Terror Háza Múzeum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Terror Háza Múzeum
House of Terror Museum in Budapest (10890338584).jpg
A múzeum adatai
Elhelyezkedés Budapest
Magyarország
Cím 1062 Budapest, Andrássy út 60.
Alapítva 2002. február 22.
Megnyílt 2002. február 24.
Igazgató Schmidt Mária
Elhelyezkedése
Terror Háza Múzeum (Budapest)
Terror Háza Múzeum
Terror Háza Múzeum
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 25″, k. h. 19° 03′ 54″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 25″, k. h. 19° 03′ 54″
A Terror Háza Múzeum weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Terror Háza Múzeum témájú médiaállományokat.

A Terror Háza Múzeum a 20. századi diktatúrák áldozatainak emlékére létrehozott múzeum Budapesten, egy nagyon szimbolikus helyen, az Oktogon melletti Andrássy út 60. szám alatt. A századok magyarországi fasiszta és kommunista rezsimekkel kapcsolatos kiállításokat tartalmaz, valamint emléket állít ezeknek a rezsimeknek az áldozatainak, köztük az épületben fogva tartott, kihallgatott, megkínzott vagy megölt személyeknek. A múzeum 2002. február 24-én nyílt meg, azóta a múzeum főigazgatója Dr. Schmidt Mária. A Terror Háza az Európai Memória és Lelkiismeret Platformjának tagszervezete. A nevezetes látogatói, köztül Zbigniew Brzezinski, Francis Fukuyama és Hayden White nagyban dicsérték a múzeumot, annak kiállítását.

1944-ig az épület a nyilas párt székhelye, a Népköztársaság rezsimje alatt pedig Magyarország kommunista politikai rendőrségének, az AVH központja.

A Közép-és Kelet-Európa Történetét és Társadalmait Kutató és Tanulmányozó Alapítvány kezdeményezésére alapított hely mindenekelőtt emlékhely a két diktatúra áldozatainak tiszteletére. A kronológiai útvonalat tiszteletben tartva a látogatás az épület pincéivel, a politikai foglyok celláivan és kínzási eszközeikkel zárul.

A fasiszta és kommunista hatalmak cselekedeteit, a korabeli dokumentumok vetítése formájában képviselik és magyarázzák: a nyilas párt politikája, Szálasi Ferenc, a náci ihletésű magyar párt elnöke, akit a német megszállók hatalomra helyeztek Magyarország megszállása után 1944-ben. Továbbá betekintést nyer az ezután következő kommunista uralom által elkövetett különféle visszaélésekre és a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetői által alkalmazott terrorpolitikára (deportálások a szovjet Gulágba, politikai gyilkosságok, kihallgatások, az ellenfelek üldözése).

Ami a kommunizmust és a fasizmust illeti, kiállítás anyagot tartalmaz az akkori Magyarország, és a náci Németország és Szovjetunió viszonyáról. Tartalmaz olyan kiállításokat is, amelyek olyan magyar szervezetekkel kapcsolatosak, mint a fasiszta Nyilaskeresztes Párt és a kommunista ÁVH (amely hasonló volt a Szovjetunió KGB titkosrendőrségéhez). Az információk és a kiállított tárgyak nagy része magyar nyelvű, bár mindegyik szobához kiterjedt információs lap tartozik angolul és magyarul. Hangos útmutatók angol és német nyelven is rendelkezésre állnak. A kiállítás háttérzenéjét a Bonanza Banzai egykori frontembere és Kovács Ákos producer írta. A látogatók nem fényképezhetnek és nem használhatnak videokamerát az épületen belül.

Az épület[szerkesztés]

Terror Háza Múzeum - légi felvétel

Budapest, Andrássy út 60. A háromemeletes, neoreneszánsz épület 1880-ban Feszty Adolf tervei alapján polgári lakóháznak épült. A házat, amely Perlmutter Izsák festőművész tulajdona volt, a festő 1932-ben bekövetkezett halála után a Magyar Zsidó Múzeum és a Budapesti Zsidó Hitközség pesti jogelődje, a Pesti Izraelita Hitközség örökölte, de a haszonélvezeti jog Perlmutter özvegyét és leányát illette meg.[1]

1937-ben új lakók béreltek helyiségeket a házban: a magyar nemzetiszocialista mozgalom Szálasi-féle szárnya, és ez az esemény előrevetítette az elkövetkező két évtized kegyetlenségeit, amelyeknek az épület szemtanújává vált.

