Budapest VI. kerülete

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Terézváros szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Budapest VI. kerülete
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 2013-ban felújított homlokzata
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
2013-ban felújított homlokzata
Budapest VI. kerülete címere
Budapest VI. kerülete címere		 Budapest VI. kerülete zászlaja
Budapest VI. kerülete zászlaja
Egyéb elnevezés: Terézváros
Közigazgatás
Település Budapest
Városrészek Terézváros
[1]
Alapítás ideje1873
Irányítószám 1061-1068
Testvérvárosok
Lista
Magyarország Lenti

Románia Kézdivásárhely
Szerbia Temerin

Horvátország Zára
Polgármester Soproni Tamás (Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP) [2]
Népesség
Teljes népesség37 586 fő (2022. jan. 1.)[3]
Rangsorban 20.
Népsűrűség16 178 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület2,38 km²
Elhelyezkedése
Budapest VI. kerülete (Budapest VI. kerülete)
Budapest VI. kerülete
Budapest VI. kerülete
Pozíció Budapest VI. kerülete térképén
é. sz. 47° 30′ 35″, k. h. 19° 04′ 11″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 35″, k. h. 19° 04′ 11″
Budapest VI. kerülete weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest VI. kerülete témájú médiaállományokat.

Budapest VI. kerülete Budapest kerületei közül a második legkisebb területű. Hagyományos elnevezése, melyet a kerületi önkormányzat is használ: Terézváros.

Fekvése[szerkesztés]

A pesti oldal egyik kerülete. Északról Budapest XIII. kerülete, északkeletről a XIV. kerület, délkeletről a VII. kerület, végül nyugatról az V. kerület határolja.

Jelenleg a Dózsa György út, a MÁV váci vonalának felüljárója, a Városligeti fasor, a Lövölde tér, a Király utca, a Deák Ferenc tér, a Bajcsy-Zsilinszky út, a Nyugati tér, a Váci út, a Lehel és a Bulcsú utca valamint a MÁV terület által közbezárt területet nevezik Terézvárosnak.

Talaja: folyóhordalék (homok, kavics, agyag: a mai Nagykörút vonalában húzódó Duna holtágának és a Rákos-pataknak volt árterülete). Átlagos tengerszint feletti magassága 103-104 méter.

Városrészek[szerkesztés]

Jelentős különbségek vannak a kerület egyes részei (például az Andrássy úti villanegyed és a Nyugati pályaudvar környéke) között. A Nyugati pályaudvar − Nagykörút − Podmaniczky utca − Izabella utca vonalától nyugatra (a Belváros felé) eső terület a Belső-Terézváros, míg ettől keletre (a Városliget felé) a Külső-Terézváros, avagy Pacsirtamező található. Ingatlanhirdetésekben a sok nagykövetség miatt gyakran "Diplomatanegyedként" emlegetik a Szondi utca - Dózsa György út - Városligeti fasor - Bajza utca által közrefogott elegáns villanegyedet.

Története[szerkesztés]

A kezdetek[szerkesztés]

A 18. századra Pest város falai között (nagyjából a mai Kiskörút vonala) már nem volt elegendő hely, így a népesség a határában lévő területeken is elkezdett letelepedni. 18. században a mai Szövetség és Szív utca vonalán túl művelésre és megtelepedésre alkalmatlan homoksivatag húzódott. Eleinte majorságok, később kertek és szőlőültetvények borították. Az 1726-os városi (pesti) rendelet szerint a területet kötelesek fásítani és mint kertet művelni tulajdonosaik. Szántónak vagy gabonaneműek termesztésére nem volt szabad felhasználni. Az 1730-as években már „tetszetős gyümölcsösök, szőlők és bennük itt-ott présházak találtattak”. Mivel a termésre vigyázni kellett, így a gazdák elkezdtek építkezni. A területet (gyakorlatilag a Duna és a mai Kerepesi út közötti földcikket) ekkor Felső Külvárosnak nevezték.

Az első felső külvárosi házak a Váci kapun túl, a marhavásár felé (a mai Bajcsy-Zsilinszky úton) a Király és Paulay Ede utca között épültek. 1733-ban kezdték vezetni a telekkönyvet, ekkor 11 házat tartottak nyilván, a század közepére már 251-et, 1768-ban 366-ot, 1790-re több mint 500-at, a század végére már ez Pest legnagyobb külvárosa. Többnyire tág, udvaros, falusias jellegű házak találhatók itt, melyekhez gyakran kisebb-nagyobb kert is tartozott.

