Budapest VI. kerülete
Budapest VI. kerülete | |||
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 2013-ban felújított homlokzata | |||
| |||
Egyéb elnevezés: Terézváros | |||
Közigazgatás | |||
Település | Budapest | ||
Városrészek |
Terézváros [1] | ||
Alapítás ideje | 1873 | ||
Irányítószám | 1061-1068 | ||
Testvérvárosok | Lista | ||
Polgármester | Soproni Tamás (Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP) [2] | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 37 586 fő (2022. jan. 1.)[3] | ||
Rangsorban | 20. | ||
Népsűrűség | 16 178 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 2,38 km² | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 30′ 35″, k. h. 19° 04′ 11″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 35″, k. h. 19° 04′ 11″ | |||
Budapest VI. kerülete weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest VI. kerülete témájú médiaállományokat. |
Budapest VI. kerülete Budapest kerületei közül a második legkisebb területű. Hagyományos elnevezése, melyet a kerületi önkormányzat is használ: Terézváros.
Fekvése[szerkesztés]
A pesti oldal egyik kerülete. Északról Budapest XIII. kerülete, északkeletről a XIV. kerület, délkeletről a VII. kerület, végül nyugatról az V. kerület határolja.
Jelenleg a Dózsa György út, a MÁV váci vonalának felüljárója, a Városligeti fasor, a Lövölde tér, a Király utca, a Deák Ferenc tér, a Bajcsy-Zsilinszky út, a Nyugati tér, a Váci út, a Lehel és a Bulcsú utca valamint a MÁV terület által közbezárt területet nevezik Terézvárosnak.
Talaja: folyóhordalék (homok, kavics, agyag: a mai Nagykörút vonalában húzódó Duna holtágának és a Rákos-pataknak volt árterülete). Átlagos tengerszint feletti magassága 103-104 méter.
Városrészek[szerkesztés]
Jelentős különbségek vannak a kerület egyes részei (például az Andrássy úti villanegyed és a Nyugati pályaudvar környéke) között. A Nyugati pályaudvar − Nagykörút − Podmaniczky utca − Izabella utca vonalától nyugatra (a Belváros felé) eső terület a Belső-Terézváros, míg ettől keletre (a Városliget felé) a Külső-Terézváros, avagy Pacsirtamező található. Ingatlanhirdetésekben a sok nagykövetség miatt gyakran "Diplomatanegyedként" emlegetik a Szondi utca - Dózsa György út - Városligeti fasor - Bajza utca által közrefogott elegáns villanegyedet.
Története[szerkesztés]
A kezdetek[szerkesztés]
A 18. századra Pest város falai között (nagyjából a mai Kiskörút vonala) már nem volt elegendő hely, így a népesség a határában lévő területeken is elkezdett letelepedni. 18. században a mai Szövetség és Szív utca vonalán túl művelésre és megtelepedésre alkalmatlan homoksivatag húzódott. Eleinte majorságok, később kertek és szőlőültetvények borították. Az 1726-os városi (pesti) rendelet szerint a területet kötelesek fásítani és mint kertet művelni tulajdonosaik. Szántónak vagy gabonaneműek termesztésére nem volt szabad felhasználni. Az 1730-as években már „tetszetős gyümölcsösök, szőlők és bennük itt-ott présházak találtattak”. Mivel a termésre vigyázni kellett, így a gazdák elkezdtek építkezni. A területet (gyakorlatilag a Duna és a mai Kerepesi út közötti földcikket) ekkor Felső Külvárosnak nevezték.
Az első felső külvárosi házak a Váci kapun túl, a marhavásár felé (a mai Bajcsy-Zsilinszky úton) a Király és Paulay Ede utca között épültek. 1733-ban kezdték vezetni a telekkönyvet, ekkor 11 házat tartottak nyilván, a század közepére már 251-et, 1768-ban 366-ot, 1790-re több mint 500-at, a század végére már ez Pest legnagyobb külvárosa. Többnyire tág, udvaros, falusias jellegű házak találhatók itt, melyekhez gyakran kisebb-nagyobb kert is tartozott.
