Marton László (szobrász)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Marton László
Született 1925. november 5.
Tapolca
Elhunyt 2008. október 5. (82 évesen)
Budapest[1]
Állampolgársága magyar
Foglalkozása szobrász
Iskolái
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Marton László témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Marton László (Tapolca, Zala vármegye, 1925. november 5.Budapest, 2008. október 5.) Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész, érdemes és kiváló művész.

Másfélszáz köztéri alkotása található országszerte, egyedül Budapesten is negyvennél több. Marton László a XX. századi magyar szobrászat egyik legjelentősebb alkotója volt.

Életpályája[szerkesztés]

A Kiskirálylány (1990) bronzszobor a budapesti Dunakorzón, hátterében a Budavári Palota

Szobrásztehetsége már korán megmutatkozott, holott a környezetében nem éltek művészemberek. Ferenczy Béni és Fülöp Elemér tanácsára Pestre ment tanulni Zala megye ösztöndíjával, 19401946-ban a Magyar Iparművészeti Iskolán folytatott tanulmányokat, majd 1946-tól 1952-ig a Magyar Képzőművészeti Főiskola szobrász szakán képezte magát, mesterei Pátzay Pál és Ferenczy Béni voltak, de a két szobrász mellett mesterének vallotta Bernáth Aurélt és Szőnyi Istvánt is.

Kora ifjúságától csak a szobrászatnak élt. Termékeny, sokat foglalkoztatott alkotó volt, akit mind hazai, mind nemzetközi szinten elismertek. Halála után a budapesti Szent István-bazilikában búcsúztatták, majd Szigligeten helyezték örök nyugalomra. Mellszobrát a hévízi Deák téren, 2011. május 3-án avatták fel, azóta a város galériája is a nevét viseli.

Ars poeticája[szerkesztés]

A jó művészi produktum önmagáért beszél. Sugárzása van, lebilincsel, nehéz tőle megszabadulni. Mindezt tudva, abban a reményben dolgozom, hogy nekem is sikerül az utókorra egy pár jó munkámat hátrahagyni. Biztos vagyok abban, hogy az idő csak azt menti meg, aminek vonzó ereje van. Az olyan munka, ami taszít, az elveszik” – írta a honlapján olvasható ars poeticában Marton László.

Munkássága[szerkesztés]

Görgei Artúr, ifj. Vastagh György a háború alatt megsemmisült szobrának újrateremtése (1998), Budapest

Alkotásai kezdettől fogva a figurális szobrászat hagyományaihoz kapcsolódnak. Korai munkái erőteljes, vaskos, élettől duzzadó alakok, a későbbiekben egyre inkább a kisplasztika stílusa felé hajló lágyabb, érzékletesebb és erőteljesen expresszív formában mintáz, példák erre Kisfaludy Sándor emlékére c. szobra 1976-ból, Nagy bánat c. szobra 1977-ből, József Attila szobra 1980-ból, s a híres Kiskirálylány (1990), aminek eredeti kisplasztikája 1972-ben készült legidősebb lányáról, Évikéről.

Egyes rekonstrukciós munkái egészen kiemelkedőek, művészi alázatról, mások művészetének megbecsüléséről szólnak, példa erre ifj. Vastagh György Görgei Artúr lovasszobrának rekonstrukciója a Budai várban.

Első közismert szobrát, a Pásztorfiút tizenhét évesen készítette. Sok ismert magyar személyiséget szoborba formázott, köztük Áchim L. András, Bartók Béla, Damjanich János, Dózsa György, Egry József, Görgei Artúr, Hunyadi János, József Attila, Kempelen Farkas, Kodály Zoltán, Kossuth Lajos, Kölcsey Ferenc, Liszt Ferenc, Nagy Imre, Széchenyi István, Antall József, Babits Mihály, Batsányi János.

Művei megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galériában, több más magyar közgyűjteményben, külföldön többek között a walesi herceg és a japán császár gyűjteményében, de a világ számos országában is öregbítette Magyarország hírnevét: Párizsban, Londonban, Berlinben, Antwerpenben, a Vatikánban, Zágrábban, s Kubában is.