1751. augusztus 4-én Mária Terézia és Lotaringiai Ferenc császár meglátogatta Pest-Budát (ezelőtt már több mint 200 éve nem járt itt magyar uralkodó). Ennek emlékére 1777-ben a Felső Külvárost elnevezték Terézvárosnak. Ugyanebben az évben indult meg a városrészben a római katolikus plébánia anyakönyveinek a vezetése.

A Városerdő/Városliget mocsaras terület volt, 1755-ben kezdték a fásítást, de felügyelet híján a csemetéket lelegelték a környéken tartott állatok. A fásítást folytatták, II. József és Mária Terézia erdőtörvénye nyomán; 1794-re nagy részét akác és eperfa borította.

1783 júniusában Valero Tamás és István telket vett selyemgyártáshoz („homokos, terméketlen és műveletlen rész”), így létesült az első pesti gyár. A terézvárosi lakosok vagy a selyemgyárban, vagy a szőlő- és eperfa-földeken dolgoztak.

1799-ben 2000 napszámos dolgozott a Városligetben; a mocsarat (Ökör-dűlő) csapolták le, nyár- és vadgesztenyefákat ültettek.

1799. július 15-én megtartották az első pesti szabadtéri színielőadást a Skopeck-kertben (a mai Epreskert környéke). Friedrich Ferdinand Möller Graf von Waltron, oder die Subordination című darabját mutatták be.

19. század[szerkesztés]

A Terézváros 1893-ban (piros) és ma (kék), valamint 1873 előtt (zöld)

A 19. század első felében a házak száma csaknem megduplázódott, egyrészt újabb területek felhasználása, másrészt a meglévők sűrűbb beépítése miatt. A mai Jókai és Kertész utcától nyugatra lévő rész ekkorra már sok emeletes házzal épült be, a parcellázások és sűrűbb beépítések révén számos új utca alakult ki (például Klauzál, Holló utca). Ezt az egyre inkább városiasodó, zsidó kézművesek és kiskereskedők által lakott részt a Rákosárok mellett fekvő majorságok széles sávja választotta el a Városárok mellett kialakult szegényes, falusias jellegű területtől. A Városárkot (Liniengraben) a pestis elleni védekezésként 1771 körül hozták létre a mai Szív utca−Rottenbiller utca−Fiumei út−Orczy út vonalán.

1825-ben „csak a Terésia város körzetében három triviális iskolák vannak felállítva, hogy a legszegényebb ember is gyermekét az írásban és számvetésben taníttassa, egyszersmind az Ország Nyelvében a Magyar Nyelvtan is gyakoroltassék és Magyar Polgárnak neveltessék”. A „Nemzeti Iskola (mai Lovag utcai iskola) három osztályaiban” 545 rác, német, szerb, horvát és magyar fiú és leány kezdte el tanulni a magyar ábécét.

Ekkoriban a közművek még igen hiányosak voltak, csatornázásnál nem lehet beszélni „hálózat”-ról. Például egy korabeli jelentés szerint „a város legnépesebb része, mint a Király utca nagy részben nélkülözi a csatornát”. Az 1846. évi lapokban adták hírül, hogy a város főcsatorna-hálózatának tervezésére bécsi szakértőket hívtak, mert a legtöbb helyen még nyílt árkok vezették el a szennyvizet. Bár Terézváros legtöbb utcája ki volt kövezve gránitkockákkal, a mellékutcák sokszor futóhomokosak, sárosak voltak.

A Szabadságharc után, Haynau idején a lakosságszám kissé csökkent.

Valószínűleg az osztrák és magyar hatóságok közbiztonságra való törekvése gyújtatta meg a Király utcában a gyéren pislákoló gázlámpákat. A kiegyezés után a Közmunkatanács 3. §/d. rendelete[pontosabban?] kimondja, hogy „a fővárosban – az áruforgalom könnyítése érdekében, ezen kívül közegészségügyi szempontból is – kellő szélességű főútvonalakat kell létrehozni”. Terézváros ekkor két széles országút – a Váci és Kerepesi út – között terült el. Nem ilyen széles, de kétségkívül a legforgalmasabb útja a Király utca – a hajdani dűlőút –, melyen a Belvárosból, illetve oda szállították az árukat. Mivel a Városligetet is egyre többen látogatták, ez az utca már szűknek bizonyult.