1751. augusztus 4-én Mária Terézia és Lotaringiai Ferenc császár meglátogatta Pest-Budát (ezelőtt már több mint 200 éve nem járt itt magyar uralkodó). Ennek emlékére 1777-ben a Felső Külvárost elnevezték Terézvárosnak. Ugyanebben az évben indult meg a városrészben a római katolikus plébánia anyakönyveinek a vezetése.
A Városerdő/Városliget mocsaras terület volt, 1755-ben kezdték a fásítást, de felügyelet híján a csemetéket lelegelték a környéken tartott állatok. A fásítást folytatták, II. József és Mária Terézia erdőtörvénye nyomán; 1794-re nagy részét akác és eperfa borította.
1783 júniusában Valero Tamás és István telket vett selyemgyártáshoz („homokos, terméketlen és műveletlen rész”), így létesült az első pesti gyár. A terézvárosi lakosok vagy a selyemgyárban, vagy a szőlő- és eperfa-földeken dolgoztak.
1799-ben 2000 napszámos dolgozott a Városligetben; a mocsarat (Ökör-dűlő) csapolták le, nyár- és vadgesztenyefákat ültettek.
1799. július 15-én megtartották az első pesti szabadtéri színielőadást a Skopeck-kertben (a mai Epreskert környéke). Friedrich Ferdinand Möller Graf von Waltron, oder die Subordination című darabját mutatták be.
19. század[szerkesztés]

A 19. század első felében a házak száma csaknem megduplázódott, egyrészt újabb területek felhasználása, másrészt a meglévők sűrűbb beépítése miatt. A mai Jókai és Kertész utcától nyugatra lévő rész ekkorra már sok emeletes házzal épült be, a parcellázások és sűrűbb beépítések révén számos új utca alakult ki (például Klauzál, Holló utca). Ezt az egyre inkább városiasodó, zsidó kézművesek és kiskereskedők által lakott részt a Rákosárok mellett fekvő majorságok széles sávja választotta el a Városárok mellett kialakult szegényes, falusias jellegű területtől. A Városárkot (Liniengraben) a pestis elleni védekezésként 1771 körül hozták létre a mai Szív utca−Rottenbiller utca−Fiumei út−Orczy út vonalán.
1825-ben „csak a Terésia város körzetében három triviális iskolák vannak felállítva, hogy a legszegényebb ember is gyermekét az írásban és számvetésben taníttassa, egyszersmind az Ország Nyelvében a Magyar Nyelvtan is gyakoroltassék és Magyar Polgárnak neveltessék”. A „Nemzeti Iskola (mai Lovag utcai iskola) három osztályaiban” 545 rác, német, szerb, horvát és magyar fiú és leány kezdte el tanulni a magyar ábécét.
Ekkoriban a közművek még igen hiányosak voltak, csatornázásnál nem lehet beszélni „hálózat”-ról. Például egy korabeli jelentés szerint „a város legnépesebb része, mint a Király utca nagy részben nélkülözi a csatornát”. Az 1846. évi lapokban adták hírül, hogy a város főcsatorna-hálózatának tervezésére bécsi szakértőket hívtak, mert a legtöbb helyen még nyílt árkok vezették el a szennyvizet. Bár Terézváros legtöbb utcája ki volt kövezve gránitkockákkal, a mellékutcák sokszor futóhomokosak, sárosak voltak.
A Szabadságharc után, Haynau idején a lakosságszám kissé csökkent.
Valószínűleg az osztrák és magyar hatóságok közbiztonságra való törekvése gyújtatta meg a Király utcában a gyéren pislákoló gázlámpákat. A kiegyezés után a Közmunkatanács 3. §/d. rendelete[pontosabban?] kimondja, hogy „a fővárosban – az áruforgalom könnyítése érdekében, ezen kívül közegészségügyi szempontból is – kellő szélességű főútvonalakat kell létrehozni”. Terézváros ekkor két széles országút – a Váci és Kerepesi út – között terült el. Nem ilyen széles, de kétségkívül a legforgalmasabb útja a Király utca – a hajdani dűlőút –, melyen a Belvárosból, illetve oda szállították az árukat. Mivel a Városligetet is egyre többen látogatták, ez az utca már szűknek bizonyult.
Ekkor Terézvárosban annyian laktak, mint Kaposváron vagy Tolnán.
