Kodály körönd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kodály körönd
Kodalykorondcivertanlegi.jpg
Ország Magyarország
Település Budapest VI. kerülete
Névadó Kodály Zoltán
Elhelyezkedése
Kodály körönd (Budapest)
Kodály körönd
Kodály körönd
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 35″, k. h. 19° 04′ 12″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 35″, k. h. 19° 04′ 12″
A Wikimédia Commons tartalmaz Kodály körönd témájú médiaállományokat.

A Kodály körönd Budapest VI. kerületében, vagyis a Terézvárosban található tér. Az Andrássy út halad rajta keresztül, míg arra merőlegesen a Szinyei Merse utca és a Felső erdősor utca csatlakozik hozzá. A tér Kodály Zoltán zenetudós nevét viseli.

A teret 4 épület és az előttük lévő körcikk alakú terecskék alkotják. A 4 épület számozása az Andrássy útét követi, bár van önálló, Kodály köröndi számozásuk is. Mivel az Andrássy út a Világörökség részét képezi, a 4 épület szintén része ennek.[1]

Elhelyezkedése és megközelítése[szerkesztés]

Kodály Zoltán, a tér névadója és korábbi lakója.

A Kodály körönd az Andrássy út két tere közül az egyik (a másik az Oktogon). A két tér között helyezkedik el az Andrássy út középső szakasza, a Kodály köröndtől a Hősök teréig pedig az út harmadik szakasza. A középső szakasz még bérházakkal beépített, míg a külső szakaszon dominálnak a villaépületek, így a körönd az Andrássy út két külön arcát köti össze.

Az Andrássy út alatt fut a Világörökség részét képező M1-es metróvonal, amit 1896-ban nyitottak meg, és amelynek megállója van a köröndön; a megálló szintén a Kodály körönd nevet viseli. A felszíni közlekedés az évtizedek alatt többször módosult. A BKK 2020-as menetrendje szerint[2] a téren megállója van a 105-ös autóbusznak és a 979-es éjszakai járatnak is. A metrólejáró mellett MOL Bubi bérkerékpár állomás is megtalálható.[3]

Gyalogosan akár a Hősök terétől, akár az Oktogontól 5-10 perces sétával érhető el.

Története[szerkesztés]

Az 1870-es években a Sugárút-i építési láz a körönd környékét sem kerülte el, arisztokraták és jómódú polgárok mellett a MÁV is vett 4 telket a környéken, így Petschacher Gusztáv javaslata alapján létrehozták a teret, aminek eleinte csak körönd volt a neve, kör alakja miatt.

1938-ban Hitler Adolf térre változtatták a nevét, amely 1945-ben lett ismét Körönd. Az 1970-es évek elején felmerült az igény, hogy Kodály Zoltánról közterületet nevezzenek el. A Fővárosi Tanács végrehajtó bizottsága Pajkos Aladárné titkár javaslatára – miután több egyéb utcát, mint lehetőséget elvetettek – 1971. március 6-án, a tudós halálának negyedik évfordulóján nevezte el a teret Kodályról, aki egykor a téren lakott.[4] A tér azért lett Kodály körönd és nem Kodály Zoltán körönd, mert az érvelés szerint Kodályból csak egy van, így mással nem lehet összetéveszteni.[4]

Épületei[szerkesztés]

A téren álló 4 épület nem egyszerre épült fel, bár az épületek hasonlítanak egymásra.

Térkép

Vasutasház[szerkesztés]

A Vasutasház a 2014-es tűz előtt...
...és a tűz utáni helyreállítás alatt, 2020-ban.

Az Andrássy út 83–85. (Kodály körönd 2.) szám alatti épületet Kauser József tervezte, 1884–ben épült fel a tér délnyugati sarkában, az Andrássy út jobb oldalán (a Hősök tere felé nézve).[5] Eklektikus-romantikus stílusú épület, ami 1952-ben, az államosításkor a MÁV-tól állami tulajdonba került és bérházként működött 1999-ig, amikor társasházzá nyilvánították.[6]

