Vastagh Pál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vastagh Pál
Magyarország igazságügy-minisztere
Hivatali idő
1994. július 15.1998. július 7.
Előd Balsai István
Utód Dávid Ibolya

Született 1946. szeptember 23. (71 éves)
Nagyszénás
Párt

Foglalkozás
  • politikus
  • diplomata
  • egyetemi tanár

Vastagh Pál (Nagyszénás, 1946. szeptember 23. –) magyar jogász, egyetemi oktató, politikus, diplomata, 1994 és 1998 között igazságügy-miniszter.

Tanulmányai[szerkesztés]

1966-ban vették fel a József Attila Tudományegyetem Jogtudományi Karára, ahol 1971-ben diplomázott. 1983 és 1986 között az SZKP KB Társadalomtudományi Akadémiáján tanult.

Oktatói pályafutása[szerkesztés]

1971 és 1973 között az egyetem KISZ-Bizottságának függetlenített titkáraként tevékenykedett, majd a jogi kar állam- és jogelméleti tanszékén kapott tanársegédi állást, 1977-ben adjunktussá nevezték ki. 1986-ban megszerezte az állam- és jogtudományok kandidátusa címet, egy évre rá a tanszék docense lett. 1988 és 1989 között a kar dékánja volt.

1976 és 1981 között a Szegedi Akadémiai Bizottság tudományszervezője is volt.

1999-ben az újonnan alakult Általános Vállalkozási Főiskola főiskolai tanára lett, 2004-ben megkapta főigazgatói kinevezését.

Politikai pályafutása[szerkesztés]

1966-ban lépett be az Magyar Szocialista Munkáspártba. 1976-tól 1981-ig a KISZ KB Egyetemi és Főiskolai Tanácsának elnöke, a KISZ KB Intéző Bizottságának tagja volt. 1988-ban az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának első titkára lett, majd egy évvel később a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság, majd a Politikai Intéző Bizottság tagja volt.

Vastagh sokáig támogatta a diktatúrát, még 1989-ben is határozottan kiállt a Munkásőrség mellett, azt a nép hadseregének nevezte és a kötelék a párt és a testület között szerinte elszakíthatatlan.[1]

1989-ben a Magyar Szocialista Párt egyik alapító tagja, annak első vidéki titkára és az országos elnökség tagja. 1990-ben az országos választmány tagjává választották. Az 1990-es országgyűlési választáson pártja Békés megyei területi listájáról szerzett mandátumot. Rövid ideig az MSZP-frakció titkára, majd 1994-ig a jogi és közigazgatási munkacsoport tagja volt.

1994-ben az Orosháza központú egyéni választókerületben szerzett országgyűlési mandátumot. Horn Gyula akkori miniszterelnök behívta kormányába igazságügy-miniszternek. Az ő minisztersége alatt alkottak meg több alkotmányos fontosságú kétharmados törvényt (például a népszavazásról szóló törvény vagy a választási eljárásról szóló törvény).

1998-ban pártja Békés megyei listájáról jutott be az Országgyűlésbe. 1999-ben pártja Békés megyei elnökévé választották, ezt a pozíciót 2002-ig viselte. Emellett 2000-ig az MSZP-frakció jogalkotási kérdésekkel foglalkozó helyettes vezetője. 2002-ben újra Orosházáról szerez mandátumot, a ciklusban az alkotmány- és igazságügyi bizottság elnöke.

2002-ben Szájer Józseffel az Európai Konvent tagja lett, melynek feladata az Európai Unió Alkotmányának kidolgozása volt. 2004-ben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök közjogi és jogharmonizációs tanácsadó testületének elnöke lett. 2006-ban pártja országos listáján jutott be a parlamentbe újra az alkotmány- és igazságügyi bizottság tagja lett.

2006 októberében Magyarország ottawai nagykövetévé nevezték ki, emiatt lemondott országgyűlési mandátumáról és főiskolai főigazgatói posztjáról is.

Családja[szerkesztés]

Nős, második házasságában él, jelenlegi felesége tanár. Első házasságából két, második házasságából egy gyermeke született.

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Vastagh Pál a Munkásőrség mellett, Index.hu, 2009. február 11.
  2. Magyar Köztársasági Érdemrend kitüntetések. Nemzeti Erőforrás Minisztérium, 2010. március 15. (Hozzáférés: 2015. október 23.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]