Schmidt Mária

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Schmidt Mária
SchmidtMariaFotoThalerTamas.JPG
Született 1953. október 10. (64 éves)
Budapest
Állampolgársága magyar
Házastársa Ungár András (h. ?–2006)
Gyermekei Ungár Anna (1981– )
Ungár Péter (1991– )
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Schmidt Mária témájú médiaállományokat.

Schmidt Mária (Budapest, 1953. október 10. –) Széchenyi-díjas magyar történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi tanára. A XX. és XXI. Század Intézet főigazgatója. 2016 és 2017-ben a Forbes őt választotta az 5. legbefolyásosabb magyar nőnek a közéletben. A Napi.hu pedig 2017-ben őt választotta Magyarország 30. legbefolyásosabb személyének.

Életpályája[szerkesztés]

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának történelem-német szakán szerzett középiskolai tanári diplomát. 1985-ben doktori vizsgát tett a az Osztrák–Magyar Monarchia történetéből. Az 1980-as évek végén a Soros Alapítvány pénzügyi támogatásával történelmi kutatásokat végzett.
1999-ben megszerezte a PhD fokozatot. 1996-tól Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense. 2005-ben történelemtudományok tudományában habilitált doktori címet szerzett. Posztgraduális ösztöndíjakkal, illetve vendégtanárként megfordult a bécsi és innsbrucki egyetemeken, Oxfordban, Párizsban, Berlinben a Technische Universitäten, Tel-Avivban, továbbá a jeruzsálemi Jad Vasemben, a New York-i és a bloomingtoni egyetemen, valamint a stanfordi Hoover Intézetben. 1998 és 2002 között a miniszterelnök főtanácsadója. A XX. Század Intézet, a XXI. Század Intézet és a Terror Háza Múzeum főigazgatója. 2002-től a 20. századi európai diktatúrák és a demokratikus átalakulások összehasonlító kutatására létrejött nemzetközi Ettersberg Alapítvány kurátora. Számos történeti mű szerzője. 2013-tól az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság Tudományos Tanácsadó Testületének elnöke.
A vészkorszak 70. évfordulója alkalmából létrejövő, a holokauszt gyermekáldozatainak emléket állító Sorsok Háza – Európai Oktatási Központ főkurátora, szakmai vezetője. A tervek szerint 2014. áprilisában kellett volna átadni az intézményt, egy év késéssel elkészült, de az átadására még 2017 júniusáig sem került sor. [1] [2]
2015 októberében a kormány az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójáról történő méltó megemlékezés céljából létrehozott szervezet működésének koordinálásáért felelős kormánybiztossá nevezte ki.

Foglalkozás[szerkesztés]

Kutatási terület:

Konfliktusok személye körül[szerkesztés]

Plakátügy[szerkesztés]

2016-ban Schmidtet az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából létrehozott emlékbizottság társelnökévé és az emlékév koordinálásáért felelős kormánybiztossá nevezték ki. Az emlékév keretében kihelyezett plakátok egyikéhez Michael Rougier egy 1956-os fotóját használták, ami egy gyermekkorú felkelőt ábrázol, akit a plakát készítői Dózsa László színűvészként azonosítottak és a plakátra az ő nevét írták fel. Hamarosan azonban jelentkezett egy férfi, aki nagybátyját, néhai Pruck Pált vélte felfedezni a képen szereplő fiúban, és kérte a hiba javítását. A kérdés körül politikai felhangoktól és személyeskedéstől sem mentes közéleti és sajtóvita alakult ki, aminek során megkérdőjeleződtek Dózsa László saját 1956-os szerepéről szóló állításai valamint a kormánybiztos és az általa vezetett Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány szakmai hozzáértése és etikus magatartása is. A konfliktus során Schmidt Mária személyében támadta az elhunyt Pruck Pált. Schmidt megígérte a bocsánatkérést, ha bebizonyosodik hogy a plakáttal kapcsolatban hibát követtek el, később azonban az erre utaló érveket nem fogadta el és az azokat feltáró történészeket politikai elfogultsággal vádolta. 2017-ben a Schmidt által vezett közalapítvány kuratóriuma közleményt adott ki, amiben a közalapítvány egyik korábbi, idő közben felmondott történészét tette felelőssé a történtekért, de a hibáért bocsánatot továbbra sem kértek. A felelőssé tett történész tételesen cáfolta a Közalapítvány közleményében foglalt állításokat, és kijelentette, hogy Schmidt Mária félrevezette a közalapítvány kuratórimát.

