Dunakorzó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Dunakorzó
Danube Sidewalk 042.jpg
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Település Budapest
Városrész Belváros
Létrejötte 19. század második fele
Névadó Duna
Korábbi nevei Korzó
Nevezetes épületei Pesti Vigadó, Magyar Tudományos Akadémia
Földrajzi adatok
Hossza1 km
Elhelyezkedése
Dunakorzó (Budapest V. kerülete)
Dunakorzó
Dunakorzó
Pozíció Budapest V. kerülete térképén
é. sz. 47° 29′ 44″, k. h. 19° 02′ 55″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 44″, k. h. 19° 02′ 55″
A Wikimédia Commons tartalmaz Dunakorzó témájú médiaállományokat.

A Dunakorzó Budapesten, a Duna balpartján, a Belvárosban, a felső Belgrád rakpart Széchenyi lánchíd és az Erzsébet híd közötti szakaszán található gyalogos zóna, a helyiek és a turisták körében is kedvelt sétálóutca. Ötcsillagos szállodák (InterContinental, Marriott, Sofitel), éttermek, kávézók, kiülős bárok és kaszinók szegélyezik.

Innen nyílik a legszebb kilátás a Budai Várnegyedre, a Citadellára, a Gellért-hegyre és az említett két Duna-hídra. Az augusztus 20-i nemzeti ünnep vízi- és légiparádét és az esti tűzijátékot is érdemes innen nézni. A korzón műalkotás és műemlék épület is található, például a Kiskirálylány bronzszobra, a Pesti Vigadó és Széchenyi István szobra a Magyar Tudományos Akadémia előtti Széchenyi téren. A Világörökség listáján szerepel.

Története[szerkesztés]

Az eredeti Duna-parti házsor, avagy Duna-sor az északi városfal és a Duna-parti rondella lebontása után épült ki. Ezek előtt egy széles sétány és egy lapos rézsű feküdt, ami a Duna medréig vezetett. Ezt előbb a Duna Gőzhajózási Társaság kezdte feltölteni, miután saját hajói számára a Lánchíd pesti hídfője két oldalán 345-345 méteres kőpartot épített 1853-tól 1859-ig. Majd Pest városa – az 1840-es években meghatározott szabályozási vonalnak megfelelően – az 1860-as években ezt folytatta előbb észak, majd dél felé, egészen a mai Petőfi térig kialakítva az árvízvédelmi rendszert és ezzel a mai rakpartot is. A rézsűt a kőfalak mögött feltöltötték és új teleksort alakítottak ki.

A felső, Lánchíd felőli végén már a kezdetektől egy kisebb, parkosított terecske volt. Erre nézett Stein Náthán (Stein Aurél apja) bérpalotája, amelyet 1867–71 között építettek fel korai eklektikus stílusban. A szomszédos telken a Pesti Lloyd Társulat és a Budapesti Áru- és Értéktőzsde közös épületét húzták fel Kolbenheyer Ferenc, valamint Benkó Károly építészek tervei alapján. A következő épület Thonet-ház néven vált híressé és ebből a háztömbből ez az egyetlen amely még ma is áll. Az 1871-ben elkészült épületet koraeklektikus, itáliai reneszánsz stílusban ifj. Koch Henrik és Szkalnitzky Antal építészek tervei alapján, Hauszmann Alajos vezetésével építették fel. Ennek déli homlokzata a Vigadó előtti térre néz.[1]

A tér szemközti oldalán az 1870-es években építették fel a az Első Magyar Általános Biztosító Társaság (EMÁBT) székházát Frey Lajos építész tervei alapján, eklektikus stílusban. A székház érdekessége a homlokzatán lévő Atlasz-szobrok voltak. A szomszédos telken az ezzel egyidőben épülő Thonet házat is tervező Szkalnitzky–Koch páros tervei alapján egy 302 szobás szállodát építtetett a Első Magyar Szálloda Rt. Az épületet 1871-ben fejezték be, és Grand Hotel Hungária néven nyitották meg. Valamivel korábban készült el az ettől délre eső szomszédos telken az Első Magyar Általános Biztosító Társaság alapítójának, báró kisteleki Lévay Henriknek négyemeletes, eklektikus lakóháza. A háztömb déli végét Heinrich István kétemeletes bérháza zárta le, ami 1866-ban került átadásra.[1]

1872-re Buda felől nézve a Dunapart egységes képet mutatott. A két háztömböt két parkosított tér zárta le és a kettő között középen ugyancsak zöldfelület, a Vigadó-tér volt látható.

A hotelek előtereként szolgált a romantikus korzó, amelynek mentén nem kevesebb mint kilenc, a folyamra néző kávéház is működött, többnyire teraszos jelleggel. Közkedvelt volt az egész városban, de egyre több belföldi, illetve külföldi turista is bejárta.

A sétány és az alsó rakpart közötti, a ma már műemlék viadukton a közösségi közlekedés 1904-ben indult meg a 16-os villamos formájában, amelynek 16A jelzésű betétjáratát 1942-ben számozták át a jelenlegi 2-esre.

A szállodasor[szerkesztés]

Budapest ostroma 1945-ös pusztításait a jelentősebb épületek közül egyedül a Bristol és a ma is álló Thonet-ház élték túl.[2] 1969-ben készült el a Első Magyar Általános Biztosító Társaság székháza, a Hungária, a Bristol, illetve a Carlton szállodák helyére a Hotel Duna InterContionental (ma Marriott Hotel).[3] 1981-ben a Ritz helyére a Forum Hotel (ma Intercontinental) és végül az Eötvös téren, a Trieszti Általános Biztosító Társaság székház és a Lloyd palota romjainak telkére az 1982-ben átadott Hyatt szálloda épült fel (ma Sofitel).[4] A korzó 1983 óta díszburkolatos sétálóutca.[5]

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Egy kultikus hely szegélye: a Duna-korzó eltűnt épületeinek nyomában (magyar nyelven). pestbuda.hu. (Hozzáférés: 2021. október 10.)
  2. Duna korzó – egykor.hu
  3. Flepkó Dominik – Egy kultikus hely szegélye: a Duna-korzó eltűnt épületeinek nyomában (pestbuda.hu, 2019.07.26.)
  4. Földesi László – Volt egyszer egy Atrium Hyatt (ttghungary.hu, 2019.09.15.)
  5. Duna korzó Eötvös tér – Zöldkalauz ismertető

További információk[szerkesztés]