Ekkor Terézvárosban annyian laktak, mint Kaposváron vagy Tolnán.

Ezt az állapotot kívánták megszüntetni a Sugárúttal, melynek ötletét gróf Andrássy Gyula vetette fel. Ellenzői csak azt kérdezték: miféle országút folytatása lenne az új sugárút? Pedig az igazi probléma az volt, hogyan lehetne levegővel ellátni a főváros legsűrűbben lakott és legnagyobb kerületét. Végül 1870 decemberében a képviselőház rábólintott a tervekre, és a kormány megszavazta az első 24 millió forintot a kisajátításokra (előtte erről kellett törvényt hozni, mivel a Sugárút építéséhez meglévő telkeket kellett felhasználni). A Sugárút építése így elkezdődött, amikor a kormány 1871-ben újabb grandiózus ötlettel állt a Képviselőház elé: a Nagykörút tervével. A Nagykörút építése 1871-ben el is kezdődött.

Pesti Napló: „Az a jó régi pesti szokás. Nálunk az új utcákat először is kikövezik. Ha megvan, konstatáltatik, hogy a kövezés nem ér semmit, ha nincs gáz. Felszedik tehát a köveket, elhelyezik a gázcsöveket, és megint lerakják a köveket. Akkor aztán az konstatáltatik, hogy vízvezeték is kellene, megint felszedik a kövezetet, és elhelyezik a vízcsöveket és újra lerakják a kövezetet. Akkor aztán felveszik a jegyzőkönyvet, hogy a kövezet rossz, és kezdődik újra a tréfa. Így aztán örökké köveznek…”

Ebben az időszakban Pest teljesen átépült, évekig nem volt jóformán olyan rész, ahol éppen ne dolgoztak volna kubikusok vagy mesteremberek. (Az operaház, a Szent István-bazilika, az Oktogon palotái, a Nyugati pályaudvar is ekkor épült.) A tíz évig tartott első szakasz után, Tisza Kálmán miniszterelnök érdeklődése nyomán, elindult a Sugárút második szakaszának építése is (az Oktogonon túl).

A Szív utcától keletre eső terület – ahol még az 1870-es években is szőlők, kertek feküdtek – a 19. század végén a Sugárút (Andrássy út) építésével párhuzamosan, illetve azt követően kezdett el – kissé vontatottan – beépülni.

A városegyesítéskor, 1873-ban Terézváros 73 760 lakosával Budapest legnépesebb kerülete volt (egész Budán – Óbudával együtt – ekkor összesen 70 000-en éltek). A nagysága és népsűrűsége miatt a kerületet kettéosztották: a Király utcától északra a VI., délre a VII. kerületet hozták létre. 1882-ben a VII. kerület Erzsébetváros néven kivált Terézvárosból.

A körúti villamos egy sínpáron 1887. november 27. óta közlekedik a Körút akkor befejezett szakaszán: a Király utca és a Nyugati pályaudvar között. A Magyar Királyi Operaházban az 1884. szeptember 27-i megnyitó óta műsoron van a Erkel Ferenc Bánk bán című műve.

A Millenniumi építkezések természetesen teljesen átalakítják a kerület képét. A Sugárút, az európai kontinens első Földalatti Vasútja és számos más látványos beruházás alakítja Terézvárost. A Műcsarnok Schickedanz Albert építész tervei alapján elkészült a Millenniumra, de a Szépművészeti Múzeum csak a századfordulón, 1900–1906 között épült fel.

A Millenniumi emlékművet azonban csak 1929. május 26-án adták át hivatalosan. 1932-ben nevezik el a teret Hősök terének. A Millenniumi ünnepségek a Városligetben és környékén zajlottak. Feszty Árpád körképe – a Magyarok bejövetele, amely ma Ópusztaszeren látható – a Szépművészeti Múzeum helyén felállított Rotundában volt először kiállítva.

