Ugrás a tartalomhoz

Lipótváros

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lipótváros
Lipótváros és környéke látképe, középen a Szent István-bazilika
Lipótváros és környéke látképe, középen a Szent István-bazilika
Közigazgatás
TelepülésBudapest
KerületV.
Alapítás ideje1780-as évek
Népesség
Teljes népesség16 704 fő (2001)[1] +/-
Földrajzi adatok
Távolság a központtól0–0,5 km
Elhelyezkedése
Lipótváros (Budapest V. kerülete)
Lipótváros
Lipótváros
Pozíció Budapest V. kerülete térképén
é. sz. 47° 30′ 09″, k. h. 19° 03′ 03″47.502500°N 19.050833°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 09″, k. h. 19° 03′ 03″47.502500°N 19.050833°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Lipótváros témájú médiaállományokat.

Lipótváros (németül: Leopoldstadt) Budapest városrésze az V. kerületben[* 1]. Itt található Magyarország pénzügyi és közigazgatási központja. A római katolikus egyházi adatokban Szentistvánváros néven szerepel.[2][3]

Fekvése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Lipótváros Budapest V. kerületének északi felére terjed ki. Déli határa a Vigadó tér déli oldala – Deák Ferenc utca – Deák Ferenc tér vonalon fut, ez választja el a kerület déli városrészétől, a Belvárostól. A többi irányban határai a kerület határával esnek egybe (keleten a Bajcsy-Zsilinszky út, északon a Szent István körút, nyugaton pedig a Duna).

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A történelem előtti időkben nem létezett még a Margit-sziget, kisebb szigetek voltak a Duna folyása mentén. Ugyanekkor a Rákos-árok körülvette ezt a területet, tehát valójában sziget volt. A Rákos-árok északabbra vált ki a Dunából, és a mai Ferencváros területén lépett vissza a főmederbe. Talaja emiatt jellegzetesen öntéstalaj, s ez megnehezítette a 2-es metró építkezését is.

A középkorban a dunai átkelőhely körüli területen több kisebb település volt (Révjenő, Újbécs). Ezek a falvak a török hódoltság alatt elpusztultak. A 18. század végétől előbb a városfalhoz közeli déli terület települt be ismét. A környék fejlődésére élénkítően hatott az 1787-ben létesült hajóhíd, amely Pestet és Budát kötötte össze. II. József idejében, 1786-tól a korabeli belvárostól északra, a mai Szabadság tér és a szomszédos háztömbök területén felépült Újépület és a pesti városfal között új városrész keletkezett, amely II. Lipót koronázásakor, 1790-ben kapta a Lipótváros (Leopoldstadt) nevet.[4] Schilson János készítette az első területrendezési tervet 1789-ben. A terv az akkoriban már épülő Újépület és a városfal közötti területet mértani rendszer szerint osztotta fel. Kialakította a mai Erzsébet tér és a Szent István tér helyét és a környék sakktáblaszerű úthálózatát. Ez okozta később az Andrássy út és a Lánchíd közvetlen összeköttetésének hiányát – az Andrássy út folytatása a Dunáig a mai József Attila utca. 1805-ben Hild János készített tervet a városfaltól a mai Markó utcáig terjedő rész rendezésére.

Az 1838-as pesti árvíz csaknem teljesen elöntötte; vízborítottsága néhol a két métert is elérte. Az árvíz szintje alól két magaslat emelkedett ki, ahová menekülni tudott a lakosság. Az egyik a lipótvárosi plébániatemplom (ennek emlékére építették ide a Bazilikát). A másik az Újépület északnyugati sarkánál, kb. a mai Báthori utca és Vécsey utca környékén.

A Váci töltés (Waizner Damm) mellett épült a vasúti indóház. Ezt a mai Nyugati pályaudvar elkészülte után lebontották; erre a helyre kerültek az ún. Westend-házak.