Talán legismertebb szobra a Kiskirálylány, ami nemcsak a budapesti Duna-parti Dunakorzón, de Tokióban és szülővárosában, Tapolcán is ott üldögél papírkoronájával.[3]

Kiállításai[szerkesztés]

Eszterházy Károly püspök (2000), Pápa
Bartók Béla (1988), Pápa
Nő lírával (1963), Kaposvár
Árpád-házi Szent Erzsébet mellszobra (2007), részlet Hévíz, Szent Erzsébet tér

Egyéni kiállításai (válogatás)[szerkesztés]

  • 1952 Fényes Adolf Terem, Budapest (László Gyulával)
  • 1959 Kamaratárlat, Műcsarnok, Budapest
  • 1967 Műcsarnok, Budapest, Plovdiv, Szófia
  • 1970 Művelődési Ház, Zalaegerszeg
  • 1972 Műcsarnok, Budapest
  • 1973 Művelődési Ház, Mezőtúr
  • 1976 Szocialista elkötelezettség a szobrászatban Kalló Viktorral, Ifjúsági Ház, Zalaegerszeg
  • 1977 Bakony Múzeum, Veszprém; Termál Szálló, Hévíz; Batsányi Művelődési Ház, Tapolca
  • 1978 Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
  • 1979 Fővárosi Szabadtéri Galéria, Vas u. 15.
  • 1980 Tihanyi Múzeum, Tihany
  • 1981 Szilády Galéria, Kiskunhalas
  • 1983 Galerie Marktschlösschen, Halle, Senlis
  • 1984 Balatoni Múzeum, Keszthely
  • 1986 Budapest Galéria, Budapest, Budapest
  • 1988 Hevesi Sándor Művelődési Központ, Nagykanizsa
  • 1993 Thermál Szálló, Hévíz
  • 1994 Marton Galéria, Szigliget (állandó), Hévíz, Sümeg
  • 1995 Hilton Szálló, Dominikánus kerengő, Ockley, Surrey (GB), Mestermű Galéria, Veszprém
  • 1996 Bank Center Galéria, Budapest; Városi Könyvtár, Balassagyarmat; Bank of Ireland, Dublin
  • 2000 Japán vándorkiállítás Tokió; Niigata; Tocsigi; Nagano; Sizuoka; Gunma.
  • 2001 Pforzheim, Németország
  • 2002 Klovicevi Galéria, Horvátország

Csoportos kiállításai (válogatás)[szerkesztés]

  • 1950 Ifjúsági képző- és iparművészeti kiállítás, Nemzeti Szalon, Budapest
  • 1951 Fiatal művészek diplomamunkái, Magyar Képzőművészeti Főiskola, Budapest
  • 1952 Tavaszi tárlat a Műcsarnokban, Műcsarnok, Budapest
  • 1955 Képzőművészetünk tíz éve, Műcsarnok, Budapest
  • 1957 Ifjúsági kiállítás, Nemzeti Szalon, Budapest, III. Miskolci Országos kiállítás, Miskolc
  • 1958 Balaton, Bakony a képzőművészetben, Vegyipari Egyetem, Veszprém
  • 1959 Képzőművészeti Biennálé, Moszkva, Grand Palais, Világkiállítás, Brüsszel
  • 1960 Képzőművészetünk a felszabadulás után, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
  • 1962 Ungarische Kunst, Magyar Intézet, Berlin
  • 1969 X. Miskolci Országos Képzőművészeti kiállítás, Miskolc
  • 1970 Lenin alakja a magyar szobrászatban, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, Magyar képzőművészeti kiállítás, Varsó
  • 1971 III. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs
  • 1975 Jubileumi Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
  • 1985 Negyven év köztéri szobrai, Műcsarnok, Budapest, Ungarische Kunst, Unter der Linden, Berlin
  • 1986 Liszt Ferenc Művelődési Központ, Sopron
  • 1988 Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest, Utak ("Érmek, festmények, grafika, kisplasztika 1986-1987") c. kiállítás.
  • 1998 Hercegek mint mecénások a reneszánsztól napjainkig, Walesi Nemzeti Galéria

Állandó kiállítások[szerkesztés]

  • 1988 tapolcai városi múzeum – állandó kamara kiállítás[4]
  • 1998 Marton Galéria nyitása Tapolcán, a tóparton[4]
2000 az állandó kiállítás megnyitása[4] – Emlékmúzeumként is működik[5][6]
  • 1992 Marton Studió Galéria a művész budapesti műtermében[4] és
  • 1992 Marton Galéria a művész szigligeti galériájában[4]

Alkotásai[szerkesztés]

Köztéren (válogatás)[szerkesztés]