Ezt az állapotot kívánták megszüntetni a Sugárúttal, melynek ötletét gróf Andrássy Gyula vetette fel. Ellenzői csak azt kérdezték: miféle országút folytatása lenne az új sugárút? Pedig az igazi probléma az volt, hogyan lehetne levegővel ellátni a főváros legsűrűbben lakott és legnagyobb kerületét. Végül 1870 decemberében a képviselőház rábólintott a tervekre, és a kormány megszavazta az első 24 millió forintot a kisajátításokra (előtte erről kellett törvényt hozni, mivel a Sugárút építéséhez meglévő telkeket kellett felhasználni). A Sugárút építése így elkezdődött, amikor a kormány 1871-ben újabb grandiózus ötlettel állt a Képviselőház elé: a Nagykörút tervével. A Nagykörút építése 1871-ben el is kezdődött.
Pesti Napló: „Az a jó régi pesti szokás. Nálunk az új utcákat először is kikövezik. Ha megvan, konstatáltatik, hogy a kövezés nem ér semmit, ha nincs gáz. Felszedik tehát a köveket, elhelyezik a gázcsöveket, és megint lerakják a köveket. Akkor aztán az konstatáltatik, hogy vízvezeték is kellene, megint felszedik a kövezetet, és elhelyezik a vízcsöveket és újra lerakják a kövezetet. Akkor aztán felveszik a jegyzőkönyvet, hogy a kövezet rossz, és kezdődik újra a tréfa. Így aztán örökké köveznek…”
Ebben az időszakban Pest teljesen átépült, évekig nem volt jóformán olyan rész, ahol éppen ne dolgoztak volna kubikusok vagy mesteremberek. (Az operaház, a Szent István-bazilika, az Oktogon palotái, a Nyugati pályaudvar is ekkor épült.) A tíz évig tartott első szakasz után, Tisza Kálmán miniszterelnök érdeklődése nyomán, elindult a Sugárút második szakaszának építése is (az Oktogonon túl).
A Szív utcától keletre eső terület – ahol még az 1870-es években is szőlők, kertek feküdtek – a 19. század végén a Sugárút (Andrássy út) építésével párhuzamosan, illetve azt követően kezdett el – kissé vontatottan – beépülni.
A városegyesítéskor, 1873-ban Terézváros 73 760 lakosával Budapest legnépesebb kerülete volt (egész Budán – Óbudával együtt – ekkor összesen 70 000-en éltek). A nagysága és népsűrűsége miatt a kerületet kettéosztották: a Király utcától északra a VI., délre a VII. kerületet hozták létre. 1882-ben a VII. kerület Erzsébetváros néven kivált Terézvárosból.
A körúti villamos egy sínpáron 1887. november 27. óta közlekedik a Körút akkor befejezett szakaszán: a Király utca és a Nyugati pályaudvar között. A Magyar Királyi Operaházban az 1884. szeptember 27-i megnyitó óta műsoron van a Erkel Ferenc Bánk bán című műve.
A Millenniumi építkezések természetesen teljesen átalakítják a kerület képét. A Sugárút, az európai kontinens első Földalatti Vasútja és számos más látványos beruházás alakítja Terézvárost. A Műcsarnok Schickedanz Albert építész tervei alapján elkészült a Millenniumra, de a Szépművészeti Múzeum csak a századfordulón, 1900–1906 között épült fel.
A Millenniumi emlékművet azonban csak 1929. május 26-án adták át hivatalosan. 1932-ben nevezik el a teret Hősök terének. A Millenniumi ünnepségek a Városligetben és környékén zajlottak. Feszty Árpád körképe – a Magyarok bejövetele, amely ma Ópusztaszeren látható – a Szépművészeti Múzeum helyén felállított Rotundában volt először kiállítva.
A 20. századtól napjainkig[szerkesztés]

Sok bérház is épült a kerületben, melyek bár kívülről díszesek, belülről nemegyszer zsúfoltak, sötétek, egészségtelenek voltak. 1906-ban Bárczy István polgármester programreformjában kijelentette, hogy „jobb és egészségesebb lakásokat kell építeni a városnak”. Ezt ugyan nem vitte véghez teljesen, de sok lakóházat, iskolát verekedett ki a képviselő-testülettől.