A városrész beépítése a Terézváros irányából haladt nyugat felé. A régebbi térképeken látható, hogy A Duna és a Váci körút (Bajcsy-Zsilinszky út) között még az 1870-es években is beépítetlen telkek találhatóak (köztük gyárak is, mint a Valero selyemgyár). Ezeknek a telkeknek a beépítését 1874 és 1914 között végezték el.[5]

A mai városkép kialakulásának fontos állomása volt 1897: ekkor az Újépületet lebontották, helyén kialakult a Szabadság tér. Ekkor alakult ki az Országház építésével a Kossuth Lajos tér is. A terület az ország politikai-közigazgatási központjává vált, az ide települt ipart (például Valero-gyár) kitelepítették. Az Újlipótvárosnak nevezett negyed a Lipótváros északi részén az 1910-es évektől épült ki a Dráva utcáig.

A Széchenyi rakpart

Gyárváros

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A telekhatárok – és így a még névtelen utcák kijelölése után gyárak települtek a Lipótvárosba.

  • 1838 Pesti Hengermalom Társaság; később József Hengermalom a jelenlegi Honvédelmi Minisztérium területén
  • 1865 Haggenmacher Hengermalom a jelenlegi Szent István körút és a Szemere utca sarkán
  • Pesti Vasöntő és Gépgyár. Az 1848-as forradalom alatt államosították és átállították fegyvergyártásra. Erről kapta a nevét a Fegyvergyár utca (Szent István körút)
  • Valero selyemgyár. Még a XIX. században kaszárnyává alakították. Emlékét az épületen tábla őrzi. [* 2]
  • 1854 Pesti Cukorfinomító Gyár a mai Szent István körút és a Bihari János utca találkozásánál[6]

Városszerkezet

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Lipótvárost a XIX. század elején a hagyományos sugaras szerkezet helyett modernebb, négyzetrácsos szerkezetűnek tervezték. Ezt a szerkezetet néhány középület és tér törte csak meg. A Duna kanyarulata miatt a derékszögű szerkezetet nem volt lehetséges következetesen megtartani. Ezért a Szalay utcától északra az utcák merőlegesek a Lipót (Szent István) körútra; az Alkotmány utcától délre merőlegesek a Fürdő (József Attila) utcára. Ez utóbbi szerkezetet részben a Fő utca (Arany János utca), részben az Újépület határozta meg. Az ezekre merőleges (kelet–nyugati irányú) utcák egymástól kb. 20 fokos szögben eltérnek.

Két részre szakadt a Nádor utca, amelyet az Országház építése tört ketté; emiatt külső (északi) része önálló nevet kapott (Falk Miksa utca). Fordítva: az Újépület lebontása után egyesítették a Báthory utcát az egyenes folytatásaként már meglévő Gyapjú utcával.

Határai

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Állandónak tekinthető határa nyugat felől a Duna, kelet felől a Bajcsy-Zsilinszky út.

A Lipótváros határait 1989 óta fővárosi rendelet[7] határozza meg a következőképpen: Szent István körút – Nyugati tér – Bajcsy-Zsilinszky út – Deák Ferenc tér – Deák Ferenc utca – a Vigadó tér déli oldala – a Duna folyam.[8]

Északi határainak előzményét az 1838-as árvízben látjuk. Akkor ugyanis Pestet egy észak–dél irányú töltés védte, a Waitzner Damm, amely nem volt képes megvédeni a várost. Ezért építettek egy nyugat–kelet irányú töltést a jelenlegi Szent István körút vonalában. Akkor ott különféle gyárak működtek. Ám a Nagykörút tervezési munkálatai (és az épülő Margit-híd) miatt ezt a töltést hamarosan lebontották, az erre haladó iparvágányt is felszedték[* 3]; megkezdődött a modern nagyvárosi körút és az azt környező épületek építése. 1874 után már többemeletes bérházak emelkedtek az akkori Lipót körút mentén (főként a Terézvároshoz közeli részeken).

Déli határainak előzménye a középkori városfal. Ezen állt a Váci kapu (a Vörösmarty tér környékén), valamint bástya, illetve rondella a mai Deák Ferenc tér környékén. Ezért volt a Deák Ferenc utca egyik régi neve: Bástya utca.