Bár a Horthy-rendszer bebörtönözte Szálasit, hívei 1940-ben történt szabadulásáig is zavartalanul tartották gyűléseiket az Andrássy úti villában, amely 1940 után lett a főhadiszállásuk, és Szálasitól a Hűség Háza nevet kapta. 1944 őszén a sikertelen kiugrási kísérlet után a nyilasok vették át az uralmat Magyarországon. A Hűség Háza ekkor már begyűjtőhely és börtön is lett, itt tartották fogva és kínozták az ellenállókat és az ellenségnek kikiáltott áldozatokat. 1945 tavaszán, a szovjet csapatok bevonulásával véget ért a II. világháború és a nyilaskeresztes párt uralma is. Az Andrássy úti ház új gazdát kapott. A kommunisták hatalmát biztosítani hivatott politikai rendőrség vezetője, Péter Gábor kifejezetten ezt a házat kérte főhadiszállásnak a szervezet számára. A későbbi ÁVO és ÁVH emberei átalakítási munkálatokba kezdtek. Ennek oka az volt, hogy az egyre növekvő számú fogvatartottat nem tudták a cellákban elhelyezni. A környező épületek alatti pincéket is birtokba véve, pincebörtön-labirintust alakítottak ki az Andrássy út 60. szám alatt. A kommunista rendszer ellenségeinek kikiáltott embereket itt kínozták, ölték meg és csikartak ki belőlük vallomásokat.

Az egykor Hűség Háza, majd ÁVH székház 1956-ig szolgált az állami terror központjaként. Ezt követően az épületet átalakították, majd különböző cégek székházaként, illetve irodaházként működött. A pincében minden nyomot eltüntettek és KISZ klubot rendeztek be. Az épület tetőbetűire mint kreatív megoldású épületfeliratra – ahol a fény-árnyék hatások ismétlik meg a kiírást a homlokzaton – a WebUrbanist nevű blog is felhívta a figyelmet.[2]

Alapítás[szerkesztés]

A homlokzat egy része

A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány 2000 decemberében vásárolta meg az épületet, hogy egy olyan múzeumot hozzon létre, amely a magyar történelem e két véres korszakát mutatja be. Az épületet Sándor János építész és Ferenczfy-Kovács Attila belsőépítész tervei alapján alakították át. A történelmi-szakmai koncepció Schmidt Mária nevéhez fűződik.

Időszaki kiállítások 2002-től[szerkesztés]

A tank egy másik szögből


2002
2003
2004
  • Magyar tragédia 1944 – Holokauszt[5] (A kiállítás részeként Claude Lanzmann: Shoah című filmjének díszbemutatója)
  • Ember az embertelenségben – Raoul Wallenberg
  • Az épület homlokzata
    Hetedíziglen – Gyermekek a holokausztban
2005
  • Magyar Tragédia, 1945 – Jaj a legyőzötteknek! Rabszolgasorsra kényszerítve[6] (A kiállítás részeként Sára Sándor: Nehézsorsúak című dokumentumfilmjének díszbemutatója)
2006
  • Magyar tragédia 1946 – Német sors Európában, sváb sors Magyarországon[7]
  • Pesti srácok 1956[8]
2007
  • Magyar tragédia 1947 – Magyar sors Csehszlovákiában[9]
2008
  • Szabadság a paplan alatt – Szex, mint forradalom 1968- 2008[10]
  • Eltiport tavasz – Prága 1968
  • Katyn – tömeggyilkosság, politika, erkölcs
2009
2010
  • Lenin és Buddha – a kommunizmus hagyatéka az Urálon túl
  • Egymásnak ítélve - cigány identitás a XXI. században
2011
2012
2013
2013. október 23 -án
2014
  • Átlépni a szabadságba
2015
  • Rabszolgasorsra ítélve
  • Először szabadon
A forradalom híres „Ruszkik haza!” jelmondata és a lyukas zászló jelképe
2016
  • 1956 – A szabadságért és a függetlenségért
  • Egy akaraton 1956–2016
2017
  • 56 Múlt és jelen – képes időutazás
  • Az akció fedőneve: Lenin – Német pénzzel Oroszország ellen
2019
  • 30 éve szabadon – utcai tablókiállítás
  • Hőseink 1956 – Cigány szabadságharcosok
2020
  • Először szabadon – Az 1990-es első szabad választások plakátjai
2021
  • Együtt, szabadon – tárlat a magyar cigányság hőseiről

