Építőmérnök

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából


Az építőmérnök (FEOR-kódja 2116-00) felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő műszaki foglalkozás, amely az Ipari, építőipari mérnökök alcsoportjába tartozik. Szerkezeti vagy építéstechnológiai szempontból bonyolultabb építményeket (pl. ipari épületeket, hidakat, alagutakat, vízműtárgyakat stb.) tervez, kivitelez, építési módszereket, anyagokat és minőségi szabványokat határoz meg, építési munkákat irányít, koordinál, fenntartási és javítási munkálatokat szervez.[1]

Feladatai[szerkesztés]

  • a) megtervezett épületszerkezetek statikai ellenőrzése;
  • b) ipari épületek, épületszerkezetek, hidak, alagutak, vízműtárgyak tervezése, méretezése és kivitelezése;
  • c) anyagok vizsgálata, minőség-ellenőrzés;
  • d) építőmérnöki elméletek, módszerek kidolgozása, kutatások folytatása;
  • e) különféle szerkezetekkel, többek között hidakkal, gátakkal, kikötőkkel, utakkal, repülőterekkel, vasutakkal, csatornákkal, vezetékekkel, hulladékártalmatlanító- és áradásvédelmi rendszerekkel, valamint ipari és egyéb nagyméretű épületekkel kapcsolatos tanácsadás nyújtása és ezek tervezése;
  • f) az építési módszerek, anyagok és minőségi szabványok kidolgozása és meghatározása, és az építési munkák irányítása;
  • g) vezérlőrendszerek létrehozása a szerkezetek hatékony működése, a biztonság és a környezetvédelem biztosítása érdekében;
  • h) a meglévő mélyépítési szerkezetek karbantartásának és javításának szervezése és irányítása;
  • i) a tervezett szerkezetek nyomásának kitett talaj és kőzetek viselkedésének elemzése, és a szerkezeti alapok tervezése;
  • j) a szerkezetek stabilitásának elemzése és az építés során felhasznált anyagok viselkedésének és tartósságának tesztelése.[2]

Története[szerkesztés]

Az építőmérnök olyan foglalkozás, amely az angol Építőmérnöki Társaság 1828-as alkotmánya szerint „a természet erőforrásait az emberiség kedvére és hasznára fordítja”. Munkája sokrétű, találkozhatunk különböző szakágakon végzett építőmérnökökkel.

Az építőmérnök fogalom a mérnöki tudományok szakosodása folyamán alakult ki. Kezdetben a mérnök kifejezés fedte le a mai értelemben vett építőmérnök tevékenységét, így az építőmérnök tekinthető az első mérnöki szakmának. A mérnök szó eredetileg a földmérőt jelölte, tehát a mai geodétát. Ezután jellemzően kialakult a tartószerkezettel és infrastruktúrával foglalkozó, ma is jellemző tevékenység (régen kultúrmérnök). A gépészmérnök és a vegyészmérnök fogalmakat az ipari forradalom teremtette meg, a 19. században kialakult a felsőoktatásban az építész, mint inkább esztétikai irány, majd a 20. században az építészmérnöki képzés is. Már a 20. század elején felvetődött, hogy az általános fogalmat jelölő mérnök szóhoz is valamilyen jelző kapcsolódjék, mely a szerkezet (épület, híd, aluljárók, tornyok) építésben és az út-, a vasút-, a vízépítésben való jártasságra utal. Végül a 20. század második felében a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) átszervezése és az új tanrend oldotta meg a kérdést, a német Bauingenieur szónak magyarra fordításával.

Közkérdés tárgya a mérnök (építőmérnök) és építész közti különbség. Az építőmérnök feladata műszakibb, elsősorban az épületszerkezetek és műtárgyak méretezése a rájuk ható terhekre. Az építészet ezzel szemben művészibb, a hangsúly inkább a látványon és az összhatáson van.[3]

Magyarországon négy fő szak szerint folyik a képzés:

- közlekedés szak - tartószerkezeti (statikus) szak - vízépítő szak - földmérő

ezen belül is további szakirányokat, jogosultságokat illetve jártasságokat különböztetünk meg. Ezek nem feltétlenül a képzés során inkább a gyakorlat során alakulnak.

- útépítő - vasútépítő

- acélszerkezet - vasbetonszerkezet - egyéb különleges szerkezetek

- közúti hidász - vasúti hidász - magasépítési tartószerkezetes

- csapadékvíz - szennyvíz - gáz - ivóvíz - egyéb vezetékek

- tervező mérnök - műszaki ellenőr - beruházó, bonyolító, tanácsadó mérnök - műszaki vezető (kivitelező) - üzemeltető - hatósági mérnök

[forrás?]

Szakirányok[szerkesztés]

Szerkezetépítő mérnök (régiesen statikus): Magas- és mélyépítési mérnöki létesítmények, mindennemű tartószerkezet, hidak, és műtárgyak tervezése, geotechnikai feladatok, épületek tervezése, építése és karbantartása.

Infrastruktúra- környezetmérnök (régiesen kultúrmérnök): Utak, vasutak és más közlekedési létesítmények, a településfejlesztéssel, a vízépítéssel és vízgazdálkodással, közművesítéssel és környezetvédelemmel kapcsolatos építőmérnöki feladatok tervezési, kivitelezési, üzemeltetési, fenntartási stb. feladatok ellátása.

Földmérő és térinformatikai mérnök (másképpen geodéta): Földmérés, a mérnökgeodézia, a térinformatika, a távérzékelés és fotogrammetria, ingatlan-nyilvántartás és értékbecslés területekhez tartozó mindenféle mérnöki tevékenység.

Egyetemek, főiskolák[szerkesztés]

A következőkben olyan egyetemek, főiskolák kerülnek felsorolásra, ahol található építőmérnöki kar (építőmérnök képzés folyik):

Magyarországi felsőoktatási intézmények[szerkesztés]

Budapest

Debrecen

Győr

Pécs

  • Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar (egyetemi, főiskolai szint) Honlap / Képzések

Székesfehérvár

  • Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar (egyetemi, főiskolai szint) Honlap / [1]

Baja

  • Eötvös József Főiskola Műszaki és Közgazdaságtudományi Kar Honlap / [2]


Jelentős külföldi felsőoktatási intézmények[szerkesztés]

Építőipari, műszaki középiskolák[szerkesztés]

A legjobb műszaki alap a továbblépéshez a megfelelő középiskola.

Budapest

  • Schulek Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Műszaki Szakközépiskola Honlapja
  • Kvassay Jenő Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola Honlapja

Békéscsaba

  • Vásárhelyi Pál Műszaki Szakközépiskola Honlapja

Győr

  • Hild József Építőipari Szakközépiskola Honlapja

Miskolc

  • Kós Károly Építőipari Szakközépiskola Honlapja

Nyíregyháza

  • Vásárhelyi Pál Építőipari és Környezetvédelmi-Vízügyi Szakközépiskola Honlapja

Szeged

  • Vedres István Építőipari Szakközépiskola Honlapja

Székesfehérvár

  • Jáky József Műszaki Szakközépiskola Honlapja

Kaposvár

  • Építőipari, Faipari Szakképző Iskola és Kollégium Honlapja

Az építőmérnököket segítő társtudományok[szerkesztés]

Kapcsolódó tudományok

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. FEOR 2116-00
  2. FEOR 2116-00
  3. Építész vagy Építőmérnök?. epiteszhk.bme.hu. BME Építészmérnöki Kar Hallgatói Képviselet. (Hozzáférés: 2013. június 15.)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]