A ház sorsa a 21. század elején igen hányatottá vált. 2000-ben a VI. kerületi önkormányzat szerződést kötött a Király utca 20.–Alfa 1. Kft-vel az épület felújítására, ami tartalmazta volna a már akkor is romos állapotban lévő ház felújítását, cserébe a cég megkapta volna az épület 3. emeletét és a tetőterét, hogy ott luxuslakásokat alakítson ki, azonban a munkákat nem végezték el – részben amiatt, mert az építési engedélyt csak 2002-ben, az önkormányzati választások évében kapták meg, így a projekt még az elindulása előtt leállt –, és a palota életveszélyessé vált. 2005 júniusában a frissen alakult Andrássy út 83-85 Kft. átvette az előző vállalkozótól a projektet, de érdemi munkát nem végzett és elérhetetlenné vált, mint Virgin-szigetekre bejegyzett offshore cég. A lakók panasza szerint a cég elvitte a palota kovácsoltvas kapuját és a lépcsőház márványlépcsőit.[6][7]

2008-ban bontási munkálatokat kezdtek az épületen, de azt is abbahagyták 2009-ben, főleg amiatt, mert a 3. emeletről, a munkák elkezdésének érdekében minden lakónak ki kellett költöznie, egy lakó viszont nem találta megfelelőnek a lakásáért kínált összeget, így nem költözött ki. A kivitelezést végző Reneszánsz Zrt. megbontotta a födémet, eltávolították a 3. emeleti lakások közötti válaszfalakat, így a beázások állandósultak, súlyosbodott az életveszély, a ki nem költözött lakó otthonában is egy helyiség lakhatatlanná vált.[6]

A tarthatatlan állapotok miatt a ház lakói 2012 januárjában tüntetést szerveztek az önkormányzat irodái elé, ahol a lakók képviselője petíciót olvasott fel, melyben követelték az életveszélyes állapot felszámolását és a 12 éve húzódó felújítás befejezését, az önkormányzat azonban nem talált megoldást a problémára.[6]

Két és fél évvel később, 2014. július 15-én a palota tetőtere és 3. emelete rövid idő alatt leégett. A lakókat evakuálták, a házat életveszélyessé nyilvánították. A vizsgálatok szerint a tetőn két munkás dolgozott, bár ottlétük célja ismeretlen maradt, mivel a házon hivatalosan akkor már évek óta nem végeztek semmilyen felújítást. A tűzoltóság a tüzet a legerősebb, ötös fokozatúnak sorolta be. Az oltási munkában 107 tűzoltó vett részt, közülük ketten füstmérgezést kaptak, más személyi sérülés nem történt.[8]

A háznak csupán 30-40 lakója volt, őket ideiglenes szállásokon helyezték el. A kerület polgármestere, Hassay Zsófia úgy tudta, hogy az épület külföldi tulajdonban van, és nincs lakója, de a ház képviselője szerint az 1-2. emeleti lakásokat a lakók megvették az önkormányzattól, a 3. emeleten 5 lakás az önkormányzaté, 21 pedig a felszámolás alatt lévő kft-é, amivel az önkormányzat az előző évben szerződést bontott. A leégett tetőtér pedig a társasház, a kft és az önkormányzat közös tulajdona volt. A lakások közül 37 volt lakott, a lakók a tűz után nem térhettek vissza az otthonaikba.[8]

Andrássy-udvar[szerkesztés]

Andrássy-udvar

Az Andrássy út 87–89. szám (Kodály körönd 1.) alatti épületet Kauser József tervezte 1883-ban, de Bukovics Gyula építette fel, 1884-ben.[5] A tér délkeleti sarkában áll, az Andrássy út jobb oldalán (a Hősök tere felé nézve).

Kodály Zoltán egykori földszinti, négyszobás lakásában működik a Kodály Zoltán Emlékmúzeum és Archívum. Kodály életében több világhírű művész megfordult itt, például Yehudi Menuhin.

Itt lakott a 2. emeleten az 1950-es évek közepétől Barcsay Jenő festőművész is.[9] A ház földszintjén működött a 20. század elején a Glück-féle inhalatórium.[10]

Hübner-udvar[szerkesztés]

A Hübner-udvar 2013-ban

Az Andrássy út 92–94. (Kodály körönd 4.) számú épületet Bukovics Gyula tervezte 1883–1884-ben a Hübner Nándor vezette Hübner-cég részére, ami építési vállalkozás volt.[5] Hübner után Fontány Béla földbirtokos lett az új tulajdonos egészen az államosításig. 1944-ben bombatalálat érte, aminek következtében szinte a teljes épület elpusztult, csak a bejárat és a függőfolyosók maradtak meg.[5] 1954 és 1998 között Ziegler ostyasütőüzem működött a házban.[5]

MÁV Nyugdíjintézeti Bérház[szerkesztés]