Művei[szerkesztés]

Könyvek[szerkesztés]

  • Kollaboráció vagy kooperáció? A budapesti Zsidó Tanács (1990)
  • Diktatúrák ördögszekerén. Válogatott tanulmányok (1998)
  • Egyazon mércével - A visszaperelt történelem (2003)
  • Zákulisní taje - Nové aspekty historie procesu s Algerem Hissem (USA), László Rajkem (Madarsko) a inscenovanych procesu ve vychodní s strední Evrope (ford:Dana Gálová) (2005)
  • A titkosszolgálatok kulisszái mögött. Hitek, ideológiák és hírszerzők a XX. században (2005)
  • Battle of Wits - Beliefs, Ideologies and Secret Agents in the 20th Century (2007)
  • Bölcsőben ringattak, batyuval kidobtak. Sváb sors Magyarországon 1939-1948 (2007)
  • În spatele culiselor serviciilor secrete. Colecția Istorie și Diplomație. Iași, (2009)
  • Politikailag inkorrekt - Esszék diktatúrákról és demokráciáról (2010)
  • Nyugaton a helyzet változóban (2013)
  • Veszélyzónában. Szerepek, játszmák, esélyek[3] (2016)

Tanulmányok[szerkesztés]

  • Az Osztrák–Magyar Monarchia átalakítására készített tervezetek a századfordulón. Kiadatlan szakdolgozati disszertáció (ELTE 1980)
  • Komoly Ottó: Komoly Ottó naplója. 1944 (Közli: Majsai Tamás, Mester Miklós, Schmidt Mária; Bevezetőt írta: Schmidt Mária és Majsai Tamás) In: Ráday évkönyv 3, Budapest, 1983
  • A Nagyausztriai Egyesült Államok. Kiadatlan doktori disszertáció (ELTE, 1985)
  • Mentés vagy árulás? Magyar zsidó önmentési akciók a második világháború alatt. In: Medvetánc, No. 2-3, Budapest, 1985
  • Action of Margit Slachta to rescue Slovakian Jews. In: Danubian Historical Studies, Vol. I. No.1. 1987
  • Holocaust in Hungary: Fourty years later. In: Polin, Oxford, Vol. 2, 1987
  • Múlt és Jövő. Irodalmi, művészeti, társadalmi és kritikai folyóirat. 1911-1944. In: Kultúra és Közösség, 6. 1987
  • A harmincas évek magyar cionista mozgalma a rendőrségi megfigyelés tükrében. In: Történelmi Szemle, No.3. 1987-88. 339-351.
  • ˝Közöny, szeretetlenség, gyűlölet˝. Katolikusok a zsidóságért. In: História, No. 2-3. 1988
  • Raoul Wallenberg. In: Új Írás, Budapest, No. 9. 1988. 87-89.
  • Arthur Koestler: Meta (jegyzettel ellátta: Schmidt Mária). In: Új Írás, Budapest, No. 9. 1988. 114-116.
  • Provincial Police Reports. New Insights into Hungarian Jewish History 1941-1944. In: Yad Vashem Studies, Jerusalem, Vol. XIX. 1988. 233-267.
  • Stern Samu: Versenyfutás az idővel! A Zsidó Tanács működése a német megszállás és a nyilas uralom idején (közreadta és a bevezetőt írta: Schmidt Mária) In: Ráday Gyűjtemény Évkönyve 6, 1989. 266-304. In: Kortárs 33, 1989. 11. 115-124.
  • Margit Slachta´s Activities in Support of Slovakian Jewry, 1942-1943. In: Remebering for the Future, New York, Vol. I. 1989. In: Genocide and Holocaust Studies, Tel-Aviv Vol. 5. 1990
  • A bricha (Menekülés) In: Szombat, 1990/8
  • Eine Minderheit, die sich immer als Teil der Mehrheit fühlte. Das Schicksal der Juden in Ungarn (1867-1987). In: Österreichische Osthefte, Zeitschrift für Mittel-, Ost- und Südosteuropaforschung 33. Jahrgang Heft 2, Wien, 1991.
  • Lessons of the Eichmann trial. In: East European reporter Jan-Febr 1992. Vol. 5. No. 1
  • The Zionists left under Police controll. Some notes of the participants in the left Zionist movement in Hungary between world wars. In: Hahn Yearbook, ELTE 1993