Utcanévváltozások

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1872 és 1874 között rendezte az utcaneveket. Az újonnan létrejött fővárosban számtalan név nélküli utca volt, de túl sok volt az egyező utcanév is. Ekkortól kezdve magyar nyelvű utcaneveket határoztak meg.[9]

Név 2014-benutolsó változásElőző nevek
Jászai Mari tér1950Rudolf trónörökös tér 1903, 1918 Leiningen tér, 1919 Rudolf tér, 1938 Rudolf trónörökös tér, 1947 Rudolf tér
Szent István körút1937Lipót körút, korábban: Neuer Damm Strasse (1840), illetve Tüköry töltés. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt itt gépgyár működött, ezért nevezték Fegyvergyár utcának is.
Falk Miksa utca1910Neuer Strassen Damm (Új úti védgát, folytatódott a mai Újlipótváros területén) 1854; Nádor utca 1874[* 4]; Juhász Andor[* 5] utca 1943; Néphadsereg utca 1953
Stollár Béla utca1951Valero utca 1840; Eisenbahn Linie (Vaspálya vonal) 1854;[10] Clotild Gasse 1860;[11] Jelenleg is emléktábla látható a Valero-gyár épületén, ezt 1776-ban alapították; majd Klotild utca [* 6]
Balassi Bálint utca1954Személynök utca
Balaton utca1991Rothermere utca 1936; Moszkva utca 1948; Pálffy György utca 1969, Balaton utca 1872
Nyugati tér1992Berlini tér 1914 (A Lipót körút, a Váci út, a Teréz körút és a Gyár utca[* 7] közötti, korábban névtelen tér); Marx tér 1945
Honvéd utca1874Honvéd utca, eredeti név
Honvéd tér1990Néphadsereg tér 1954 (a II. Világháborúban elpusztult háztömb helyén)
Szalay utca1872Szalay Gasse; 1927-ben újraszámozták[* 8]
Tér a Markó utca–Nagy Ignác utca–Honvéd utca–Stollár Béla utca között1854Ferdinand Platz[* 9]
Ezen a helyen jelenleg a Legfelsőbb Bíróság és a Kúria épülete áll
Markó utca1872Markó Károly festőművész
Szemere utca1872Szemere Gasse[* 10]
Nagy Ignác utca1953Koháry utca 1874
Kálmán Imre utca1967Stern Gasse 1858, Csillag utca 1866, Kálmán utca[12] 1874
Alkotmány utca1874Sonnen Gasse 1850 körül, illetve részben Fa tér 1860 [13]
Kossuth Lajos tér1927Hajóhivatal tér[* 11]; Országház tér, majd Népszava tér[14]
Vajkay utca2000László Jenő utca (1963)[* 12]
Kozma Ferenc utca1953Gorove utca[15] Gorove István 1819–1881 egy ideig földművelésügyi miniszter volt
Vértanúk tere1990Fa tér 1849 előtt; majd Ságvári tér (1945–1990), Vértanúk tere 1936-ban lett
Báthory utca1874Woll Gasse 1852, Gyapjú utca, előzőleg a keleti része
Báthory utca1874Taucher Gasse (Búvár utca) 1838, Thoringer Gasse (Búvárharang utca) 1831, Holz Platz 1820, Neue Bierhaus Gasse (Új sörház utca) 1827
Bank utca1906Koth Gasse (Sár utca) 1800; Lipótvárosi sétatér, Sétatér utca 1874, Séta utca 1871, Széchenyi sétány;[16] Lengyel Gyula utca 1963