Bocskai István hajdúi harcban a császári zsoldosokkal
  • 1952 Táncsics, bronz, Orosháza
  • 1953 domborművek, mészkő, Dunaújváros, Vasvári Pál Iskola
  • 1953 Bocskai-dombormű, bronz, Budapest, Millenniumi emlékmű
  • 1954 Játszó gyermekek (mészkő, Budapest XI. ker., Budafoki út, textilgyári óvoda
  • 1954 Kossuth Lajos (mészkő portré, Budapest XXI. ker., Kossuth Lajos u., Gépipari Technikum
  • 1955 Traktorosok, mészkő, Debrecen, Mezőgazdasági Akadémia
  • 1955 Tanítónő, terrakotta, Tapolca, Általános Iskola
Szondy György (várkapitány) szobra (1955), Budapest, Kodály körönd
Fodor József sírja (1978) a Farkasréti temetőben
Bocskai-szobor (1972) Hajdúszoboszlón, a Hősök terén
A Hírnök (1975) című szobor Kiskunhalason, Kerényi József építész Három tavasz alkotásával a hátterében
  • 1975 Hírnök, bronz, beton, Kiskunhalas Kerényi Józseffel
  • 1975 Ho Si Minh, emlékmű, bronz, vörösmárvány, Zalaegerszeg
  • 1976 Kisfaludy Sándor emlékére, bronz, Hévíz
  • 1976 A trombitás, mészkő, Szolnok, Rendőrkapitányság
  • 1976 Merengő, bronz, Tatabánya, Kórház
  • 1976 Hunyadi János, bronz dombormű, Hőgyész, Hunyadi János Általános Iskola
  • 1977 Nagy bánat, carrarai márvány, Veszprém
  • 1977 Petőfi, bronz mellszobor, Mezőtúr
  • 1978 Boldog Jolánta, A Magyarok Nagyasszonya Kápolna, Róma
  • 1978 Boldog Salome, A Magyarok Nagyasszonya Kápolna, Róma
  • 1978 Boldog Magyar Mózes, A Magyarok Nagyasszonya Kápolna, Róma
  • 1978 Toulousei Szent Lajos, A Magyarok Nagyasszonya Kápolna, Róma
  • 1978 Kempelen Farkas, carrarai márvány, Budapest, Várszínház
  • 1978 Kelemen László, carrarai márvány, Budapest, Várszínház
  • 1978 Felszabadulási emlékmű, bronz, Ruzsa
  • 1979 Történelmi allegória, mészkő, Veszprém, Kossuth Lajos u.
  • 1979 Ruhát mosó nő, bronz, Kecskemét
  • 1978 Fodor József, síremlék, bronz, Farkasréti temető
  • 1978 Brezsnyev, bronz, Budapest, Szovjet Kultúra és Tudomány Háza, 1990 után ismeretlen helyen
  • 1980 II. János Pál pápa címere, mészkő, 1980, Róma, Vatikán
  • 1980 A Dunánál, József Attila, bronz, mészkő, Budapest V. kerülete, Kossuth Lajos tér
  • 1980 Kossa István, bronz, Tapolca
Egry Józsefről készült bronzszobra a badacsonyi kikötőben
1980 Egry József, bronz, Budapest XI. kerülete, Egry József utca – Irinyi József utca[9][10]
II. világháborús emlékmű (1988),[11] Alsóvárosi temető, Pápa
  • 1988 Vándor Petőfi, bronz, Veszprém, Színház
  • 1988 Múltunk, bronz, Tapolca
  • 1988 Türr István, kő, bronz emléktábla, Pápa
  • 1988 Szakasits Árpád, bronz portré, Budapest, 1992 Budatétényi Szoborparkban
  • 1988 Bartók Béla, bronz mellszobor, Pápa
  • 1988 Pásztorfiú, bronz, Tapolca
  • 1988 Pletyka, vörös márvány, 1988, Budapest XV. ker., Kossuth u.
  • 1988 Kossuth, bronz mellszobor, 1988, Havanna
  • 1989 Pásztorfiú, bronz, Celldömölk
  • 1989 Forgó László, bronz mellszobor, Budapest
  • 1990 Bárdos Lajos, bronz emléktábla, Tapolca
  • 1990 Batsányi János, bronz emléktábla, Tapolca, Városi Múzeum
  • 1990 Kiskirálylány, bronz, Budapest, Vigadó tér, Dunakorzó[12]
A tapolcai Kiskirálylány
Háromalakos bronz kompozíció vörös gránit talapzaton Apor Vilmosról (1997)
Szent Borbála, a bányászok védőszentje (2000), Tapolca, Kisfaludy utca

Művei közgyűjteményekben (válogatás)[szerkesztés]

Díjai, kitüntetései (válogatás)[szerkesztés]