  • The Hiss Dossier: A Historian´s Report (Behind the scenes of the showtrials of Central-Eastern Europe. A few additions to the history of the Alger Hiss case in the USA and the Rajk case in Hungary.) In: New Republic, New York, 1993. nov. 8.
  • A Rajk per és az amerikai kapcsolat. Néhány új szempont az Egyesült államokbeli Hiss-Chambers ügy és a magyarországi Rajk per történetéhez. In: Magyar Szemle, 1994 március, április. In: Korunk, Kolozsvár, 1998 május
  • Vidéki rendőrkapitányok jelentik. Adalékok a magyar zsidóság történetéhez 1941-1944 között. In: Valóság 37, 1994. 6.
  • Mentés alibiből. In: Az Országos Rabbiképző Intézet Évkönyve (szerk. Schweitzer József). Budapest, 1994. 325-331.
  • Rajkuvproces a jeho americke vazby. In: Stredni Evropa Nr. 44/45, 1994. december, 157-187.
  • Komoly Ottó: Komoly Ottó beadványa (Közreadta, a bevezetőt írta és jegyzetekkel ellátta: Schmidt Mária). In: Valóság 38, 1995. 4.
  • ˝Ez a per lesz a legek-lege˝ Adalékok a torzóban maradt 1952-53-as budapesti zsidóellenes tisztogatásokhoz. In: Szombat 7, 1995. 4. 30-34.
  • A magyar társadalom a diktatúrák alatt. In: Magyar Szemle 1995. szept. 928-942.
  • Das Volk richtet. Volksgerichtliche Rechtssprechung nach 1945. In: Linz, Zeitgeschichtentag, 1995
  • A Holocaust helye a magyar zsidóság modernkori történetében (1945-1956). In: Protestáns Szemle, 1996/2. 114-131.
  • Az „antiszemitizmus elleni harc” szerepe a rendszerváltozás éveiben. In: Janus-arcú rendszerváltozás (szerk: Schmidt Mária és Tóth Gy. László). Budapest, Kairosz Kiadó, 1998
  • Magyarok az orosz büntetőtörvénykönyv 58. §-a és a kényszermunka árnyékában. A Történészi Kutató Műhely 2000. január 27-28-i ülésén elhangzott előadások és a vita szó szerinti jegyzőkönyve (Schmidt Mária megnyitója). Budapest, PETIT REAL Könyvkiadó, 2000
  • Ne hass, ne alkoss, ne gyarapíts! A Terror Háza Múzeum első éve. In: Magyarország politikai évkönyve 2003.
  • Ungarn zwölf Jahre nach 1918, nach 1945 und nach 1989. In: Nach der Diktatur. Demokratische Umbrüche in Europa - zwölf Jahre später. Stiftung Ettersberg, Böhlau Verlag, Weimar 2003. 89-99.
  • Ungarns Gesellschaft in der Revolution und im Freiheitskampf von 1956. In: Kirchliche Zeitgeschichte 1/2004. 100-113.
  • A média helyzete ma címmel 2003. október 31-én elhangzott előadás, a Konrad-Adenauer-Stiftung és a Protestáns Fórum által szervezett médiakonferencián. In: A médiák Magyarországon. Történelmi adottságok, orientálás és küldetés. KAS Budapesti Képviselete, 2004
  • Perek és ellenperek. In: Valóság 2004/6. 26-31.
  • Noel Field – The American Communist at the Center of Stalin’s East European Purge: From the Hungarian Archives. In: American Communist History 2004/2
  • Történeti kiállítás és élő emlékhely. In: Korrajz 2003. A XX. Század Intézet évkönyve; XX. Század Intézet, 2004. 279-285.
  • Hiányzó szálak. In: Variációk. Ünnepi tanulmányok M. Kiss Sándor tiszteletére; PPKE BTK, 2004. 347-359.
  • Doppelter Gedenkort – Fragen, die Europa noch lange beschäftigen werden. In: Gerbergasse 18. III/2005.
  • Das Budapester Museum ˝Haus des Terrors˝. Museum der modernen Zeitgeschichte und lebendige Gedenkstatte. In: Der Kommunismus im Museum, Formen der Auseinandrsetzung in Deutschland und Ostmitteleuropa. Herausgegeben von Volkhard Knigge und Ulrich Mahlert, im Auftrag der Stiftung Ettesberg und der Stiftung zur Aufarbeitung der SED-Diktatur Böhlau, Köln, Weimar, 2005, 161-171, pp.
