Plósz Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Plósz Sándor
Plósz Sándor Ellinger1.jpg
Magyarország igazságügy-minisztere
Hivatali idő
1899. február 26.1905. június 18.
Előd Erdély Sándor
Utód Lányi Bertalan

Született 1846. június 10.
Pest
Elhunyt 1925. május 29. (78 évesen)
Budapest

Foglalkozás politikus
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Plósz Sándor témájú médiaállományokat.
Plósz Sándor (Vasárnapi Ujság, 1899, 10. szám)

Plósz Sándor (Pest, 1846. június 10.Budapest, 1925. május 29.) jogász, egyetemi tanár, igazságügy-miniszter, az MTA tagja.

Élete[szerkesztés]

Édesapja dr. Plósz Lajos (1809-1886) szemészorvos, testvérei közül Pál (1844-1902) biokémikus, egyetemi tanár, Béla (1863-1945) állatorvos volt. Jogi tanulmányait Bécsben és Pesten végezte. Itt fejezte be 1866-ban. Két évig joggyakornokoskodott Pesten. Előbb egy ügyvédi irodában, a következő évtől a pesti pénzügyi ügyészségnél, fogalmazó-gyakornoki beosztásban. 1868-ban a jogtudományok doktorává avatták. Ekkor közügyvédi, 1869-ben váltóügyvédi oklevelet kapott. 1867 novemberétől tollnok a pestvárosi törvényszéken, 1871-től a lipótvárosi egyesbíróság helyettes egyesbírója, 1872-től bíró a pesti királyi törvényszéknél. 1872-1881-ben a kolozsvári egyetem polgári törvénykezés, váltó- és kereskedelmi jog rendes tanára. 1881-1924 között a pesti egyetem polgári törvénykezés, váltó- és kereskedelmi jog tanára. 1894. július 30-ától igazságügyi minisztériumi államtitkár, 1895-től Baja város országgyűlési képviselője. 1899. február 26-ától 1905. június 18-áig a Széll-, az első Khuen-Héderváry- és az első Tisza István-kormány igazságügyminisztere. 1914-ben főrendiházi tag lett.

Munkássága[szerkesztés]

A polgári perjog terén fejtette ki elképzeléseit és valósította meg, így a magyar polgári perjog tudományos művelésének egyik legelső képviselője volt. A magyar kormány megbízásából 1885-ben kidolgozta a polgári perrendtartás tervezetét, 1889 és 1894 között törvényelőkészítéssel is foglalkozott. Ő dolgozta ki a sommás eljárásról szóló törvény több rendbeli javaslatait s az 1893-ban megjelent teljes perrendtartás, és a házasügyekben követendő eljárás tervezetét.

Széll Kálmán kormányának megalakulásával lett igazságügyminiszter 1899-ben. Beiktatása után megkezdte a bíráskodásról szóló javaslatok átdolgozását, amit mindjárt be is nyújtott a képviselőházba és csakhamar törvénymódosítás született belőle.

Az igazságügyminiszteri költségvetés tárgyalása alkalmával kilátásba helyezte a büntető perrendtartásnak 1900. január 1-jén való életbeléptetését, a büntető törvénynek az addigi tervezettnél tágabb keretű reformját, az egységes polgári perrendtartási törvény megalkotását, melyek tervezetét 1893-ban személyesen készítette el, végül a polgári törvénykönyv megalkotását és a csődtörvény módosítását. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvény életbeléptetésének munkájában fáradhatatlan buzgalommal vett részt, személyesen elnökölt az 1899 májusától 1900 februárjáig ülésező szaktanácskozáson és nagy része volt az életbeléptetés alkalmából megjelent 14 rendelet szerkesztésében és szövegezésében is: a királyi ügyészség, az ügyészségi megbízottak, a nyomozóhatóságok, valamint a csendőrség részére kiadott utasítások és a büntető ügyviteli szabályok. E munkálatokon felül személyesen részt vett a részletügyletekről tartott értekezleteken. Ezeken kívül munkásságának legfőbb eredményeként született meg az 1911. évi I. törvénycikk a polgári perrendtartásról. A Millennium évében lépett életbe az 1896. évi XXXIII. törvénycikk a büntető eljárásról.

Díjai, kitüntetései[szerkesztés]

Művei[szerkesztés]

Szobra Szegeden
  • A keresetjogról (1876)
  • A magyar váltójog kézikönyve (1877)
  • A polgári peres eljárás reformja (1883)
  • A magyar polgári perrendtartás tervezete (1885)
  • A magyar polgári törvénykezési jog (1888)
  • Törvényjavaslat a fellebbvitelről a sommás eljárásban (előadói tervezet a Magyar Királyi Igazságügyminiszter megbízásából, 1889)
  • Kereskedelmi jog (előadásai után jegyezte Kohn Dávid; 1890)
  • Törvényjavaslat a kisebb peres ügyekben való eljárásról szóló 1877. XXII. törvénycikk módosításáról (1890)
  • A királyi kúria 50. sz. teljes ülési döntvénye (1891)
  • Törvényjavaslat a magyar polgári perrendtartásról (előadói tervezet a Magyar Királyi Igazságügyminiszter megbízásából (1893)
  • Indokolás a magyar polgári perrendtartás előadói tervezethez (1893)
  • Plósz Sándor összegyűjtött dolgozatai (1927)

Lásd még[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]