Konferenciák[szerkesztés]

2003
  • 100 éve született George Orwell – kerekasztal beszélgetés
  • A berlini felkelés 50. évfordulója - konferencia
  • Ki volt George Orwell? – kerekasztal – beszélgetés
  • Orwell – nemzetközi konferencia
  • Joszif Sztálin – ötven év távlatából – nemzetközi konferencia
  • Éhínség Ukrajnában 1932-33 – nemzetközi történészkonferencia
2005
  • Magyar tragédia 1944 – Vesztesnek lenni – nemzetközi konferencia
2006
2007
  • Szoros ellenőrzés alatt – kerekasztal - beszélgetés
2008
  • Andrzej Wajda: Katyn – filmbemutató
  • Ukrán éhínség – megemlékezés
2009
  • Vasfüggöny-szobor avatása a Terror Háza Múzeum előtt
  • Mészáros Márta: Utolsó jelentés Annáról – filmbemutató és kerekasztal-beszélgetés
2010
  • Fekete március Marosvásárhely, 1990 – megemlékezés és díjátadó
  • Szembesítés – Románia román szemmel – vetítéssorozat és kerekasztal-beszélgetés
  • Megemlékezés Németország újraegyesítésének 20. évfordulója alkalmából – berlini fal egy darabjának felavatása a Terror Háza Múzeum előtt
2011
  • Magyar tragédia – Délvidék 1944-1945 „Magyar voltál, ezért!” – kiállításmegnyitó
  • Egymásnak ítélve – Fekete március Marosvásárhelyen – könyvbemutató
  • Egy vidéki srác a gonosz birodalom ellen – Ronald Reagan (1911-2004) – nemzetközi konferencia
  • „Úgy hevernek, mintha élnének” – Andrzej Przewoznik emlékkiállítás-megnyitó
  • Magyar tragédia – Délvidék 1944-1947 – könyvbemutató
  • Az újjászülető ember – Csingiz Ajtmatov emlékest
  • „Kik Érted Haltak…” („1956 – Who Have Died for Thee”) – nemzetközi konferencia

Brindusa Armanca: Közelmúlt a médiában – Határesetek a szögesdróton – könyvbemutató