Első világháborúban az iskolákat kórházakká alakították, ott látták el a sebesülteket.
1930 májusában a XVIII. tc. Budapest közigazgatási átszervezése jelentősen érintette a Terézvárost. A XIV. kerület 3 korábbi (a VI., VII. és X.) kerületből jött létre, legnagyobb részét (Dózsa György út–Ajtósi Dürer sor–Hermina út–Erzsébet királyné útja–Körvasútsor–Nyugati pályaudvar–Szobi vasút) éppen a Terézvárosból szakították ki. A XIII. kerület kapta a Dózsa György (akkor Aréna) úttól a Nyugati pályaudvar felé eső részt: a Vágány utca–Szent László utca–Újpest közigazgatási határa–Váci út–Aréna út közti földdarabot. Ekkor Terézváros a négy legkisebb kerület egyike lett (IV.: 0,3 km², I.: 2,3 km², VII.: 2,5 km², VI.: 2.9 km²). 107 349 lakossal és 37 030 fő/km² népsűrűséggel azonban az élvonalban maradt, csak a VII., VIII. és IX. kerületek előzték meg.
A második világháború végén a Nagymező utca 37–39. pincéjében Szent-Györgyi Albert vezetésével polgári ellenálló csoport szervezkedett. A SZIR (Weinberger Dezső vezette) csoport tagjai kézigránátos támadást intéztek a Nyilaskeresztes Párt Székháza – a Hűség Háza, Andrássy út 60., ma Terror Háza – ellen. Terézváros 1945. január 18-án esett el/szabadult fel.
1970-re Terézváros területe 2,72 km²[forrás?]. Lakossága 88 000 fő, ebből 38 000 férfi és 50 000 nő[forrás?]. Ekkor 1351 házat tartottak nyilván a kerületben, az utakon 1817 lámpatest világított és 900 nyilvános telefon volt.
Néhány lépésnyire van a Nagykörúttól egy igazi kultúrtörténeti érték, a Hunyadi téri vásárcsarnok; jelenleg is újítják.
A későbbi területrendezések során tovább csökkent Terézváros területe, mára csupán 2,38 km².
Közigazgatás és politika[szerkesztés]
A helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény szerint, a helyi önkormányzás a helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében történő gyakorlása.[4] A helyi önkormányzás joga az érintett választópolgárok közösségét illeti meg. A helyi önkormányzat felett a kormány csak ellenőrzési jogkört gyakorolhat. Helyi közügyet csak kivételesen és csak törvény utalhat más szervezet feladat és határkörébe. Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. A képviselő-testület szervei a polgármester, polgármesteri hivatal, jegyző, bizottságok és a részönkormányzat.[5]
A helyi önkormányzat a törvények keretei között, saját felelősségére, önállóan szabályozza és igazgatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Az önkormányzat a közügyek intézése során kötelező és önként vállalt feladatokat lát el. A kötelező feladatok ellátásáról való gondoskodás az önkormányzat kötelessége, nagyságától, teherbíró képességétől függetlenül. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az önkormányzatnak gondoskodnia kell arról, hogy a lakosok hozzájussanak a törvényben felsorolt szolgáltatásokhoz: településfejlesztés, településrendezés, településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítás), egészségügyi alapellátás, környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás), óvodai ellátás, kulturális szolgáltatás (nyilvános könyvtári ellátás, filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme, a helyi közművelődési tevékenység támogatása), gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások, lakásgazdálkodás, hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása, helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, polgári védelem, helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok, a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is, sport, ifjúsági ügyek, település közbiztonságának biztosítása, helyi közösségi közlekedés biztosítása, hulladékgazdálkodás, távhőszolgáltatás, és a víziközmű-szolgáltatás.[6]
2010-ben az önkormányzati testület létszáma a 2010. évi L. törvény alapján 24-ról 15 főre csökkent. A helyi önkormányzat egy polgármesterből és 14 képviselőből áll. A 14 képviselői helyből, 10 egyéni választókerületi és 4 kompenzációs listás mandátum. A polgármestert a település összes választópolgára közvetlenül választja, míg a képviselőket csak az egyéni választókerületbe bejelentett választópolgárok választják meg közvetlenül. A kompenzációs listára a választó nem voksolhat, mert arról a mandátumokat az egyéni választókerületekben összesített töredékszavazatok (vagyis az egyéni választókerületben mandátumot nem szerző jelöltekre leadott érvényes szavazatok) arányában osztják ki.[7] A polgármestert és a képviselőket az alkotmány értelmében 5 évre választják meg.[8] A polgármester és az önkormányzati testület tagjai egyenlő szavazati joggal rendelkeznek.
