Építőanyag

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az építőanyag az építmények szerkezetébe beépíthető, kivitelezés, karbantartás vagy felújítás során, tartós vagy ideiglenes jelleggel használható anyag.

Felosztásuk[szerkesztés]

Eredetük szerint:[1]

  • természetes vagy mesterséges
  • szervetlen vagy szerves

Fizikai tulajdonságuk szerint:[1]

  • folyékony vagy szilárd (tömör, lyukacsos, porózus)
  • kemény, lágy
  • vízálló, vízhatlan, vízveszélyes
  • tűzálló, éghető
  • fagyálló, fagyveszélyes
  • szigetelő, vezető
  • homogén, inhomogén

Mechanikai tulajdonságuk szerint:[1]

  • rugalmas, képlékeny
  • szívós, rideg
  • izotróp, anizotróp

Példák[szerkesztés]

Természetes építőanyagok:

Mesterséges építőanyagok:

Kötőanyag:

Természetes és mesterséges adalékanyagok ( habarcsban és betonban)

Habarcs:

  • cementhabarcs, mészhabarcs, csemperagasztó, egyéb

Betonok:

Vas és acél:

Nem vastartalmú fémek:

Faipari építőanyagok

Műanyagok (hőre lágyuló műanyagok):

Műanyagok (hőelemek):

Műanyagok (elasztomerek):

Szigetelőanyagok:

Üveg:

  • üvegtömb, síküveg, préselt üveg

Aszfalt:

  • hengerelt aszfalt, természetes aszfalt, egyéb

Kompozitok:

Történelmi építőanyagok:

Elavult építőanyagok:

  • torfit, szénkátrány

Egészségkárosító építőanyagok:

Jegyzetek[szerkesztés]