A Dunánál (1980) József Attila bronzszobra
Négy évszak szobor Tapolcán, a Malomtónál
  • 1949 Budapest VIT-díja
  • 1952 Munkácsy Mihály-díjat kapott Veronika című portréjáért
  • 1952 Magyar–Szovjet Baráti Társaság I. díja
  • 1953 Munkácsy Mihály-díjjal jutalmazták Táncsics szobráért
  • 1956 Munkácsy-díj Szondi című szobráért és portréiért
  • 1970 Csányi László-emlékplakett, Zalaegerszeg
  • 1972 Első díjat nyert a Dózsa pályázaton
  • 1973 Érdemes művész
  • 1975 Kiskunhalas városi tanácsának elismerő oklevele Hírnök című emlékművéért
  • 1977 A Kulturális Minisztérium nívódíja Zalaegerszegen felállított Ho-Shi Minh-emlékműért
  • 1977 Nívódíj Három tavasz című szobráért, Kiskunhalas
  • 1977 Mezőtúr kitüntető jelvényének arany fokozata a Dózsa emlékművért, Mezőtúr városáért
  • 1977 Álmosd község nívódíja Kölcsey Ferenc mellszobráért
  • 1977 A Kulturális Minisztérium nívódíja köztéri kompozícióiért
  • 1978 A 600 éves Mezőtúr Pro Urbe emlékplakettje
  • 1980 Kiváló művész
  • 1981 A Fővárosi tanács Pro Arte díja A Dunánál című alkotásáért
  • 1981 A Kulturális Minisztérium nívódíja a római Vatikáni Magyar Kápolna négy domborművéért
  • 1982 A Művelődési Minisztérium nívódíja a Történelmi allegóriáért
  • 1983 BM- különdíj a Budapesti Hadtörténeti Múzeum kiállításán
  • 1983 Békéstarhos emlékplakettje a zenei hetek alkalmából
  • 1985 A Magyar Honvédelmi Szövetség pályázatának I. díja
Liszt Ferenc-szobor (1986), építészeti hátterét Finta József építész és ifjabb Szlávics László iparművész tervezték
  • 1986 A Művelődési Minisztérium Liszt emlékplakettje a Liszt Ferenc emlékművéért
  • 1989 A Veszprém megyei Tanács művészeti díjának arany fokozata
  • 1989 Jose Marti-emlékéremmel jutalmazták Havannában az elhelyezett Kossuth szobráért
  • 1989 A XI. Ajkai tárlat díja
  • 1989 Bárdos Lajos emlékplakett, Tapolca
  • 1990 Batsányi János emlékplakett, Tapolca
  • 1992 Pro Cultura ezüstérem, Hévíz
  • 1992 Festetics György emlékérem, Hévíz
  • 1994 Pro Cultura, Hévíz, Kossuth emlékév alkalmából emléklapot kapott, Hévíz
  • 1994 Tapolca díszpolgára
  • 1995 A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje
  • 1995 Pro Comitatu, és emlékplakett, Veszprém
  • 1996 Hévíz díszpolgára
  • 1997 Hévíz város aranykönyvébe mint díszpolgárt bejegyezték
  • 1999 A hévízi Városháza és Szentlélek-templom avatása alkalmával aranyplakettel jutalmazta Hévíz városa
  • 2000 Tokió Főváros Kormányzatától a Kiskirálylány szobráért – amelyet a két ország közti kulturális kapcsolatok gyöngyszemének tekintenek – elismerő oklevelet kap
  • 2003 Kossuth-díj, a több mint félévszázados – különösen a monumentális szobrászatban kiteljesedett – nemzetközileg is számon tartott művészi pályafutása elismeréseként
  • 2003 Kós Károly-díj
  • 2005 Budavári Önkormányzat Budavárért emlékéremmel jutalmazza
  • 2008 Budapest díszpolgára[13]

Irodalom (válogatás)[szerkesztés]