A 20. századtól napjainkig[szerkesztés]

A mai Terézváros (egy 1893-as térképről)

Sok bérház is épült a kerületben, melyek bár kívülről díszesek, belülről nemegyszer zsúfoltak, sötétek, egészségtelenek voltak. 1906-ban Bárczy István polgármester programreformjában kijelentette, hogy „jobb és egészségesebb lakásokat kell építeni a városnak”. Ezt ugyan nem vitte véghez teljesen, de sok lakóházat, iskolát verekedett ki a képviselő-testülettől.

Első világháborúban az iskolákat kórházakká alakították, ott látták el a sebesülteket.

1930 májusában a XVIII. tc. Budapest közigazgatási átszervezése jelentősen érintette a Terézvárost. A XIV. kerület 3 korábbi (a VI., VII. és X.) kerületből jött létre, legnagyobb részét (Dózsa György út–Ajtósi Dürer sor–Hermina út–Erzsébet királyné útja–Körvasútsor–Nyugati pályaudvar–Szobi vasút) éppen a Terézvárosból szakították ki. A XIII. kerület kapta a Dózsa György (akkor Aréna) úttól a Nyugati pályaudvar felé eső részt: a Vágány utca–Szent László utca–Újpest közigazgatási határa–Váci út–Aréna út közti földdarabot. Ekkor Terézváros a négy legkisebb kerület egyike lett (IV.: 0,3 km², I.: 2,3 km², VII.: 2,5 km², VI.: 2.9 km²). 107 349 lakossal és 37 030 fő/km² népsűrűséggel azonban az élvonalban maradt, csak a VII., VIII. és IX. kerületek előzték meg.

A második világháború végén a Nagymező utca 37–39. pincéjében Szent-Györgyi Albert vezetésével polgári ellenálló csoport szervezkedett. A SZIR (Weinberger Dezső vezette) csoport tagjai kézigránátos támadást intéztek a Nyilaskeresztes Párt Székháza – a Hűség Háza, Andrássy út 60., ma Terror Háza – ellen. Terézváros 1945. január 18-án esett el/szabadult fel.

1970-re Terézváros területe 2,72 km²[forrás?]. Lakossága 88 000 fő, ebből 38 000 férfi és 50 000 nő[forrás?]. Ekkor 1351 házat tartottak nyilván a kerületben, az utakon 1817 lámpatest világított és 900 nyilvános telefon volt.

Néhány lépésnyire van a Nagykörúttól egy igazi kultúrtörténeti érték, a Hunyadi téri vásárcsarnok; jelenleg is újítják.

A későbbi területrendezések során tovább csökkent Terézváros területe, mára csupán 2,38 km².

Közigazgatás és politika[szerkesztés]

A helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény szerint, a helyi önkormányzás a helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében történő gyakorlása.[4] A helyi önkormányzás joga az érintett választópolgárok közösségét illeti meg. A helyi önkormányzat felett a kormány csak ellenőrzési jogkört gyakorolhat. Helyi közügyet csak kivételesen és csak törvény utalhat más szervezet feladat és határkörébe. Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. A képviselő-testület szervei a polgármester, polgármesteri hivatal, jegyző, bizottságok és a részönkormányzat.[5]

A helyi önkormányzat a törvények keretei között, saját felelősségére, önállóan szabályozza és igazgatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Az önkormányzat a közügyek intézése során kötelező és önként vállalt feladatokat lát el. A kötelező feladatok ellátásáról való gondoskodás az önkormányzat kötelessége, nagyságától, teherbíró képességétől függetlenül. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az önkormányzatnak gondoskodnia kell arról, hogy a lakosok hozzájussanak a törvényben felsorolt szolgáltatásokhoz: településfejlesztés, településrendezés, településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítás), egészségügyi alapellátás, környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás), óvodai ellátás, kulturális szolgáltatás (nyilvános könyvtári ellátás, filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme, a helyi közművelődési tevékenység támogatása), gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások, lakásgazdálkodás, hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása, helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, polgári védelem, helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok, a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is, sport, ifjúsági ügyek, település közbiztonságának biztosítása, helyi közösségi közlekedés biztosítása, hulladékgazdálkodás, távhőszolgáltatás, és a víziközmű-szolgáltatás.[6]