Bajcsy-Zsilinszky út1945Vilmos császár körút 1914 IX 9. és 1929; korábban: Váczi körút (Waizenerstasse) 1879 és 1919, régebben: Ország út (1800)[17] A váci városkapu eredetileg valahol a mai Vörösmarty tér környékén állt
Október 6. utca1953Niederlagsgasse 1806, Göttergasse 1817, Bálvány utca[* 13] 1874, majd Teleki Pál utca 1941
Vadász utca1874Jägerstrasse 1817
Hercegprímás utca1992Drei Kronen Gasse 1804[* 14];[18] A Hercegprímás név eredetileg a Bazilika közelsége miatt Mindszenty Józsefre utalt; Drei Kronen Gasse 1804 Nagy korona utca 1874; Wekerle Sándor utca 1925; Alpári Gyula utca 1952; Nagykorona utca 1991
Szent István tér1907a XVIII. században gránátos kaszárnya, Vadvita tér, majd a Hetz Theater[* 15] volt; Waage Gasse, illetve Waagehaus Platz (Mázsaház tér); Kirchen Platz 1850, később Lipót térnek nevezték el 1872-ben, Bazilika tér 1880 körül. Jelenlegi nevét a Szent István Bazilika után nyerte
Arany János utca1885Hoch Strasse 1838 Felső út, Fő-út 1874
Vécsey utca1900az 1874-es névadás idején még nem volt meg; az Újépület helyén létesült, ekkor hosszabbították meg idáig a Honvéd utcát is. Ekkor kapott új, az 1849-es Szabadságharcra utaló nevet a Nagysándor utca is.
Aulich utca1900az 1874-es névadás idején még nem volt meg; az Újépület helyén létesült, ekkor hosszabbították meg idáig a Honvéd utcát is. Ekkor kapott új, az 1849-es Szabadságharcra utaló nevet a Nagysándor utca is.
Perczel Mór utca1900az 1874-es névadás idején még nem volt meg; az Újépület helyén létesült, ekkor hosszabbították meg idáig a Honvéd utcát is. Ekkor kapott új, az 1849-es Szabadságharcra utaló nevet a Nagysándor utca is.
Kiss Ernő utca1900az 1874-es névadás idején még nem volt meg; az Újépület helyén létesült, ekkor hosszabbították meg idáig a Honvéd utcát is. Ekkor kapott új, az 1849-es Szabadságharcra utaló nevet a Nagysándor utca is.
Tüköry utca1960Tükör utca, Spiegel Gasse 1850 (Spiegel József Tamás emlékére, aki nemesi névként a Tüköry nevet használta)
Akadémia utca1874Obere Donau Zeile 1840, Újpester Strasse 1860, Akademie Gasse 1865
Sas utca1990Rappen Schwarzer Gasse (Három fekete paripa utca) 1804, Zwei Adler Gasse 1850; Két sas utca 1850; Sas utca 1874; Guszev utca 1951
Zoltán utca1991Raben Gasse 1838; Attila Gasse 1858; Beloiannisz utca 1952[19]
Garibaldi utca1956Bräuhaus Gasse (Sörház utca) 1830, Biber Gasse (Hód utca) 1838, Géza utca 1874, (1858-ban Geyza utca)
Garibaldi köz1973
Nagysándor József utca1987Rörich Gasse, Morgen Gasse, Hajnal utca 1886, Nagy Sándor utca 1929
Zrínyi utca1874Alster Gasse, Zrínyi Gasse 1848 előtt, Haynau Gasse 1849, Zrínyi Gasse 1860
Hold utca1991Neugebäude Gasse 1790, Mondschein Gasse 1838; Mond Gasse 1850; Hold utca 1874; Klebelsberg Kuno utca 1938; Hold utca 1947; Rosenberg házaspár utca 1953