Polgármesterek[szerkesztés]
Polgármester | Megjegyzés | ||
---|---|---|---|
1990–1994 | Seiler Tibor | SZDSZ[9] | |
1994–1998 | Borsány György | MSZP-SZDSZ[10] | |
1998–2002 | Farkas György | Fidesz-FKGP-MDF-MKDSZ[11] | |
2002–2006 | Verók István | MSZP-SZDSZ-Centrum[12] | |
2006–2010 | MSZP-SZDSZ[13] | ||
2010–2014 | Hassay Zsófia | Fidesz-KDNP[14] | |
2014–2019 | Fidesz-KDNP[15] | ||
2019-től | Soproni Tamás | Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP[2] |
A 2019-es önkormányzati választás eredménye[szerkesztés]
Jelölt neve | Jelölő szerv. | Szavazatok száma | Szavazatok aránya | |
---|---|---|---|---|
Soproni Tamás | Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP | 7314 | 57,49% | |
Hassay Zsófia | Fidesz-KDNP | 5409 | 42,51% | |
Összesen | 12 7231 | 100% |
1Csak az érvényes szavazatok száma (jelölteknél szintén). Érvénytelen szavazatok száma: 206[16]
Országgyűlési képviselő[szerkesztés]
A régi választási törvény, az 1989. évi XXXIV. törvény hatálya alatt összesen hat választást tartottak a kerületben. Ekkoriban a kerület még önálló választókerületet alkotott,[17] Budapest 8. számú választókerület néven.[18]
- Katona Kálmán (MDF) (1990–1994)
- Bársony András (MSZP) (1994–1998)
- Illés Zoltán (Fidesz) (1998–2002)
- Kékesi Tibor (MSZP) (2002–2010)
- Illés Zoltán (Fidesz) (2010–2014)
Az országgyűlési képviselők jogállását, a képviselők alapvető jogait és kötelezettségeit 2012. évi XXXVI. törvény szabályozza. Az országgyűlési képviselők választását a 2011. évi CCIII. törvény szabályozza.[19] Az országgyűlési képviselőket a választópolgárok területi-perszonális elv alapján egyéni választókerületekben, általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják. Minden egyéni választókerületben (EVK) egy országgyűlési képviselő választható. A főváros és a települések több választókerületre oszthatók, ha ezt a jogosultak száma indokolja, a kerülethatárokat nem kell figyelembe venni.[20]
A VII. kerülettel egy országgyűlési egyéni választókerülethez tartozik, a Budapesti 5. sz.-hoz.