2010-ben az önkormányzati testület létszáma a 2010. évi L. törvény alapján 24-ról 15 főre csökkent. A helyi önkormányzat egy polgármesterből és 14 képviselőből áll. A 14 képviselői helyből, 10 egyéni választókerületi és 4 kompenzációs listás mandátum. A polgármestert a település összes választópolgára közvetlenül választja, míg a képviselőket csak az egyéni választókerületbe bejelentett választópolgárok választják meg közvetlenül. A kompenzációs listára a választó nem voksolhat, mert arról a mandátumokat az egyéni választókerületekben összesített töredékszavazatok (vagyis az egyéni választókerületben mandátumot nem szerző jelöltekre leadott érvényes szavazatok) arányában osztják ki.[7] A polgármestert és a képviselőket az alkotmány értelmében 5 évre választják meg.[8] A polgármester és az önkormányzati testület tagjai egyenlő szavazati joggal rendelkeznek.

Polgármesterek[szerkesztés]

Polgármester Megjegyzés
1990–1994 Seiler Tibor SZDSZ[9]
1994–1998 Borsány György MSZP-SZDSZ[10]
1998–2002 Farkas György Fidesz-FKGP-MDF-MKDSZ[11]
2002–2006 Verók István MSZP-SZDSZ-Centrum[12]
2006–2010 MSZP-SZDSZ[13]
2010–2014 Hassay Zsófia Fidesz-KDNP[14]
2014–2019 Fidesz-KDNP[15]
2019-től Soproni Tamás Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP[2]

A 2019-es önkormányzati választás eredménye[szerkesztés]

A képviselő-testület összetétele (2019 - )
  
15 képviselő az alábbiak szerint:
Jelölt neve     Jelölő szerv. Szavazatok száma Szavazatok aránya
Soproni Tamás Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP 7314 57,49%
Hassay Zsófia Fidesz-KDNP 5409 42,51%
Összesen 12 7231 100%

1Csak az érvényes szavazatok száma (jelölteknél szintén). Érvénytelen szavazatok száma: 206[16]

Országgyűlési képviselő[szerkesztés]

A régi választási törvény, az 1989. évi XXXIV. törvény hatálya alatt összesen hat választást tartottak a kerületben. Ekkoriban a kerület még önálló választókerületet alkotott,[17] Budapest 8. számú választókerület néven.[18]

Az országgyűlési képviselők jogállását, a képviselők alapvető jogait és kötelezettségeit 2012. évi XXXVI. törvény szabályozza. Az országgyűlési képviselők választását a 2011. évi CCIII. törvény szabályozza.[19] Az országgyűlési képviselőket a választópolgárok területi-perszonális elv alapján egyéni választókerületekben, általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják. Minden egyéni választókerületben (EVK) egy országgyűlési képviselő választható. A főváros és a települések több választókerületre oszthatók, ha ezt a jogosultak száma indokolja, a kerülethatárokat nem kell figyelembe venni.[20]

A VII. kerülettel egy országgyűlési egyéni választókerülethez tartozik, a Budapesti 5. sz.-hoz.

Név Párt(ok) Terminus Választókerület Megjegyzés
Oláh Lajos MSZP-Együtt-DK-Párbeszéd-MLP 2014 – Budapesti 5. sz. A 2014-es országgyűlési választás eredménye:[21]
DK A 2018-as országgyűlési választás eredménye:[22]
DK-Jobbik-Momentum-MSZP-LMP-Párbeszéd A 2022-es országgyűlési választás eredménye:[23]

Népesség[szerkesztés]

Lakosságszám
Év Népesség Átl. vált.(%)  
1870 39 500 —    
1880 51 963 2,74%
1890 75 300 3,71%
1900 99 500 2,79%
1910 101 519 0,20%
1920 95 525 −0,61%
1930 90 131 −0,58%
1941 96 052 0,58%
1949 82 359 −1,92%
1960 90 448 0,85%
1970 87 937 −0,28%
1980 71 204 −2,11%
1990 59 477 −1,80%
2001 44 137 −2,71%
2011 38 319 −1,41%
2022 37 586 −0,18%

Népcsoportok[szerkesztés]

