Bárczy István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bárczy István
Bárczy István.jpg
Budapest 4. polgármestere
Hivatali idő
1906 – 1918
Előd Halmos János
Utód Bódy Tivadar
Budapest 5. főpolgármestere
Hivatali idő
1918. április 10. – 1919 januárja
Előd Heltai Ferenc
Utód Sipőcz Jenő
Magyarország igazságügy-minisztere
Hivatali idő
1919. november 24. – 1920. március 15.
Előd Zoltán Béla
Utód Ferdinandy Gyula
Születési név Sacher István
Született 1866. október 3.[1]
Pest
Elhunyt1943. június 1. (76 évesen)[1]
Budapest[2]
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
Párt
Élettárs Kovácsy Irén (1869-1957)[3]
Foglalkozás
  • politikus
  • polgármester
A Wikimédia Commons tartalmaz Bárczy István témájú médiaállományokat.

Bárczy István László, születési és 1898-ig használt nevén Sacher István[4] (Pest, 1866. október 3. – Budapest, 1943. június 1.) jogász, politikus,[5] Budapest polgármestere, majd főpolgármestere.

Pályafutása[szerkesztés]

A polgári származású Sacher Gusztáv (1825–1897), székesfővárosi főreáliskolai tanár,[6] és a nemesi származású bárciházi Bárczy Berta (1836–1922) fia.[7] Anyai nagyszülei bárciházi Bárczy Gáspár (1782–1851) és csicseri Ormos Honoráta (1792–1870) voltak.[8] A budapesti egyetemen szerzett jogi végzettséget, majd 1889-től a fővárosnál dolgozott. A Budapest, IX. kerületi Szent István Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium tanára volt 1894-től 1901-ig. 1901–1906 között Budapest Székesfőváros közgyűlésének Közoktatási Ügyosztály vezetője volt, és a nevéhez fűződik a főváros iskolarendszerének újjászervezése; valamint az óvodai és elemi iskolai napközi otthon bevezetése. Megalapította a fővárosi Pedagógiai Szemináriumot, valamint a Népművelés című folyóiratot, amelynek szerkesztője is volt 1901–1918 között.

Az 1906-os választásokat követően felállt új közgyűlés június 19-én Budapest polgármesterévé választotta. Polgármestersége alatt kerültek köztulajdonba a gáz- és az elektromos művek, illetve a villamosvasút. Városfejlesztési programja alapján számos iskola, lakás, szociális és kulturális intézmény épült.

Searchtool right.svgBővebben: Bárczy István-féle kislakás- és iskolaépítési program

Mandátuma lejártakor, 1918. április 10-én főpolgármesterré választották, ezzel egy időben pedig főrendiházi taggá nevezték ki. A harmadik Wekerle-kormány lemondását követően Bárczy neve is felmerült, mint lehetséges új miniszterelnöké, ezzel kapcsolatban többször is járt királyi kihallgatáson, a választás azonban végül nem rá, hanem Hadik Jánosra esett. A bekövetkezett őszirózsás forradalom miatt 1919 januárjában Bárczy lemondott főpolgármesteri és minden politikai tisztségéről.

Bárczy István a Huszár-kormány tagjaként. A hátsó sorban jobbról az első

A Magyarországi Tanácsköztársaság bukása után, 1919. november 25-étől 1920. március 14-éig a Friedrich-, illetve a Huszár-kormány igazságügy-miniszteri posztját töltötte be. 1920 és 1931 között országgyűlési képviselő is volt.[5] Előbb a Vázsonyi-féle Nemzeti Demokrata Polgári Párt színeiben (melynek vezetőségi tagja is volt 1921-es kilépéséig), majd függetlenként, különböző liberális listákról szerzett mandátumot.

Az 1922-es választások kampánya során, április 3-án az Erzsébetvárosi Demokrata Körben (Dohány utca 76.) tiszteletére rendezett vacsorán az Ébredő Magyarok Egyesületén belül működő, ún. vérbíróság tagjai bombát robbantottak[9] – amit Bárczy csak azért tudott elkerülni, mert késve érkezett a helyszínre.

Emlékezete[szerkesztés]

  • Budapest Belvárosában utca, Kispest Wekerletelepén, pedig tér viseli a nevét.
  • A Bárczy István-díjat 2010 óta kapják pedagógusnapon a főváros közoktatási- és gyermekvédelmi intézményei hosszú éveken át odaadóan munkálkodó dolgozói közül legfeljebb 25-en.
  • Alakja említés szintjén felbukkan Kondor Vilmos magyar író Budapest noir című bűnügyi regényében.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 3.)
  2. ↑ Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  3. ↑ familysearch.org Bárczy Istvánné Kovácsy Irén gyászjelentése
  4. ↑ A Belügyminisztérium 1898. évi 78100. sz. rendelete. MNL-OL 30790. mikrofilm 382. kép 1. karton. Névváltoztatási kimutatások 1898. év 134. oldal 47. sor.
  5. ↑ a b Kenyeres Ágnes (szerk.): Bárczy István (magyar nyelven). Magyar életrajzi lexikon (1000-1990). (Hozzáférés: 2009. december 28.)
  6. ↑ famiylsearch.org Sacher Gusztáv gyászjelentése
  7. ↑ familysearch.org Sacher Gusztávné Bárczy berta gyászjelentése
  8. ↑ familysearch.org Bárczy Gáspárné Ormos Honoráta gyászjelentése
  9. ↑ Az Ügyészség kilencrendbeli gyilkosság bűntette címén indítványozta a bombavetők fogvatartását, 1924. február

Források[szerkesztés]

  • Hajdú Tiborné – Kohut Mária: Források Budapest történetéhez, 1873-1919. Források Budapest múltjából 2. Bp., Kossuth Ny., 1971

További információk[szerkesztés]

Magyarország igazságügy-miniszterei
Az 1848–49-es forradalom és
szabadságharc alatt
Az Osztrák–Magyar Monarchiában
Az I. Magyar Köztársaság alatt
A II. Magyar Királyság alatt
A II. Magyar Köztársaság,
majd a Népköztársaság alatt
A rendszerváltás után
(III. Magyar Köztársaság)
Budapest polgármesterei

Kamermayer Károly (1873–1896) · Márkus József (1896–1897) · Halmos János (1897–1906) · Bárczy István (1906–1918) · Bódy Tivadar (1918–1920) · Sipőcz Jenő (1920–1934) · Szendy Károly (1934–1944) · Farkas Ákos (1944–1945) · Csorba János (1945) · Vas Zoltán (1945) · Kővágó József (1945–1947) · Bognár József (1947–1949) · Pongrácz Kálmán (1949–1950)

Budapest főpolgármesterei   (lista)
Nemzetközi katalógusok
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bárczy_István&oldid=25593897”