  • Der Kommunismus in der deutschen Erinnerungskultur. Kommentar aus ungarischer Sicht. In: Woran erinnern? Der Kommunismus in der deutschen Erinnerungskultur. Böhlau Verlag Köln Weirmar Wien, 2006. 201-204.
  • Der Kommunismus, ein Verbrechen ohne Folgen? (Communism: crime without consequences?) In: CRISTIN, Renato: Memento Gulag – Zum Gedenken an die Opfer totalitarian Regime. Duncker & Humblot, Berlin, 2006. 91 – 97.
  • Modern „vallásháború” – Az Alger history. In: Rubicon 2007/3. 65-68.
  • Mit kezdjünk vele? In: Mit kezdjünk vele? Kádár János (1912-1989), XX. Század Intézet, 2007. 7-12.
  • Ellopott történelem. In: Tíz éve szabadon - Átmenet és konszolidáció (1990-2000) (Szerkesztette: Schmidt Mária) (megjelenése előkészületben)
  • The Stolen History. In: Ten Years Freedom. Atlantic Research and Publications, Inc (megjelenése előkészületben)
  • Die aus ihrem Takt geratene Zeit (megjelenés előkészületben)
  • A kizökkent idő (megjelenés előkészületben)
  • A jövő végérvényesen elbukott. In: Kommunista világ született. Nemzetközi konferencia a XX. Század Intézetben, XX. Század Intézet, 2008. 7-18.
  • Eltiport tavasz. In: A dimenziók éve - 1968. XX. Század Intézet, 2008, 7-13.
  • „A világot akarjuk! Most rögtön!” In: A dimenziók éve - 1968. XX. Század Intézet, 2008, 147-152.
  • Marx és a Coca-Cola gyermekei. In: A dimenziók éve - 1968. XX. Század Intézet, 2008, 277-281.
  • Hankiss Elemér születésnapjára. In:Találjuk ki – Tanulmányok Hankiss Elemér tiszteletére (szerk.: Miszlivetz Ferenc), Budapest-Szombathely, Savaria University Press/MTA Politikai Tudományok Intézete, 2008. 11. o.
  • Kihívások válaszok nélkül. In: Korrajz 2008-2009 Válság vagy esély? Vesztesek leszünk vagy győztesek? XXI. Század Intézet, 2009
  • Politikai vagy alkotmányos válság. In: Korrajz 2008-2009 Válság vagy esély? Vesztesek leszünk vagy győztesek? XXI. Század Intézet, 2009
  • Diagnózisok és terápiák. In: Korrajz 2008-2009 Válság vagy esély? Vesztesek leszünk vagy győztesek? XXI. Század Intézet, 2009
  • Válságban a kapitalizmus is? In: Korrajz 2008-2009 Válság vagy esély? Vesztesek leszünk vagy győztesek? XXI. Század Intézet, 2009
  • Globalizáció, deglobalizáció – avagy merre van az előre? In: Korrajz 2008-2009 Válság vagy esély? Vesztesek leszünk vagy győztesek? XXI. Század Intézet, 2009
  • Direktívák és tabuk nélkül. In: Korrajz 2008-2009 Válság vagy esély? Vesztesek leszünk vagy győztesek? XXI. Század Intézet, 2009
  • Nach dem Zusammenbruch des Kommunismus, Zwei Jahrzehnte Demokratie in Ungarn. In: Halbesjahresschrift für südosteuropaische Geschichte, Literatur und Politik, November 2009.
  • Zwischen Hoffnung und Enttauschung: Zwanzige Jahre Demokratie in Ungarn. In: Die Folgen der Revolution – 20 Jahre nach dem Kommunismus, Köln - Weimar – Wien, Böhlau Verlag, 2010. 61-72.
  • „Jetzt werden sie alles so machen wie bei den Russen!” Der Ausbau des kommunismus in Ungarn. In: Der Neubeginn in Europa 1945-1949 – Determinaten und Spielraume, München, Bayerische Landeszentrale für politische Bildungsarbeit, 2010. 119-128.
  • Ungarische Geschichte und Gegenwart. Die problematischen Relikte der kommunistischen Diktatur in Ungarn setzen sich bis heute fort. In.: Die politische Meinung, Wege aus der Diktatur - europaische Perspektiven, 25-30. Seite, Konrad Adenauer Stiftung, 01-02/2011.