Bihari János utca1952Sólyom utca 1874; Zsitvay Leó utca 1935
Nádor utca1874Auf der Neu Bau 1790, Wind Gasse 1805, Tiger Gasse 1800, Palatin Gasse, Wind Gasse) 1847; illetve 1990; közben Münnich Ferenc utca 1968
Steindl Imre utca1963Kranawetter Grasse (Fenyőmadár utca) 1850, Árpád Gasse 1866, Árpád utca 1874
Vigyázó Ferenc utca1946Bélagasse 1829, Béla utca 1874, gróf Vigyázó Ferenc utca 1929
Széchenyi István tér2011Salz Platz 1804, Salzamt Platz 1809, Zimmerer Platz 1812; Obere Donau Zeile 1840; Ausladungplatz 1840; Kennebrücke Platz 1850; Ferenc József tér 1858 és 1919 (a koronázás itt történt); Október 29. tér 1918; Roosevelt tér 1946[20] fényképekkel
Széchenyi utca1817Kronawettergasse; Fenyvesmadár utca 1874; Sperling Gasse (Veréb utca); Széchenyi Gasse
Széchenyi rakpart1918Obere Donau Zeile, Rudolf rakpart 1874
id. Antall József rakpart2010Duna-sor; Rudolf rakpart;[21] Széchenyi rakpart; Pesti alsó rakpart néven ismerték
Hild tér1967Percenet Gasse (Perc utca)[22][* 16], Minuten Gasse 1838, Perc köz 1874
Mérleg utca1874Waaggasse 1838
Podmanicky Frigyes tér1983A második világháború alatt elpusztult épületek helyén
Apáczai Csere János utca1951Obere Donau Zeile, Ezherzogin Maria Valeria Gasse 1870, Mária Valéria utca 1874, Szentmarjai utca 1919, Móricz Zsigmond utca 1951
József Attila utca1945Marokkaner Gasse 1810 (a mai Bajcsy-Zsilinszky utca felőli részen); Baad Gasse 1823; Donaubad Gasse 1833; Fürdő utca 1874;[23] A Fürdő utca az eredeti Bad Gasse fordítása, 217. oldal, a Pfeffer Ignác-féle Diana gyógyfürdőről gróf Tisza István utca 1924 (az akkori Széchenyi tér közelében)
Miatyánk utca1874Kupfergasse (Réz utca) Renold János rézműves műhelye után, Pater Noster Gasse
Erzsébet tér1990Váci kapu előtti temető, Markt Platz 1787, Jahr Markt Plazt, Neustadt Platz, Alte Markt Platz, Deutsche Theter Platz, Elisabeth Platz 1857 (Erzsébet királynő látogatásának tiszteletére), Sztálin tér 1946, Engels tér 1953
Dorottya utca1874Maria Dorothea Gasse 1820 (Mária Dorottya württembergi hercegnő, József nádor felesége után), Dorothea Gasse 1840
Eötvös tér1879Obere Donau Zeile
József nádor tér1938Salzamts Grund, Salz Platz, Joseph Platz (József tér) 1820, József tér 1874
Vörösmarty tér1926Tigris tér, Theátrom piatz 1812, Deysigst Platz (Harmincad tér) 1830, Játékszín tér 1833, Spazeren Platz 1840, Deutsche Theater Platz 1846, Alte Theater Platz 1866, Gizella tér 1874 (Ferenc József gyermeke születése alkalmából), Károlyi Mihály tér 1918
Szende Pál utca1947Vogel Gasse 1838, Wurmhof Gasse 1850, Wurm utca 1874
Vigadó utca1874Játékszín utca 1833, Theater Gasse 1850, Redout Gasse 1870[forrás?]
Bécsi utca1874Bech Gasse, Wiener Gasse