  • Gyertyák a szabadságért – nemzetközi konferencia
2012
  • Berényi András: Kárpátalja magyarsága – könyvbemutató
  • „Behálózva” – könyvbemutató és beszélgetés az egyházi átvilágításokról
  • Gondolatok a magyar és amerikai kapcsolatok 90. évfordulójára – Nancy Pelosi előadása
  • M. Kiss Sándor: Közelítések – 1956 – könyvbemutató
  • Európa szerencséje - nemzetközi konferencia
  • A magyarok lelkiismerete - Mindszenty József (1892-1975) – nemzetközi konferencia
  • Akkor és ma - Magyarok és románok a tragikus napokról – kerekasztal-beszélgetés
  • Kényszerkirándulás a Szovjetunióba - Magyar deportáltak a KGB fogságában – 1956 - konferencia
2013
2014
  • Nyugaton a helyzet változóban – könyvbemutató
  • A Securitate célkeresztjében – könyvbemutató
  • Szabadság / Harcosok válasza a kommunizmusra - kerekasztal-beszélgetés
  • Haza, szeretet – a magyar ellenállási mozgalom 1944-ben - konferencia
  • Joshua Muravchik: Földre szállt mennyország - könyvbemutató
  • Az első világháború mint a kultúrák összecsapása - nemzetközi konferencia
  • Korforduló – az első világháború mint a XIX. és a XX. század határa - konferencia
2015
  • Új világ születik – műhelybeszélgetés
  • Bátorságpróba – A második Orbán-kormány négy éve – konferencia
  • Győztesek és legyőzöttek – az első világháború a másik szemszögéből nemzetközi konferencia
  • „Hazatérnek. A magyar katona 1914-1918” és a „Megtizedelt évek” – könyvbemutató
  • Mi lesz veled, Európa? – kerekasztal-beszélgetés
  • Szakítópróba – Mi lesz veled, Európa? (2) – kerekasztal-beszélgetés
2016
  • „Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz” – Eötvös-előadás a Várkert Bazárban
  • Közös múlt, közös jelen, közös jövő – könyvbemutató
  • Mi lesz veled, Európa? "Wir schaffen das." – Biztos? – kerekasztal-beszélgetés
  • Légy bátor, polgár! – könyvbemutató
  • Hellasztól a Práter utcáig – Egy görög szabadságharcos a magyar forradalomban – könyvbemutató
2017
  • Mi az a „trumpizmus?” – kerekasztal-beszélgetés
  • Keresztesháború a hagyomány ellen – Eötvös-előadás a Várkert Bazárban
  • Budapest Angyala – képregény-bemutató
  • A CEU-vita – A baloldal sírásója – Összefüggések és értelmezések – kerekasztal-beszélgetés
  • Körbejárni a hazát; A szöveg testén túl – könyvbemutató
  • Az értelmiség esete a kidobóemberrel – kerekasztal-beszélgetés
  • Miért jó nekünk a V4? – kerekasztal-beszélgetés
  • Kik vagyunk? – Identitás és kultúra Közép-Európában – kerekasztal-beszélgetés
2018
  • Értékek és válságok – könyvbemutató
  • Kultúrharc 2018 – kerekasztal-beszélgetés
  • A V4 szerepe Európa jövőjének formálásában – kerekasztal-beszélgetés
  • Szentandrássy István festményei 1956 cigány hőseiről bélyegeken – bélyegbemutató a Nemzetközi Roma Nap alkalmából
  • V4: Európa gazdasági motorja? – kerekasztal-beszélgetés
  • „Mindig a haza” – Szili Katalin pályaíve – könyvbemutató
  • Deutschland 2018: A széttépett ország – előadás és kerekasztal-beszélgetés
  • Katonahősök – bélyegbemutató az első világháborús emlékév alkalmából
  • Tisza István – könyvbemutató
  • Petri 75 – Közelítés – könyvbemutató
2019
  • Ellenállás és hazaszeretet – Rendíthetetlenek a totalitarizmus ellen – Tanácskozás a Terror Háza Múzeum és a budapesti Lengyel Intézet szervezésében
  • Új világ született 1918–1923 – könyvbemutató
  • Együtt, szabadon – rendezvény a Nemzetközi Roma Nap alkalmából
  • Ki nyeri a XXI. századot? I. – Egy évtizeddel a gazdaági válság után – konferencia
  • Épül a Washington–Budapest–Jeruzsálem tengely? – konferencia
  • Új helyzet Európában? – Az EP-választás után – konferencia
  • Álomszövők – Nőnek lenni a Kádár-korban – könyvbemutató
  • Izrael és a választások – konferencia
  • Mit szabad mondani a véleménynyilvánítás és a gondolat szabadságáról? – konferencia
  • A történelem, ami nem ért véget – nemzetközi konferencia
  • Anna Walentynowitz, a Szolidaritás Anyja – konferencia a Terror Háza Múzeum és a budapesti Lengyel Intézet szervezésében
  • Budapest hegei – könyvbemutató
  • Rendszerváltoztatók – bélyegbemutató a 30 éve szabadon emlékév alkalmából
2020
  • Az első szabadon választott magyar kormány – bélyegbemutató a 30 éve szabadon emlékév alkalmából
2021
  • Európa a XXI. században – Európa mi vagyunk
  • Európa a XXI. században – Jobb/Közép

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Múzeumot álmodók – Élet És Irodalom, 2002. február 22.. [2016. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 18.)
  2. Zubreczki Dávid: A Terror Háza tetőbetűi a világ legjobb épületfeliratai között. Urbanista blog (2011. júl. 13.) (Hozzáférés: 2017. szept. 21.) WebUrbanist
  3. weboldala. [2011. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 1.)
  4. weboldala. [2009. augusztus 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 4.)
  5. weboldala
  6. weboldala
  7. weboldala
  8. weboldala
  9. weboldala
  10. weboldala
  11. weboldala
  12. weboldala

További információk[szerkesztés]