Ugrás a tartalomhoz

Bárczy István

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bárczy István
Budapest 4. polgármestere
Hivatali idő
1906 – 1918
ElődHalmos János
UtódBódy Tivadar
Budapest 5. főpolgármestere
Hivatali idő
1918. április 10. – 1919 januárja
ElődHeltai Ferenc
UtódSipőcz Jenő
Magyarország igazságügy-minisztere
Hivatali idő
1919. november 24. – 1920. március 15.
ElődZoltán Béla
UtódFerdinandy Gyula
Születési névSacher István
Született1866. október 3.[1]
Pest
Elhunyt1943. június 1. (76 évesen)[1]
Budapest[2]
SírhelyFiumei úti sírkert
Párt
ÉlettársKovácsy Irén (1869-1957)[3]
Foglalkozás
A Wikimédia Commons tartalmaz Bárczy István témájú médiaállományokat.

Bárczy István László, születési és 1898-ig használt nevén Sacher István[4] (Pest, 1866. október 3. – Budapest, 1943. június 1.) jogász, politikus,[5] Budapest polgármestere, majd főpolgármestere.

Pályafutása

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A polgári származású Sacher Gusztáv (1825–1897), székesfővárosi főreáliskolai tanár,[6] és a nemesi származású bárciházi Bárczy Berta (1836–1922) fia.[7] Anyai nagyszülei bárciházi Bárczy Gáspár (1782–1851) és csicseri Ormos Honoráta (1792–1870) voltak.[8] A budapesti egyetemen szerzett jogi végzettséget, majd 1889-től a fővárosnál dolgozott. A Budapest, IX. kerületi Szent István Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium tanára volt 1894-től 1901-ig. 1901–1906 között Budapest Székesfőváros közgyűlésének Közoktatási Ügyosztály vezetője volt, és a nevéhez fűződik a főváros iskolarendszerének újjászervezése; valamint az óvodai és elemi iskolai napközi otthon bevezetése. Megalapította a fővárosi Pedagógiai Szemináriumot, valamint a Népművelés című folyóiratot, amelynek szerkesztője is volt 1901–1918 között.

Az 1906-os választásokat követően felállt új közgyűlés június 19-én Budapest polgármesterévé választotta. Polgármestersége alatt kerültek köztulajdonba a gáz- és az elektromos művek, illetve a villamosvasút. A városfejlesztési programja során közel 5 ezer lakás, számos iskola, szociális és kulturális intézmény épült.[9][10]

A mandátuma lejártakor, 1918. április 10-én főpolgármesterré választották, ezzel egy időben pedig főrendiházi taggá nevezték ki. A harmadik Wekerle-kormány lemondását követően Bárczy neve is felmerült, mint lehetséges új miniszterelnöké, ezzel kapcsolatban többször is járt királyi kihallgatáson, a választás azonban végül nem rá, hanem Hadik Jánosra esett. A bekövetkezett őszirózsás forradalom miatt 1919 januárjában Bárczy lemondott főpolgármesteri és minden politikai tisztségéről.

A Magyarországi Tanácsköztársaság bukása után, 1919. november 25-étől 1920. március 14-éig a Friedrich-, illetve a Huszár-kormány igazságügy-miniszteri posztját töltötte be. 1920 és 1931 között országgyűlési képviselő is volt.[5] Előbb a Vázsonyi-féle Nemzeti Demokrata Polgári Párt színeiben (melynek vezetőségi tagja is volt 1921-es kilépéséig), majd függetlenként, különböző liberális listákról szerzett mandátumot.

Az 1922-es választások kampánya során, április 3-án az Erzsébetvárosi Demokrata Körben (Dohány utca 76.) tiszteletére rendezett vacsorán az Ébredő Magyarok Egyesületén belül működő, ún. vérbíróság tagjai bombát robbantottak[11] – amit Bárczy csak azért tudott elkerülni, mert késve érkezett a helyszínre.

Emlékezete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Budapest Belvárosában utca, Kispest Wekerletelepén, pedig tér viseli a nevét.
  • A Bárczy István-díjat 2010 óta kapják pedagógusnapon a főváros közoktatási- és gyermekvédelmi intézményei hosszú éveken át odaadóan munkálkodó dolgozói közül legfeljebb 25-en.
  • Alakja említés szintjén felbukkan Kondor Vilmos magyar író Budapest noir című bűnügyi regényében.

Galéria

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. május 3.
  2. ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. december 31.
  3. ↑ "familysearch.org Bárczy Istvánné Kovácsy Irén gyászjelentése".
  4. ↑ A Belügyminisztérium 1898. évi 78100. sz. rendelete. MNL-OL 30790. mikrofilm 382. kép 1. karton. Névváltoztatási kimutatások 1898. év 134. oldal 47. sor.
  5. 1 2 Kenyeres Ágnes (szerk.). "Bárczy István". Magyar életrajzi lexikon (1000-1990) (magyar nyelven). Hozzáférés: 2009. december 28.
  6. ↑ "famiylsearch.org Sacher Gusztáv gyászjelentése".
  7. ↑ "familysearch.org Sacher Gusztávné Bárczy berta gyászjelentése".
  8. ↑ "familysearch.org Bárczy Gáspárné Ormos Honoráta gyászjelentése".
  9. ↑ Előd Fruzsina - Ilyen volt, amikor Budapest fogta magát, és pár év alatt felépített ötezer lakást az embereknek (Telex.hu, 2025.09.15.)
  10. ↑ Bukovszki Péter - Amikor az állam beszállt a bérházépítésbe / Lakásgondok a XX. század elején (pestbuda.hu, 2026.02.16.)
  11. ↑ Az Ügyészség kilencrendbeli gyilkosság bűntette címén indítványozta a bombavetők fogvatartását, 1924. február

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Hajdú Tiborné – Kohut Mária: Források Budapest történetéhez, 1873-1919. Források Budapest múltjából 2. Bp., Kossuth Ny., 1971

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bárczy_István&oldid=28895739”