Nevezetességei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Középületek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Képviselői irodaház
A helyén előzőleg bérház állt, amely Budapest ostroma alatt elpusztult. Első tulajdonosa az Államvédelmi Hatóság volt

Egyházi intézmények

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Zitterbarth-féle lipótvárosi plébániatemplom (1817–1849),[24] majd Szent István-bazilika
  • Meg nem valósult zsinagóga a Koháry utcában[25] A felhívásra számtalan pályamű érkezett[26][27]
  • Skót egyház a Hold utcában a jelenlegi amerikai nagykövetség közelében
  • Unitárius templom a Nagy Ignác utcában[28]
  • Angol egyház a Hold utca végén (jelenleg német ajkú istentiszteletei hely)[29]

Emlékművek, szobrok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Terek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Kossuth Lajos tér
  • Szabadság tér
  • Erzsébet tér
  • Széchenyi István tér (előzőleg Roosevelt tér)
  • Deák Ferenc tér
  • Vértanúk tere (korábban Ságvári tér)
  • Honvéd tér (korábban Néphadsereg tér). Érdekessége, hogy nincs a téren házszámozás. Azonban, mivel két kapuja is nyílik a tér felőli oldalon, ezeket nem hivatalosan Honvéd tér 10/A és Honvéd tér 10/B-I jelöléssel látták el. A tér belső oldalának házszámozása a csatlakozó utcák számozását használja. Így például a II. világháborúban megsérült, majd lebontott épület a Honvéd utca 27. szám volna. Ezen a helyen jelenleg játszótér van. Külső oldalának számozása (a terek számozásának logikáját követve) Markó utca 13-17, Szemere utca 15, Stollár Béla utca 10 (azonos a Honvéd tér 10-zel), Honvéd utca 24-30.
  • Podmaniczky Frigyes tér (1983 óta). A külső oldalát a csatlakozó utcák szerinti számozással jelölik. Belső oldalán nincs azonosítható épület, ezen a helyen trolibusz végállomás működik.
hrszutcaépítéssarokházépíttetőtervező
Podmaniczky Frigyes tér belső oldala
24775Bajcsi-Zsilinszky út 261811Arany János utca 36Reinold JakabZitterbarth Mátyás
24776Bajcsi-Zsilinszky út 26-281875Vadász utca 3Neuwelt HermannWeber Antal
24777Bajcsi-Zsilinszky út 30-321875Bank utca 9, Vadász utca 5-7Tafler KálmánVoita Donár
24777Bajcsi-Zsilinszky út 30-321912Bank utca 9, Vadász utca 5-7Magyar Bank és Kereskedelmi RtÁgoston Emil
Podmaniczky Frigyes tér külső oldala, a tér házszámozásának sorrendjében
24639Arany János utca 351870Bajcsi-Zsilinszky út 24Barbár és társa
24774Vadász utca 21836Arany János utca 34Appiano József, Lyka Anasztáz, Csernovics
24773Vadász utca 41838Bayer Dávid, Tauszk Henrik, Armut-házHild József
24773Vadász utca 41866Tauszk HenrikHild Károly
24772Vadász utca 61840Leidenbörger, Luczenbacher-ház
24771Vadász utca 8Bank uca 7Ipoly GáborMesinger Alajos
24791Vadász utca 101846Bank utca 6Goldberger AdolfHild József
24793Bajcsi-Zsilinszky út 341888Vadász utca 9, Bank utca 8Bródy ZsigmondQuittner Zsigmond, Pucher József

Olimpiai park

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Balassi Bálint utcán a Stollár Béla utca torkolatánál egy kis tér emlékeztetett a magyar olimpikonokra. Ezt 2014 nyarán átépítették, jelentősen megnövelték és kerítéssel zárták körbe. Díszes beléptető kapuja és kisebb bejáratai vannak. Süllyesztett sportpálya és elkülönített kutyafuttató tartozik hozzá. Az olimpiai öt karikát – szoborra emlékeztető formában – nemzeti színekre színezve építették fel. A tér déli részén már 1912-ban városi parkot terveztek. Bár beépítését nem tervezték, mégis kihagyták számára a Balassi Bálint utca 6, illetve a Markó utca 2. számot, északi része számára a Stollár Béla utca 2. és a Balaton utca 1. számot.

Megjegyzések

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ Eredetileg a IV. kerület volt a Belváros, és az V. a Lipótváros, ezeket vonták össze a mai nevén V. kerületként, Belváros˜–Lipótváros néven
  2. ↑ Neve a régi térképeken: Katonai szállító tanya
  3. ↑ A Stollár Béla utcát foglalta el
  4. ↑ Az utcát többször is átszámozták. A jelenlegi Falk Miksa utca 3 1861-ben Nádor utca 39 volt, 1879-ben Nádor utca41
  5. ↑ Juhász Andor jogász 1864-1940
  6. ↑ Itt állt az Első Budapesti Gőzmalom Rt. malma
  7. ↑ A jelenlegi Jókai utca torkolata, 1785 után Fabrikengasse
  8. ↑ Az Országház tér névadásakor átszámozták a keresztező utcákat. A Szalay utca 2. például a jelenlegi Tisza István környékén volt. Így lett a Szalay utca 8-ból Szalay utca 2.
  9. ↑ Ferdinánd tér volt a neve 1945 előtt a Lehel térnek is
  10. ↑ Itt állt a Haggenmacher Gőzmalom
  11. ↑ Tőle északra a jelenlegi képviselői irodaház helyén Lipótváros vízműveit helyezték el
  12. ↑ A jelenlegi Néprajzi múzeum helyén a Királyi társzekérraktár állt; ennek lebontása után keletkezett itt az új utca
  13. ↑ Göttergasse inkább azt jelenti: Istenek utcája. A Bálvány utca elnevezés félrefordítás eredménye volt
  14. ↑ Drei Kronen volt a neve egy vendégfogadónak
  15. ↑ Körszínház volt, amelyben meglehetősen brutális állatviadalokat rendeztek
  16. ↑ Itt állt a Zum schlag Uhr (A toronyórához) nevű vendégfogadó
  17. ↑ A szabadság téri szovjet emlékművet államközi szerződés alapján érintetlenül hagytuk. Viszonzásképpen az orosz állam gondoskodik a Don-kanyarban, Rudkino melletti magyar katonasírok őrzéséről és gondozásáról