Jelentős nemzetiségi csoportok[24]
Nemzetiség Népesség (2011)
 Németország 705
 Oroszország 211
 Románia 209
 Szlovákia 102
 Lengyelország 101

2001-ben a város lakossága 44 137 fő volt, 39 422 fő (95,96%) magyar, 492 fő (1,20%) német, 380 fő (0,92%) cigány, 100 fő (0,24%) román, nemzetiségűnek vallotta magát.[25]

2011-ben a város lakossága 38 319 fő volt, 28 264 fő (85,91%) magyar, 705 fő (2,14%) német, 448 fő (1,36%) cigány, 211 fő (0,64%) orosz, 209 fő (0,64%) román nemzetiségűnek vallotta magát.[26]

Gazdaság[szerkesztés]

VI. kerületi székhellyel rendelkező legnagyobb 20 vállalat nettó árbevétel alapján.[27]


Rangsor Vállalat Nettó árbevétel
(Mrd Ft)
2021		 Alkalmazottak Főtevékenység
1 Celltrion Healthcare Hungary Kft. 494,6
17
 Gyógyszer, gyógyászati termék nagykereskedelem
2 HUNGAROPHARMA Zrt. 378,1
678
 Gyógyszer, gyógyászati termék nagykereskedelem
3 thyssenkrupp Industrial Solutions AG Magyarországi Fióktelep 318,5
147
 Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás
4 Südpack Verpackungen GmbH & Co. KG Magyarországi Fióktelepe 164,8 - Egyéb termék ügynöki nagykereskedelem
5 Colt Technology Services GmbH Magyarországi Fióktelepe 114,6 - Vezetékes távközlés
6 Normbenz Magyarország Kft. 97,8
677
 Gépjármű üzemanyag-kiskereskedelem
7 HELL ENERGY Magyarország Kft. 92,7 - Üdítőital gyártása
8 FERRO-PRESS Fémipari Szolgáltató Kft. 423 - Fémmegmunkálás
9 Ober Pénzügyi Lízing Zrt. 54,3
24
 Pénzügyi lízing
10 Eximbank Zrt. 36,8
211
 Egyéb monetáris közvetítés
11 SOMETAL Kft. 33,1
1
 Fém-, érc-nagykereskedelem
12 Fusion Zrt. 26,9
1 465
 Éttermi, mozgó vendéglátás
13 QUALITY PACK Zrt. 26,7 - Könnyűfém csomagolóeszköz gyártása
14 LIBRI Kft. 23,8
654
 Könyv-kiskereskedelem
15 TNG Technology Consulting GmbH Magyarországi Fióktelep 22,9
17
 Információ-technológiai szaktanácsadás
16 Magyar Cetelem Bank Zrt. 20,6
343
 Egyéb monetáris közvetítés
17 MEGA-LOGISTIC Zrt. 20,4
816
 Építményüzemeltetés
18 McKinsey Magyarországi Fióktelepe 18
181
 Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás
19 Ammerland Hungary Kft. 17,9
5
 Tejtermék, tojás, zsiradék nagykereskedelem
20 Deloitte Zrt. 17,2
624
 Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás

Közlekedés[szerkesztés]

Mind a felszíni járatoknak, mind a metrónak illetve a Földalatti Vasútnak köszönhetően a közösségi közlekedéssel legjobban ellátott kerületek egyike. Itt van a Nyugati pályaudvar, amelynek elődjétől, az Indóháztól indult 1846-ban hazánk első vasútvonala.

Kerületi média[szerkesztés]

  • HatosCsatorna
  • Terézváros (az önkormányzat lapja)
  • Broadway Rádió, Terézvárosban fogható kisközösségi rádió, jellemzően hitéleti műsorokat sugároz.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]

  • A terézvárosi Avilai Szt.Teréz-templom

    A terézvárosi Avilai Szt.Teréz-templom

  • Az Andrássy út légi fotója

    Az Andrássy út légi fotója

  • Az Opera

    Az Opera

  • A Terror Háza Múzeum légi fotón

    A Terror Háza Múzeum légi fotón

  • Kodály körönd

    Kodály körönd

  • Az egykori Balettintézet madártávlatból

    Az egykori Balettintézet madártávlatból

  • Aradi utca

    Aradi utca

  • Ötemeletes eklektikus bérpalota, a Mocsonyi-ház, Teréz körút 2–6.