MÁV Nyugdíjintézeti Bérház

Az Andrássy út 88–90. szám (Kodály körönd 3.) alatti, a MÁV nyugdíjintézetének egykori bérházát neoreneszánsz stílusban építették fel Petschacher Gusztáv tervei alapján 18801881-ben.[5] A tér délkeleti sarkában áll, az Andrássy út bal oldalán (a Hősök tere felé nézve). Egyes források szerint – bár a tér négy épülete közel egyformán néz ki – a „mozgalmas, színes épülettömbök a tornyokkal különleges hangulatú térélményt nyújtanak. A körönd másik 3 épülete is élményszerű, de ennek a szépségét nem tudják felülmúlni.”[5]

Sgraffito díszítését Székely Bertalan és Rauscher Lajos készítette, kovácsoltvas kerítése és kapuja Jungfer Gyula alkotása, mely mögött elegáns kert kapott helyett.[5]

A ház háromemeletes, 4 homlokzata van, alaprajza U alakú. Két bejárata közül az egyik az Andrássy útra, a másik a Szinyei Merse utcára nyílik, ahol a ház falán Borsos Miklós által készített Szinyei Merse-emléktábla látható. A főpárkány fogazott, falait pedig freskók díszítik, amiket az 1962-es tatarozáskor újrafestettek. Az épület sarkain toronyszobák láthatóak. A 2. emelet fölött a tervező, Petschacher portréja látható, akinek ez volt az első budapesti tervezése.[5] A háznak 3 belső udvara van, de külső díszeivel ellentétben belül egyszerű gangos ház.[5]

Eredetileg csak vezető állású MÁV-alkalmazottak lakták. Építésekor 5-6 szobás, reprezentatív lakásokból állt, amiket később 2-3 szobás vagy még kisebb lakásokká szabdaltak. Eredetileg 500 ember számára nyújtott lakóhelyet.[5]

Terecskék a téren[szerkesztés]

A 150 éves platánfa, odván vasráccsal, 2020-ban.

A köröndöt átszeli az Andrássy út, rá merőlegesen csatlakozik be a Szinyei Merse utca és a Felső erdősor utca, így a tér 4 körcikkből áll, amit hangsúlyoz a paloták előtt körben futó szervizút is. Mind a 4 körcikk külön-külön is „park a parkban” bennük vadgesztenye- és platánfákkal, virágkiültetésekkel, melyeket a Főkert gondoz; és 1–1 szoborral, melyek a magyar történelem jeles alakjait mintázzák. A szobrok előtt a teret kutak díszítették.[11]

A platánfa[szerkesztés]

Eredetileg az Andrássy utat platánfák szegélyezték, ezek azonban az idők folyamán elpusztultak; 80%-uk már az 1980-as évekre beteg volt vagy ki is pusztult, helyükre kőrisfák kerültek.[12] A Köröndön áll egyik utolsó példányuk, ami majdnem 150 éves, magassága 30 méter, átlagos koronaátmérője 34 méter és egyike Budapest nevezetes fáinak.[13] Túlélte, hogy 1917–18-ban a szénhiány miatt kivágták az Andrássy út szinte minden fáját; egyes források szerint a MÁV dolgozói fegyveres őrséget állítottak fel a megvédésére.[14] Túlélését a szerencsén kívül az is megkönnyíthette, hogy a tér szélárnyékos részén, a MÁV bérháza előtt áll, pontosabban a ház áll a fa mögött, mivel a fát valószínűleg korábban ültették – de legkésőbb a ház építésével egyidőben–, mint ahogy az épületet megépítették volna. [12]

2016-ra azonban olyan egészségi állapotba került, hogy megmentése kétséges volt. A körönd útjának többszöri átalakítását a fa gyökérzete erősen megsínylette: előbb fakocka helyett bazaltkockákra cserélték az úttestet, és szurokkal öntötték ki a réseket, majd aszfaltburkolattal fedték le az utat, a fa körül bazaltszegéllyel, végül a fa tövében keramitszegéllyel ellátott járdát építettek és a törzs köré tipegőt kockakőből és pihenőhelyet.[14]

2016 tavaszán a magyar fejlesztésű, fák vizsgálatára kialakított FAKOPP 3D akusztikus tomográffal vizsgálták meg a fát, ami során kiderült, hogy a fa gyökere elkorhadt és a korhadás már a törzset is elérte. Ehhez az állapothoz képest a korona egészséges, de jelentős súlya van, amit a korhadt törzs nehezen hordoz és a törzs széthasadásának esélye is nagy, így balesetveszélyes is a fa.[15][14]