Név | Párt(ok) | Terminus | Választókerület | Megjegyzés | |
---|---|---|---|---|---|
Oláh Lajos | MSZP-Együtt-DK-Párbeszéd-MLP | 2014 – | Budapesti 5. sz. | A 2014-es országgyűlési választás eredménye:[21] | |
DK | A 2018-as országgyűlési választás eredménye:[22] | ||||
DK-Jobbik-Momentum-MSZP-LMP-Párbeszéd | A 2022-es országgyűlési választás eredménye:[23] |
Népesség[szerkesztés]
Lakosságszám | ||
---|---|---|
Év | Népesség | Átl. vált.(%) |
1870 | 39 500 | — |
1880 | 51 963 | 2,74% |
1890 | 75 300 | 3,71% |
1900 | 99 500 | 2,79% |
1910 | 101 519 | 0,20% |
1920 | 95 525 | −0,61% |
1930 | 90 131 | −0,58% |
1941 | 96 052 | 0,58% |
1949 | 82 359 | −1,92% |
1960 | 90 448 | 0,85% |
1970 | 87 937 | −0,28% |
1980 | 71 204 | −2,11% |
1990 | 59 477 | −1,80% |
2001 | 44 137 | −2,71% |
2011 | 38 319 | −1,41% |
2022 | 37 586 | −0,18% |

Népcsoportok[szerkesztés]
Jelentős nemzetiségi csoportok[24] | |
---|---|
Nemzetiség | Népesség (2011) |
![]() |
705 |
![]() |
211 |
![]() |
209 |
![]() |
102 |
![]() |
101 |
2001-ben a város lakossága 44 137 fő volt, 39 422 fő (95,96%) magyar, 492 fő (1,20%) német, 380 fő (0,92%) cigány, 100 fő (0,24%) román, nemzetiségűnek vallotta magát.[25]
2011-ben a város lakossága 38 319 fő volt, 28 264 fő (85,91%) magyar, 705 fő (2,14%) német, 448 fő (1,36%) cigány, 211 fő (0,64%) orosz, 209 fő (0,64%) román nemzetiségűnek vallotta magát.[26]
Gazdaság[szerkesztés]
VI. kerületi székhellyel rendelkező legnagyobb 20 vállalat nettó árbevétel alapján.[27]
Rangsor | Vállalat | Nettó árbevétel (Mrd Ft) 2021 |
Alkalmazottak | Főtevékenység |
---|---|---|---|---|
1 | Celltrion Healthcare Hungary Kft. | 494,6 | 17 |
Gyógyszer, gyógyászati termék nagykereskedelem |
2 | HUNGAROPHARMA Zrt. | 378,1 | 678 |
Gyógyszer, gyógyászati termék nagykereskedelem |
3 | thyssenkrupp Industrial Solutions AG Magyarországi Fióktelep | 318,5 | 147 |
Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás |
4 | Südpack Verpackungen GmbH & Co. KG Magyarországi Fióktelepe | 164,8 | - | Egyéb termék ügynöki nagykereskedelem |
5 | Colt Technology Services GmbH Magyarországi Fióktelepe | 114,6 | - | Vezetékes távközlés |
6 | Normbenz Magyarország Kft. | 97,8 | 677 |
Gépjármű üzemanyag-kiskereskedelem |
7 | HELL ENERGY Magyarország Kft. | 92,7 | - | Üdítőital gyártása |
8 | FERRO-PRESS Fémipari Szolgáltató Kft. | 423 | - | Fémmegmunkálás |
9 | Ober Pénzügyi Lízing Zrt. | 54,3 | 24 |
Pénzügyi lízing |
10 | Eximbank Zrt. | 36,8 | 211 |
Egyéb monetáris közvetítés |
11 | SOMETAL Kft. | 33,1 | 1 |
Fém-, érc-nagykereskedelem |
12 | Fusion Zrt. | 26,9 | 1 465 |
Éttermi, mozgó vendéglátás |
13 | QUALITY PACK Zrt. | 26,7 | - | Könnyűfém csomagolóeszköz gyártása |
14 | LIBRI Kft. | 23,8 | 654 |
Könyv-kiskereskedelem |
15 | TNG Technology Consulting GmbH Magyarországi Fióktelep | 22,9 | 17 |
Információ-technológiai szaktanácsadás |
16 | Magyar Cetelem Bank Zrt. | 20,6 | 343 |
Egyéb monetáris közvetítés |
17 | MEGA-LOGISTIC Zrt. | 20,4 | 816 |
Építményüzemeltetés |
18 | McKinsey Magyarországi Fióktelepe | 18 | 181 |
Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás |
19 | Ammerland Hungary Kft. | 17,9 | 5 |
Tejtermék, tojás, zsiradék nagykereskedelem |
20 | Deloitte Zrt. | 17,2 | 624 |
Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás |
Közlekedés[szerkesztés]
Mind a felszíni járatoknak, mind a metrónak illetve a Földalatti Vasútnak köszönhetően a közösségi közlekedéssel legjobban ellátott kerületek egyike. Itt van a Nyugati pályaudvar, amelynek elődjétől, az Indóháztól indult 1846-ban hazánk első vasútvonala.
Kerületi média[szerkesztés]
- HatosCsatorna
- Terézváros (az önkormányzat lapja)
- Broadway Rádió, Terézvárosban fogható kisközösségi rádió, jellemzően hitéleti műsorokat sugároz.
