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet. 2011. június 23. Hozzáférés: 2014. szeptember 4. {{cite web}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)
  78. 1 2 "Jut is, marad is: Pártok és politikusok népszerűsége 2011. júliusban". Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet. 2011. augusztus 3. Hozzáférés: 2014. szeptember 4. {{cite web}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)
  79. 1 2 "Narancs-riasztás". Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet. 2011. szeptember 21. Hozzáférés: 2014. szeptember 4. {{cite web}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)
  80. 1 2 "Harmadolás: Politikai közhangulat októberben". Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet. 2011. október 19. Hozzáférés: 2014. szeptember 4. {{cite web}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)
  81. 1 2 "Iránytalan reakciók". Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet. 2011. november 24. Hozzáférés: 2014. szeptember 4. {{cite web}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)
  82. 1 2 "Évleértékelő". Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet. 2011. december 17. Hozzáférés: 2014. szeptember 4. {{cite web}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)
  83. 1 2 "Egy ide, egy oda". Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet. 2012. február 2. Hozzáférés: 2014. szeptember 4. {{cite web}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)
  84. 1 2 "Előzés jobbról". Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet. 2012. február 29. Hozzáférés: 2014. szeptember 4. {{cite web}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)
  85. 1 2 "Újabb MSZP-Jobbik helycsere". Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet. 2012. március 29. Hozzáférés: 2014. szeptember 4. {{cite web}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)
  86. 1 2 "Szeptemberi felmérés a pártokról és a politikusokról". Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet. 2012. szeptember 27. Hozzáférés: 2014. szeptember 4. {{cite web}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)
  87. 1 2 "Több az aktív szavazó, kevesebb a választani nem tudó". Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet. 2012. december 18. Hozzáférés: 2014. szeptember 4. {{cite web}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)
  88. 1 2 "Ki alkalmasabb?: Pártok és politikusok népszerűsége". Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet. 2013. január 23. Hozzáférés: 2014. szeptember 4. {{cite web}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)
  89. 1 2 "Kevesebben érzik rossznak az irányt: Pártok és politikusok népszerűsége". Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet. 2013. február 28. Hozzáférés: 2014. szeptember 4. {{cite web}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)
  90. 1 2 "Derűsebb a hangulat, de a többség kormányt váltana: Pártok és politikusok népszerűsége". Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet. 2013. április 3. Hozzáférés: 2014. szeptember 4. {{cite web}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)
  91. 1 2 "A többség kormányt váltana, mégis biztosan vezet a Fidesz". Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet. 2013. május 6. Hozzáférés: 2014. szeptember 4. {{cite web}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)
  92. 1 2 "Aktivizálódó szavazók: Pártok és politikusok népszerűsége". Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet. 2013. június 5. Hozzáférés: 2014. szeptember 4. {{cite web}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)
  93. 1 2 "Stabil Fidesz-előny: A pártok és politikusok népszerűsége 2013. júliusában". Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet. 2013. július 21. Hozzáférés: 2014. szeptember 4. {{cite web}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)
  94. 1 2 "Lendületben a Fidesz: A pártok és politikusok népszerűsége 2013 októberében". Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet. 2013. október 30. 2014. március 30. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. szeptember 4.
  95. 1 2 "Irányváltó hangulat?: Pártok és politikusok népszerűsége 2013 novemberében". Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet. 2013. november 20. Hozzáférés: 2014. szeptember 4. {{cite web}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)
  96. 1 2 "Se nem hozott, se nem vitt". Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet. 2014. február 4. Hozzáférés: 2014. szeptember 4. {{cite web}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)
  97. 1 2 "Két választás között". Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet. 2014. május 15. Hozzáférés: 2014. szeptember 4. {{cite web}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)
  98. ↑ Janecskó Kata – Szabó András (2013. augusztus 8.). "Orbán Ráhel példája nem ragadós". Index. Hozzáférés: 2014. augusztus 31.
  99. 1 2 3 4 5 6 7 Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
  100. ↑ "Henszlmann díj: Henszlmann Imre díjban részesültek". Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat. 2010. január 6. Hozzáférés: 2014. szeptember 4.
  101. ↑ "Tarlós megkapta a lengyel érdemrend tisztikeresztjét + Képriport". Magyar Nemzet Online. 2008. október 9. 2014. szeptember 5. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. szeptember 4.
  102. ↑ "Különvonatokkal érkeznek a lengyelek Orbán Viktort éltetni (Kitekintő)". 2012. március 14. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. március 12.
  103. ↑ Gergő, Rácz (2020. július 10.). "Tarlós István díszpolgár lett". Economx. Hozzáférés: 2026. május 16.
  104. ↑ "Demszky Gábor és Tarlós István Budapest díszpolgára lett". 24.hu. 2020. október 1. Hozzáférés: 2026. május 16.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tarlós_István&oldid=29154018”