Oktogon

	Oktogon
	Az Oktogon a 20. század elején. Baloldalt a Millenniumi Földalatti Vasút állomása
Ország	Magyarország
Település	Budapest VI. kerülete
Névadó	nyolcszög
	Elhelyezkedése
	Oktogon Pozíció Budapest térképén
	é. sz. 47° 30′ 19″, k. h. 19° 03′ 47″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 19″, k. h. 19° 03′ 47″
	A Wikimédia Commons tartalmaz Oktogon témájú médiaállományokat.

Az Oktogon Budapest VI. kerületében, a Nagykörút és az Andrássy út kereszteződésében található nyolcszögletű tér, egyben az M1-es metróvonal egyik megállója. A téren megáll és áthalad a 4-es és a 6-os villamos is, valamint a 105-ös autóbusz. Határai: Andrássy út 46. és 49., Teréz körút 69. és 72.

Az oktogon szó ógörög eredetű, jelentése nyolcszög.

Története[szerkesztés]

1872-ig, a Sugár út kiépítéséig mély gödör állt a helyén, ekkor töltötték fel. A Belvárost és a Városligetet összekötő új útvonal létrehozását Kossuth Lajos javasolta 1841-ben. A megvalósítására azonban csak a kiegyezés után kerülhetett sor. 1868. május 19-én a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) tartott értekezleten gróf Andrássy Gyula miniszterelnök ismertette Budapest átalakításának tervezetét. A megvalósítását az újonnan létrehozott Fővárosi Közmunkák Tanácsa irányította. 1870-ben döntötték el, hogy merre vezessen az új sugárút.

1871-től megindult az útvonalba eső telkek megvétele, a szükséges bontások és földmunkák. 1873-ban az akkori nagy gazdasági válság megakasztotta az építkezés lendületét, sőt 1876-ban a befektető partnerek visszaléptek. Ezért a főváros a telkeket eladta, azzal a feltétellel, hogy azokat 1884-ig be kell építeni.

A Sugárutat, amely – bár méretei szerényebbek voltak – a párizsi sugárutak mintájára készült, 1877 októberében adták át a fővárosnak.

„	A Sugárút beburkolása annak egész hosszában ma [augusztus 23-án] befejeztetett. A burkolatnak még Szt. István ünnepe előtt kellett volna elkészülnie. (…) A Sugárút mellékutczáiban fekvő s a főv. [fővárosi] közmunkatanács tulajdonát képező ingatlanságok előtt a járda elkészítése a következő utczákban rendeltetett el, u. m. [úgymint] a Rózsa, Szív, Révay és Dobó utczákban, s ezeknél a munkálatok néhány nap alatt meg fognak kezdetni, az Izabella és Vörösmarty utczákban, minthogy ott a feltöltés még egészen nem eszközöltetett, a járda lerakása később fog foganatba vétetni.	”
– Pesti Napló, 1876. augusztus 24.

A következő két évben épült fel a teret övező négy eklektikus SÉV-bérház Szkalnitzky Antal tervei alapján, földszintjükön üzlethelyiségekkel:

nyugaton (Andrássy út 48. – Oktogon 1. – Teréz körút 16.) a Nicoletti majd Savoy kávéház és cukrászat;
délen (Teréz körút 14. – Oktogon 2. – Andrássy út 49.) az Abbázia Kávéház;
keleten (Andrássy út 51. – Oktogon 3. – Teréz körút 15.) a Menton-kávéház;
északon (Teréz körút 17. – Oktogon 4. – Andrássy út 50.) Deményi és Angyal varrógép- és kerékpárboltja és a Cseléd Intézet (cselédközvetítő).

A 19. században a tér neve Nyolcszög tér volt, az 1920-as évektől azonban már Oktogonnak hívták. 1936-ban a fasisztabarát városvezetés a Mussolini nevet adta a térnek, 1945-től újra Oktogon, 1950-től a kommunista városvezetés November 7. térre keresztelte át, amelynek a köznyelvben Novhét tér volt az elnevezése. 1990 óta ismét Oktogon a tér neve.

A tér a filmekben, irodalomban[szerkesztés]

A tér számos alkalommal felbukkan Kondor Vilmos magyar író bűnügyi regényeiben, köztük a Budapest noir és a Budapest romokban című kötetekben; utóbbiban a tér egyik sarka közelében történik az a merénylet, amelynek felderítése a teljes regény legfontosabb vezérmotívuma.