A vizsgálat után a fa odvaiból 2,5–3 köbméter hordalékot tisztítottak ki, gyökereit nagyrészt megszabadították a burkolattól, és a koronáján is könnyítettek és alakítottak. A fát drénezték, sebeit kezelték és az odúkat hálókkal védték a rágcsálóktól.[13]

A burkolatot csak a fa körül bonthatták meg, ameddig a kis park területe terjedt, az úttest burkolatának megbontásához a teret karbantartó Főkert nem kapott engedélyt a BKK-tól, pedig – mint más fák esetében is – „sok esetben a fahely környezetének összehangolt átértelmezése nélkül a fáknak nem lesznek sokkal jobbak az életkörülményei.”[15]

2019-ben egy hajléktalan költözött be a fa 3 embernek is elég nagy odvába, ezért az odút addig fedő, de „lakója” által megbontott hálóját 2020. április 24-én egy ide tervezett vasrácsra cserélték ki.[13][16] A fa elé információs táblát is kihelyeztek, mely a fa értékére hívja fel a figyelmet és arra, hogy a gondos ápolás ellenére a fa évei, évtizedei meg vannak számlálva.[12]

Szobrok[szerkesztés]

Miután II. Vilmos német császár 1897-ben Budapestre látogatott, és – a hagyomány szerint – megjegyezte, hogy a városban igen kevés a szobor, Ferenc József császár Bánffy Dezső miniszterelnök javaslatára 10 szobrot ajándékozott Budapestnek. A 10 szobor közül négyet, Tinódi Lantos Sebestyén, Hunyadi János, Anonymus és Szent Gellért szobrait a város különböző pontjain tervezték felállítani, Pázmány Péter és Werbőczy szobra a Kígyó térre (ma Ferenciek tere) került, a maradék négy pedig a Kodály köröndre, eleve azzal a céllal, hogy a 4 palota előtti kis tereket díszítsék.[17]

1902 és 1905 között készültek el az eredeti szobrok: Zrínyi Miklós alakját Róna József mintázta meg 1902-ben, ugyanebben az évben került a helyére Bethlen Gábor szobra is ifj. Vastagh György műhelyéből. A következő év januárjában állították fel Bocskai István szobrát, amit Holló Barnabás készített el, végül utoljára Pálffy János szobrát helyezték el a téren, Senyei Károly alkotását.[17] Bocskai szobrának pontos másolatát 1906-ban, a bécsi béke 300. évfordulója alkalmából Debrecenben is felállították.[17]

Pálffy János szoborba öntésével eredetileg Szárnovszky Ferencet bízták meg, de első művét a bírálók túl idegenszerűnek, „franciásnak” ítélték meg, amiben közrejátszhatott az, hogy a művész akkor Franciaországban élt. A második tervét is elutasították, amit Szárnovszky dühében összetört. Egyes vélemények szerint ez a dupla elutasítás is elvezethetett oda, hogy a szobrász megbetegedett és 1903-ban, 39 évesen elhunyt.[17] Halála után 1905-ben végül Senyey Károly készítette el Pálffy János szobrát.

A szobrok művészi értékét illetően a korabeli vélemények megoszlottak, Lyka Károly művészettörténész szerint „alig akad köztük olyan, amely teljes erejében mutatná mesterét.”[17]

Ezek az alkotások a második világháború végéig álltak itt. 1945 után a két fejedelmet ábrázoló szobrot a Hősök terére vitték az ottani Habsburg-szobrok helyére, az 1950-es években pedig Pálffy szobrát bontották el.[5] A két fejedelem szobrának átköltöztetése mellett szólt egy technikai érv is: a két műalkotás magassága 2,8 m volt, ami véletlenül megegyezett a ezredévi emlékműn addig elhelyezett szobrok méretével.[17]

A következő majdnem 10 évben egyedül Zrínyi szobra állt a téren.[18] 1958-ban került a térre Marton László alkotásaként Szondy György szobra, amit a Bocskai-szobor helyére helyeztek. A Bethlen-szobor helyére Vak Bottyán került, Kiss Kovács Gyula alkotása. Mindkét szobor talapzata adott volt, Vak Bottyánén kellett a feliratot átvésni, illetve a Szondy-szobor talapzatáról eltávolították a Bocskaihoz köthető két hajdút, mint mellékalakokat.[17]

Végül 1959-ben a politikai okokból eltávolított Pálffy-szobor helyére került Pátzay Pál Balassi-szobra, mivel a nádort eddigre a történetírás félig-meddig hazaárulónak tekintette a Rákóczi szabadságharcban betöltött szerepe miatt. A talapzatot ebben az esetben is át kellett alakítani.[17]

A park szobrai napjainkban[szerkesztés]

A téren 2020-ban 4 szobor látható.