  • Ronald Reagan – A Contry Boy against the Evil Empire. In: A Country Boy against the Evil Empire – Ronald Reagan (1911-2004). Budapest, XX. Század Intézet, 2011, 13-35.
  • Ronald Reagan - Egy vidéki srác a gonosz birodalma ellen. In: Egy vidéki srác a gonosz birodalma ellen – Ronald Reagan (1911-2004). Budapest, XX. Század Intézet, 2011, 13-35.
  • Skót szoknya: menő, bocskai: ciki. In:Korrajz 2011, XXI. Század Intézet, 2011
  • Vesztesnek lenni. In: Miért beszélnek az európaiak még mindig a háborúról? - Korrajz 2010, XX. Század Intézet, 2011
  • Két pogány közt. In: Miért beszélnek az európaiak még mindig a háborúról? - Korrajz 2010, XX. Század Intézet, 2011
  • Münchentől Jaltáig. In: Miért beszélnek az európaiak még mindig a háborúról? - Korrajz 2010, XX. Század Intézet, 2011
  • Merénylet a lengyel nemzet ellen. In: Miért beszélnek az európaiak még mindig a háborúról? - Korrajz 2010, XX. Század Intézet, 2011
  • Búcsú Andrzejtől. In: Miért beszélnek az európaiak még mindig a háborúról? - Korrajz 2010, XX. Század Intézet, 2011
  • Auf dem Weg zu einem europäischen Gedächtnis? Eine ungarische Sicht auf das geplante Haus der Europäischen Gesichte. In: Volkhard Knigge/Hans-Joachim Veen/Ulrich Mählert/Franz-Josef Schlichting (Hg.): Arbeit am europäischen Gedächtnis, Schriften der Stiftung Ettersberg, Band 16, Boehlau: Koeln/Weimar/Wien 2011, S. 165-167.
  • Európa szerencséje. Origo, komment.hu, 2012. június 25.
  • Az ˝antiszemitizmus elleni harc˝ szerepe a rendszerváltozás éveiben. Origo, komment.hu, 2012. augusztus 29.
  • Magyarország lelkiismerete. Heti Válasz, 2012. szeptember 20.
  • Die Ästhetik der Erinnerungspolitik. Budapester Zeitung, 2012. szeptember 20.
  • Európa szerencséje. In: Európa szerencséje – George H. W. Bush, az USA 41. elnöke. Budapest, XX. Század Intézet, 2012, 7-23.
  • Europe’s Luck. In: Europe’s Luck – 41st President of the United States. Budapest, XX. Század Intézet, 2012, 7-23.
  • Ronald Reagan – Ein Junge vom Lande gegen dasReich des Bösen. In: Europas Glück – Ronald Reagan und George Bush – Der Vionar und der Praktiker. Budapest, XX. Század Intézet, 2013, 19-44.
  • Ein Glücksfall für Europa. In: Europas Glück – Ronald Reagan und George Bush – Der Vionar und der Praktiker. Budapest, XX. Század Intézet, 2013, 247-263.
  • Franciaország szolgálatában - Charles André Joseph Marie de Gaulle (1890. november 22.1970. november 9.). In: Origo, komment.hu, 2013. április 10.
  • A hidegháborús konfliktusok és az 1963-as amnesztia. In: Kahler Frigyes (főszerk.) Bank Barbara (szerk.): Utak és útkereszteződések – Ünnepi tanulmányok M. Kiss Sándor tiszteletére
  • Máshol bezzeg. In: Mandiner, 2013. április 15.
  • 1953 Berlin - A szabadságért és egységért. In: Mandiner, 2013. június 17.
  • 1953. 17. Juni – Revolution in Berlin. In: Budapester Zeitung. 2013. június 21. 10. o.
  • Horn Gyula (1932-2013). In: Mandiner, 2013. június 24.
  • Gyula Horn (1932-2013). In: Budapester Zeitung, 2013. július 5.
  • Közös siker. In: Heti Válasz, 2013. december 19.
  • A múlt fogságában. In: Heti Válasz, 2014. június 26.
  • Denkmälerlandschaft – Symbolische Ausdrucksformen politischen Willens in Ungarn. In: Denkmäler Demokratischer Umbrüche nach 1945. Köln - Weimar – Wien, Böhlau Verlag, 2014. 131-144.
  • Geostratégiai játszmák. In: Heti Válasz, 2015. január 8. (XV. évfolyam, 1-2. sz.)