  • Raácz E.: A 15 éves tapolcai szobrászművész műtermében, Pest, 1941. október 7.
  • Vízy E.: Levente művészek, Budapest, 1943
  • Pogány Ö. G.–Gádor E.: Magyar szobrászat, Budapest, 1953
  • Végvári L.: László Gyula és Marton László kiállítása (kat., Fényes Adolf Terem, Budapest, Budapest, 1952)
  • Soós Gy.: Az utóbbi évtized magyar éremművészete 1945–1955, Numizmatikai Közlöny, 1957–1958
  • Kampis A.: Magyar művészet, Budapest, 1960
  • Vajna (N. Pénzes) É.: Marton László, Művészet, 1961/12.
  • D. Fehér Zs.: Marton László, Művészet, 1967/11.
  • Pogány Ö. G.: Marton László kiállítása, Művészet, 1972/8.
  • Bereczky L.: Marton László (kat., bev. tan., Veszprém, 1977)
  • Rózsa Gy.: A Duna-parti József Attila-szobor, Kritika, 1981/7.
  • Gerő L.: A magyarok római kápolnája, Műemlékvédelem, 1981/1.
  • Heitler L.: Marton László, Budapest, 1985
  • Heitler L.: Szobrok és gondok – beszélgetés Marton Lászlóval, Művészet, 1987/ 11-12.
  • Sculptura Hungarica = Sculpture Hongroise contemporaine /[szerk., a tipográfiát és a kötést tervezte Szántó Tibor] ; [bev. Czifka Péter] ; [a fényképeket Koffán Károly kész.] [4] o., 90 [fekete-fehér] tábla. Budapest, [1970]
  • Kratochwill Mimi: Marton László szobrászművész, Tapolcai Városi Múzeum Közleményei I., 1989
  • Nagy, I.: The crying of lot 301., New Hungarian Quarterly, No. 118. 1990
  • Kovács P.: A tegnap szobrai, Szombathely, 1992
  • Kratochwill Mimi: Marton László, Budapest, 1992, Tapolcai Polgármesteri Hivatal ISBN 963-03-3356-2
  • Boros G.: Újabb pesti szobrok, Kritika, 1994/3.
  • Gergely M.: Koronatanúnk Marton László, Művészet Barátai, 1996/2.
  • Kratochwill Mimi: Marton László (kat., Tapolca, 1990)
  • Marton László / [fel. szerk. … Kovács Marianna] ; [bev. tanulmány … Harangozó Márta]. Budapest, Marton Galéria, 1999. 213 o. ill. ISBN 963-03-6190-6
  • Marton László: Életutam – The Way of My Life, Marton Galéria, 2010, Szerk.: Marton Lászlóné és Marton Marianna Kinga ISBN 978-963-06-5833-1
  • Magyar Nemzet: Az alkotó a kimondhatatlan tolmácsa, A Pásztorfiútól a Kiskirálylányig, 2005[14]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. A Kortárs Magyar Művészeti Lexikonban (hozzáférés: 2016. július 23.) mind a badacsonyi, mind a budapesti szobor esetében 1977 szerepel. Források (kozterkep.hu (hozzáférés: 2016. július 23.) és helyismeret.ekmk.hu (hozzáférés: 2016. július 23.) Archiválva 2015. szeptember 13-i dátummal a Wayback Machine-ben támasztják alá, hogy mindkét szobrot 1980-ban avatták fel.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. július 1.)
  2. http://medicalonline.hu/cikk/budapest_135__szuletesnapja___tobb_mint_felszaz_elismeres
  3. Marton – művészeti album, 1992
  4. a b c d e Marton László életútjának főbb állomásai. martongallery.hu
  5. Marton László emlékséta, Wass Albert Könyvtár és Múzeum (Felnőtt olvasószolgálat \ Rendezvények) – 2015. november 5.
  6. Marton Galéria – Emlékmúzeum, tapolca.kornyeke.hu (hozzáférés: 2015. november 20.)
  7. Vác Város Önkormányzat 9/1992. /IV.13./ rendelete Az építészeti és természeti értékek helyi védelméről, vac.hu (hozzáférés: 2015. november 20.)
  8. Hírek: FELAVATTÁK Egry József szobrát Badacsonyban, Petőfi Népe, 35. évfolyam, 223. szám – 1980. szeptember 23.
  9. Egry József-szobor a Budapest XI. ker., Lágymányos, Egry József utca és Irinyi József utca találkozásánál Archiválva 2015. november 21-i dátummal a Wayback Machine-ben, budapest-foto.hu (hozzáférés: 2015. november 8.))
  10. 607. HOLLÓSI Istvánné: Köztéri munkák. = Művészet 1981. 3. szám 59. oldal (Városleírás, várostörténet, városfejlesztés – 35. oldal), Budapest történetének bibliográfiája a kezdetektől 1950-ig sorozat: Budapest történetének bibliográfiája 1981 – Budapest, 1983
  11. Pápa város évfordulói 2013-ban, papa.hu – 2013. január 18.
  12. Boros Géza: Újabb pesti szobrok sorozat: Marton László: Kiskirálylány. Kritika, 1994, 38. old. (online: Google könyv)
  13. Budapest 135. születésnapja - több mint félszáz elismerés, Medical Online (Forrás: budapest.hu) - 2008. november 17.
  14. Pósa Zoltán: Az alkotó a kimondhatatlan tolmácsa[halott link] A Pásztorfiútól a Kiskirálylányig · Látogatóban a nyolcvanéves Marton László szobrászművésznél, mno.hu - 2005. november 7.

Források[szerkesztés]

Commons:Category:László Marton
A Wikimédia Commons tartalmaz Marton László (szobrász) témájú médiaállományokat.