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ "a KSH 2001-es népszámlálási adatai".
  2. ↑ "Budapest-Szentistvánváros". 2014. december 16. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. december 15..
  3. ↑ Szentistvánvárosi Plébánia
  4. ↑ Tanulmányok Budapest múltjából A városrész neve 1790 előtt Új-város volt
  5. ↑ Lepel Adrienn: Az ipari épületek élete és újrahasznosításuk folyamata Ph.D. dolgozat melléklete
  6. ↑ "A főváros régisége". 2014. június 6. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. június 5..
  7. ↑ 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet Archiválva 2013. június 28-i dátummal a Wayback Machine-ben, korábban Fővárosi Tanács 1990. (IV. 10.) 75., 76. számú határozat.
  8. ↑ Ráday, Mihály (2013). Budapesti utcanevek A – Z. Budapest: Corvina. 669. o. ISBN 9789631361827. {{cite book}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  9. ↑ A közterületek átnevezése, 1874 Archiválva 2015. február 1-i dátummal a Wayback Machine-ben 1872. október 10-én kelt 2036. sz határozat alapján az 1874. évi X. törvénycikk 14. §
  10. ↑ http://mapire.eu/hu/map/HU_BFL_XV_16_d_241_017/?zoom=14&lat=47.51251&lon=19.08073 Archiválva 2015. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben Térképek több időpontra
  11. ↑ Szoborséta – Közbevetés: Utcanevek a Szabadság tér környékén
  12. ↑ "Adatok kitelepítési névsorokból" (PDF). 2014. május 22. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2014. május 22..
  13. ↑ A névadás időpontjában nem tervezték még a Parlament építését
  14. ↑ "Terek névadása". 2014. május 22. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. május 22..
  15. ↑ Az 1848–1849. évi polgári forradalommal és szabadságharccal összefüggő utcaelnevezések a főváros területén
  16. ↑ Pest-budai útikönyvek
  17. ↑ "Kezdetben Radialstrassénak hívták". 2014. március 24. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. május 27..
  18. ↑ "Utcanevek Budapesten" (PDF). 2021. január 15. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2014. május 24..
  19. ↑ "Budapesti utcanévváltozások" (PDF). 2021. január 15. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2014. május 24..
  20. ↑ "Déry Attila: Lipótváros" (PDF). 2014. június 2. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2014. június 2..
  21. ↑ Rudolf rakpart
  22. ↑ "Déli Lipótváros" (PDF). 2014. július 14. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2014. május 30..
  23. ↑ Tanulmányok Budapest múltjából XXIII. kötet
  24. ↑ Déry Attila: Lipótváros Archiválva 2014. június 2-i dátummal a Wayback Machine-ben fényképekkel
  25. ↑ "Gábor Eszter: A lipótvárosi zsinagóga pályázata". 2014. június 5. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. június 2..
  26. ↑ "Lajta Béla digitális archivum". 2020. január 30. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. június 2..
  27. ↑ "A tervezett zsinagóga rajza". 2014. június 2. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. június 2..
  28. ↑ Unitárius templom
  29. ↑ "Református templom". 2014. június 5. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. június 2..

Képek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Commons:Category:Budapest District V
A Wikimédia Commons tartalmaz Lipótváros témájú médiaállományokat.
  • Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 31–32. o. ISBN 963-05-6411-4  
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lipótváros&oldid=28833457”