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
Képgaléria[szerkesztés]
-
A terézvárosi Avilai Szt.Teréz-templom
-
Az Andrássy út légi fotója
-
Az Opera
-
A Terror Háza Múzeum légi fotón
-
Az egykori Balettintézet madártávlatból
-
Aradi utca
-
Ötemeletes eklektikus bérpalota, a Mocsonyi-ház, Teréz körút 2–6.
-
Vörösmarty Mihály Általános Iskola épülete, az egykori skót misszió iskolája
-
1067 Bp. Teréz krt 13. (Házasságkötő terem)
Testvérvárosai[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet, korábban Fővárosi Tanács 1990. (IV. 10.) 75., 76. számú határozat.
- ↑ a b Budapest VI. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
- ↑ 16586, 2022. szeptember 21.
- ↑ https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100189.tv
- ↑ Archivált másolat. [2019. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 8.)
- ↑ Archivált másolat. [2019. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 8.)
- ↑ https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1000050.tv
- ↑ http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=140968.248458
- ↑ Budapest VI. kerületi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Budapest VI. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
- ↑ Budapest VI. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
- ↑ Budapest VI. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
- ↑ Budapest VI. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
- ↑ Budapest VI. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
- ↑ Budapest VI. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
- ↑ [1]
- ↑ 2/1990. (I. 11.) MT rendelet az országgyűlési egyéni és területi választókerületek megállapításáról
- ↑ Budapest 8. számú választókerületének választási eredményei
- ↑ Kovács László Imre: Az országos népszavazás intézménye az Alaptörvény előtt és után. (Hozzáférés: 2018. április 20.)
- ↑ Nemzeti Jogszabálytár (magyar nyelven). njt.hu. (Hozzáférés: 2018. augusztus 15.) - 2011. évi CCIII. törvény 4. §
- ↑ https://static.valasztas.hu/dyn/pv14/szavossz/hu/M01/E05/evkjkv.html
- ↑ https://www.valasztas.hu/oevk-jegyzokonyv?p_p_id=ogyoevkeredmenyadatlap_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column-2&p_p_col_pos=2&p_p_col_count=3&_ogyoevkeredmenyadatlap_WAR_nvinvrportlet_megyeKod=01&_ogyoevkeredmenyadatlap_WAR_nvinvrportlet_vlId=244&_ogyoevkeredmenyadatlap_WAR_nvinvrportlet_vltId=556&_ogyoevkeredmenyadatlap_WAR_nvinvrportlet_oevkKod=5
- ↑ https://vtr.valasztas.hu/ogy2022/egyeni-valasztokeruletek/01-05
- ↑ Népszámlálás kisebbségiek 2011. Magyarország. (Hozzáférés: 2011. január 1.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ [2]
- ↑ https://www.opten.hu/dijtalan-szolgaltatasok/cegtarlight
- ↑ a b c d Testvérvárosok – Terézvárosról. (Hozzáférés: 2021. június 12.)
További információk[szerkesztés]
- A VI. kerület irányítószámai
- Irányítható webkamera az Oktogonnál
- A terézvárosi önkormányzat honlapja
- Találat a térképen
Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]
Irodalom[szerkesztés]
- Szabó Ferenc: Terézváros Budapest szívében (könyv + CD), 1998, ISBN 9630355779
- Pille György: A Terézváros kétszáz éve (Riporttörténet), 1970, VI. ker. Tanács VB
- Varsányi Erika: Terézváros (Budapest városrészei), 1999, ISBN 9639089443
- Bácskai Vera: Pest város topográfiai mutatója (Terézváros), 1982, ISSN 0133-6908, ISBN 978-963-7374-65-4
- Spiegler Gyula Sámuel: Adalékok Budapest Székesfőváros Történetéhez, Teréz- és Erzsébetváros, 1904, Budapest
- Sódor Alajos-Végh Oszkár: Terézvárosi Kis Útikalauz, 1973, VI. ker. Tanács VB
- Budapest Teljes Utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003)
- Derzsi Elekes Andor: Terézváros, Andrássy út 94 szám (monográfia, elektronikus dokumentum) in: Metapolisz 802 Budapest, 2014, ISBN 963-229-987-6
-
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest VI. kerülete témájú médiaállományokat.