    Ötemeletes eklektikus bérpalota, a Mocsonyi-ház, Teréz körút 2–6.

  • Vörösmarty Mihály Általános Iskola épülete, az egykori skót misszió iskolája

    Vörösmarty Mihály Általános Iskola épülete, az egykori skót misszió iskolája

  • 1067 Bp. Teréz krt 13. (Házasságkötő terem)

    1067 Bp. Teréz krt 13. (Házasságkötő terem)

Testvérvárosai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet, korábban Fővárosi Tanács 1990. (IV. 10.) 75., 76. számú határozat.
  2. ↑ a b Budapest VI. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  3. ↑ 16586, 2022. szeptember 21.
  4. ↑ https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100189.tv
  5. ↑ Archivált másolat. [2019. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 8.)
  6. ↑ Archivált másolat. [2019. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 8.)
  7. ↑ https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1000050.tv
  8. ↑ http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=140968.248458
  9. ↑ Budapest VI. kerületi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  10. ↑ Budapest VI. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  11. ↑ Budapest VI. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  12. ↑ Budapest VI. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  13. ↑ Budapest VI. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  14. ↑ Budapest VI. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  15. ↑ Budapest VI. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  16. ↑ [1]
  17. ↑ 2/1990. (I. 11.) MT rendelet az országgyűlési egyéni és területi választókerületek megállapításáról
  18. ↑ Budapest 8. számú választókerületének választási eredményei
  19. ↑ Kovács László Imre: Az országos népszavazás intézménye az Alaptörvény előtt és után. (Hozzáférés: 2018. április 20.)
  20. ↑ Nemzeti Jogszabálytár (magyar nyelven). njt.hu. (Hozzáférés: 2018. augusztus 15.) - 2011. évi CCIII. törvény 4. §
  21. ↑ https://static.valasztas.hu/dyn/pv14/szavossz/hu/M01/E05/evkjkv.html
  22. ↑ https://www.valasztas.hu/oevk-jegyzokonyv?p_p_id=ogyoevkeredmenyadatlap_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column-2&p_p_col_pos=2&p_p_col_count=3&_ogyoevkeredmenyadatlap_WAR_nvinvrportlet_megyeKod=01&_ogyoevkeredmenyadatlap_WAR_nvinvrportlet_vlId=244&_ogyoevkeredmenyadatlap_WAR_nvinvrportlet_vltId=556&_ogyoevkeredmenyadatlap_WAR_nvinvrportlet_oevkKod=5
  23. ↑ https://vtr.valasztas.hu/ogy2022/egyeni-valasztokeruletek/01-05
  24. ↑ Népszámlálás kisebbségiek 2011. Magyarország. (Hozzáférés: 2011. január 1.)
  25. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  26. ↑ [2]
  27. ↑ https://www.opten.hu/dijtalan-szolgaltatasok/cegtarlight
  28. ↑ a b c d Testvérvárosok – Terézvárosról. (Hozzáférés: 2021. június 12.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Szabó Ferenc: Terézváros Budapest szívében (könyv + CD), 1998, ISBN 9630355779
  • Pille György: A Terézváros kétszáz éve (Riporttörténet), 1970, VI. ker. Tanács VB
  • Varsányi Erika: Terézváros (Budapest városrészei), 1999, ISBN 9639089443
  • Bácskai Vera: Pest város topográfiai mutatója (Terézváros), 1982, ISSN 0133-6908, ISBN 978-963-7374-65-4
  • Spiegler Gyula Sámuel: Adalékok Budapest Székesfőváros Történetéhez, Teréz- és Erzsébetváros, 1904, Budapest
  • Sódor Alajos-Végh Oszkár: Terézvárosi Kis Útikalauz, 1973, VI. ker. Tanács VB
  • Budapest Teljes Utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003)
  • Derzsi Elekes Andor: Terézváros, Andrássy út 94 szám (monográfia, elektronikus dokumentum) in: Metapolisz 802 Budapest, 2014, ISBN 963-229-987-6
Budapest kerületei
Terézváros
Látnivalók, érdekességek
Múzeumok, oktatás

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Budapest_VI._kerülete&oldid=26383755”