Szerkesztés[szerkesztés]

  • Janus-arcú rendszerváltozás (1998)
  • Transition with Contradictions The case of Hungary 19901998 (1999)
  • Ávós világ Magyarországon. Egy cionista orvos emlékiratai (1999)
  • From totalitarian to democratic Hungary: evolution and transformation 1990-2000 (2000)
  • Janusowe oblicze transformacji na Wegrzech (2001)
  • Orbán Viktor: A történelem főutcáján. Magyarország 1998-2002 (2003)
  • Mart Laar: Vissza a jövőbe (2002)
  • Körmendy Zsuzsanna: Hódolat George Orwellnek (2003)
  • Terror Háza Múzeum katalógus
  • Holokauszt Múzeum Hódmezővásárhely katalógus
  • Korrajz 2002. A XX. Század Intézet évkönyve (2003)
  • Bölcsőben ringattak, batyuval kidobtak – sváb sors Magyarországon 1939-1948 (2007
  • Arthur Koestler: Harcban a diktatúrákkal (2007)
  • Mit kezdjünk vele? Kádár János (1912-1989) (2007)
  • A dimenziók éve - 1968 (2008)
  • Kommunista világ született - Nemzetközi konferencia a XX. Század Intézetben (2008)
  • Kormos Valéria: Embervadászat utasításra (2008)
  • Egy vidéki srác a gonosz birodalma ellen – Ronald Reagan (19112004) (2011)
  • A Country Boy against the Evil Empire – Ronald Reagan (1911–2004) (2011)
  • Miért beszélnek az európaiak még mindig a háborúról? (2011)
  • Egymásnak ítélve – Fekete március Marosvásárhelyen (2011)
  • Doomed to each other – Black march in Targu Mures (2011)
  • Európa szerencséje – George H. W. Bush, az USA 41. elnöke (2012)
  • Europe’s Luck – 41st President of the United States (2012)
  • Akik mertek bátrak lenni - Embermentők (2013)
  • Tőkéczki László: Történelmi arcképek II.: Magyar politikusportrék a két világháború közötti időszakból (2013)
  • Európai testvérháború (2014)
  • Új világ született – Európai testvérháború 1914-1918 (2015)

Díjak, kitüntetések[szerkesztés]

  • Francia Köztársasági Érdemrend parancsnoki fokozata (2001)
  • Hűség a Hazához Érdemrend Nagykereszt (2004)
  • Lengyel Köztársaság Érdemrend Tisztikeresztje
  • Polgári Magyarországért díj (2006)
  • Ukrajna Érdemrendje (2008)
  • Bene Merito kitüntetés – Lengyelország pozícióját a nemzetközi színtéren erősítő tevékenység elismeréséért (2010)
  • Lengyel Köztársasági Érdemrend Parancsnoki Keresztje (2011)
  • A Budapesti Román Kulturális Intézet Kulturális Nívódíja (2011)
  • Ukrán Jubileumi Emlékérem (2012)
  • Széchenyi-díj (2014)
  • Német–Magyar Barátság díj (2017)

Családja[szerkesztés]

Férje a 2006-ban elhunyt szociológus, milliárdos nagyvállalkozó Ungár András volt (Ungár Klára testvére).[4]

Fia Ungár Péter, a Lehet Más a Politika (LMP) elnökségi tagja.[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]