Baloghy György (jogász)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Baloghy György
Baloghy György.jpg
Magyarország igazságügy-minisztere
Hivatali idő
1919. augusztus 15. szeptember 17.
Előd Szászy Béla
Utód Zoltán Béla

Született 1861. október 22.
Derencsény
Elhunyt1931. október 22. (70 évesen)
Budapest

Foglalkozás
Iskolái
Halál oka tüdőgyulladás
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Baloghy György témájú médiaállományokat.

Balogi Baloghy György (Derencsény, 1861. október 22.Budapest, 1931. október 22.)[1] jogász, igazságügyminiszter.

Életrajza[szerkesztés]

Baloghy András és Soltész Mária fia. A bécsi Theresianumban tanult, s a budapesti egyetem jogi karán szerzett diplomát. 1883-tól ügyvédként dolgozott, 1888-tól pedig bírósági szolgálatot teljesített. 1901-től főügyészhelyettes, 1909-től a koronaügyész helyettese, 1910-ben kinevezték a budapesti büntetőtörvényszék elnökének, 1917-ben pedig a Kúria büntető tanácsának elnöke lett. 1919. augusztus 15. és 1919. szeptember 22. között Friedrich István kormányában igazságügyminiszter volt. Leköszönése után újból kúriai tanácselnök lett, majd 1927-ben nyugdíjba vonult. 1912-ben a büntetőtörvényszék elnökeként a Désy–Lukács-per vezetője volt, ítélete alapján Désy Zoltánt felmentették a rágalmazás vádja alól, Lukács László miniszterelnök és kormánya megbukott. Tüdőgyulladásban hunyt el 1931-ben. Neje Mike Jolán volt.

Több jogi szakcikket is írt, amelyek főként az Ügyvédek Lapjában (1897-1909) és az Adó- és Illetékügyi Szemlében jelentek meg (1913-tól).

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. 4. bőv., jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Malý Slovenský Biografický Slovník. Hlavný redaktor Vladimír Mináč. Martin, Matica slovenská, 1982.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.