Oktogon
Oktogon | |
![]() | |
Az Oktogon a 20. század elején. Baloldalt a Millenniumi Földalatti Vasút állomása | |
Ország | ![]() |
Település | Budapest VI. kerülete |
Névadó | nyolcszög |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 30′ 19″, k. h. 19° 03′ 47″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 19″, k. h. 19° 03′ 47″ | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Oktogon témájú médiaállományokat. |
Az Oktogon Budapest VI. kerületében, a Nagykörút és az Andrássy út kereszteződésében található nyolcszögletű tér, egyben az M1-es metróvonal egyik megállója. A téren megáll és áthalad a 4-es és a 6-os villamos is, valamint a 105-ös autóbusz. Határai: Andrássy út 46. és 49., Teréz körút 69. és 72.
Az oktogon szó ógörög eredetű, jelentése nyolcszög.
Tartalomjegyzék
Története[szerkesztés]
1872-ig, a Sugár út kiépítéséig mély gödör állt a helyén, ekkor töltötték fel. A Belvárost és a Városligetet összekötő új útvonal létrehozását Kossuth Lajos javasolta 1841-ben. A megvalósítására azonban csak a kiegyezés után kerülhetett sor. 1868. május 19-én a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) tartott értekezleten gróf Andrássy Gyula miniszterelnök ismertette Budapest átalakításának tervezetét. A megvalósítását az újonnan létrehozott Fővárosi Közmunkák Tanácsa irányította. 1870-ben döntötték el, hogy merre vezessen az új sugárút.
1871-től megindult az útvonalba eső telkek megvétele, a szükséges bontások és földmunkák. 1873-ban az akkori nagy gazdasági válság megakasztotta az építkezés lendületét, sőt 1876-ban a befektető partnerek visszaléptek. Ezért a főváros a telkeket eladta, azzal a feltétellel, hogy azokat 1884-ig be kell építeni.
A Sugárutat, amely – bár méretei szerényebbek voltak – a párizsi sugárutak mintájára készült, 1877 októberében adták át a fővárosnak.
„ | A Sugárút beburkolása annak egész hosszában ma [augusztus 23-án] befejeztetett. A burkolatnak még Szt. István ünnepe előtt kellett volna elkészülnie. (…) A Sugárút mellékutczáiban fekvő s a főv. [fővárosi] közmunkatanács tulajdonát képező ingatlanságok előtt a járda elkészítése a következő utczákban rendeltetett el, u. m. [úgymint] a Rózsa, Szív, Révay és Dobó utczákban, s ezeknél a munkálatok néhány nap alatt meg fognak kezdetni, az Izabella és Vörösmarty utczákban, minthogy ott a feltöltés még egészen nem eszközöltetett, a járda lerakása később fog foganatba vétetni. | ” |
– Pesti Napló, 1876. augusztus 24. |
A következő két évben épült fel a teret övező négy eklektikus SÉV-bérház Szkalnitzky Antal tervei alapján, földszintjükön üzlethelyiségekkel:
- nyugaton (Andrássy út 48. – Oktogon 1. – Teréz körút 16.) a Nicoletti majd Savoy kávéház és cukrászat;
- délen (Teréz körút 14. – Oktogon 2. – Andrássy út 49.) az Abbázia Kávéház;
- keleten (Andrássy út 51. – Oktogon 3. – Teréz körút 15.) a Menton-kávéház;
- északon (Teréz körút 17. – Oktogon 4. – Andrássy út 50.) Deményi és Angyal varrógép- és kerékpárboltja és a Cseléd Intézet (cselédközvetítő).
A 19. században a tér neve Nyolcszög tér volt, az 1920-as évektől azonban már Oktogonnak hívták. 1936-ban a fasisztabarát városvezetés a Mussolini nevet adta a térnek, 1945-től újra Oktogon, 1950-től a kommunista városvezetés November 7. térre keresztelte át, amelynek a köznyelvben Novhét tér volt az elnevezése. 1990 óta ismét Oktogon a tér neve.
A tér a filmekben, irodalomban[szerkesztés]
- A tér számos alkalommal felbukkan Kondor Vilmos magyar író bűnügyi regényeiben, köztük a Budapest noir és a Budapest romokban című kötetekben; utóbbiban a tér egyik sarka közelében történik az a merénylet, amelynek felderítése a teljes regény legfontosabb vezérmotívuma.
Galéria[szerkesztés]
Az Oktogon 2008-ban
Az Oktogon 1900 körül. Középen az Abbázia Kávéház
A Menton Kávéház terasza az Oktogonon 1910 körül
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Budapest teljes utcanévlexikona. Szerk. Ráday Mihály. (hely nélkül): Sprinter. 2003. ISBN 963 9469 06 8
![]() | ||
---|---|---|
Előző Opera |
Aktuális állomás
Oktogon |
Következő Vörösmarty utca |