Az alkotást Marton László készítette 1958-ban, az 1504–1552 között élt várkapitány szobra a Máv Nyugdíjintézeti bérháza és a 150 éves platánfa előtt áll. Ennek a szobornak a helyén állt korábban a Bocskai-szobor, amit a Hősök terére helyeztek át. A szobrásznak így meglévő talpazatra, adott méretben kellett elkészítenie a szobrot.[18] Heitler László kritikája szerint „kemény kiállásban, felvetett fejében pátosz van, mely ugyanúgy következik az alak emberi karakteréből, mint formálásából.”[17] Mivel a Bocskai-szobor átszállításakor a talapzatra nem volt szükség, az a téren maradt, így adott volt az új szobor elhelyezéséhez. Bocskai szobrát kiegészítette 2 hajdú mellszobra, melyek háttal támaszkodtak a talapzathoz, de ezeket a mellékalakokat eltávolították.[17]

Pátzay Pál készítette el 1959-ben az 1554 és 1594 között élt költő és végvári katona szobrát. A Hübner-udvar előtti parkrészen áll. Eredetileg Pálffy szobra állt itt, aminek a talapzatára került a költő szobra. A talapzatról levésték a nádor tábornagyi rangjra utaló marsallbotot és a barokk virágfüzéreket.[17]

Kiss Kovács Gyula alkotta 1958-ban az 1643 és 1709 között élt kuruc generális szobrát, ami a 2014-ben leégett Vasutas-ház előtt áll a Bethlen-szobor helyén. Ennek a szobornak a talapzatán kellett a legkevesebbet alakítani, csak a feliratot kellett átvésni.[17]

A tér 4 eredeti szobra közül az egyedül megmaradt, Róna József készítette bronzból 1902-ben az 1508 és 1566 között élt „szigetvári hős” szobrát, ami az Andrássy-udvar előtt áll. A szobor avatásán részt vett Széll Kálmán miniszterelnök és Márkus József főpolgármester is.[17]

A szobor talapzatáról az 1950-es években levésték a „gróf” címet, az 1990-es években pedig vandálok letörték a jobb kezében tartott kardjának pengéjét.[17]

A körönd a mindennapokban[szerkesztés]

Kormánypárti békemenet halad át a téren, 2013. október 23.

Tekintve, hogy a Kodály köröndön áthalad az Andrássy út, a tér számtalan politikai, sport- vagy kulturális eseménynek, felvonulásnak a színhelye. Ilyen események voltak – a teljesség igénye nélkül – az 1919-es május 1-jei felvonulás; III. Viktor Emánuel olasz király látogatása 1937-ben, melynek során a dísztribünt a Hübner-udvar előtt állították fel, és előtte masírozott el a díszszemle;[19][11] az 1938-as eucharisztikus világkongresszus ünnepi körmenete; több Budapest Pride, politikai rendezvények, tiltakozások.[12]

A tér a helyszíne Tamkó Sirató Károly Bőrönd Ödön című, közismert gyerekversének. A rövidke műben még csak korábbi nevén, Köröndként szerepel, de egyértelműen erről a térről és nem másik köröndről van szó, a címszereplő ugyanis a 4-es buszra vár, amely járat 1960-tól évtizedeken át erre közlekedett.

Megjelenik a tér Till Attila Pánik című filmjében: számos külső jelenetében egyértelműen azonosítható a tér, annak több építménye-műtárgya, illetve az Andrássy út 87-89. számozású társasháza, amely egyúttal belső jelenetek helyszíne is.[20]

A tér időnként szabadtéri kiállításoknak is helyt ad, például 2008-ban a körönd házainak kerítésén volt látható a „Kiszállni – Bringás fotók a Kodály körönd kerítésein” című kiállítás a Balkon kortárs művészeti folyóirat és a Bardkard Produkciós Iroda szervezésében. [21]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Kodály körönd
A Wikimédia Commons tartalmaz Kodály körönd témájú médiaállományokat.