Millenniumi emlékmű

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Millenniumi emlékmű
Millenniumi Emlékmű, Budapest.jpg
Hely  Magyarország, Budapest, Hősök tere
Építési adatok
Építés éve 18961906
Felhasznált anyagok bronz
Tervező Schickedanz Albert (emlékmű)
Zala György (szobrok)
Építész(ek) Schickedanz Albert
Alapadatok
Szélessége 85 m
Elhelyezkedése
Millenniumi emlékmű (Budapest)
Millenniumi emlékmű
Millenniumi emlékmű
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 55″, k. h. 19° 04′ 42″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 55″, k. h. 19° 04′ 42″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Millenniumi emlékmű témájú médiaállományokat.

A Millenniumi emlékmű avagy Ezredévi emlékmű Budapesten, a városligeti Hősök terén található emlékmű, mely a magyar honfoglalás ezeréves jubileumának állít emléket. Az emlékmű az 1896-os millenniumi ünnepségekre szánt számtalan építészeti és városfejlesztési beruházás (Ferenc József híd, Nagykörút, Millenniumi Földalatti Vasút, Országház, stb.) egyik ékköve, ami azonban a késlekedések miatt csak tíz évvel később, 1906-ra készült el. Tervezője Schickedanz Albert, az eredeti szobrok többsége Zala György munkája volt.

Az emlékmű előtt az első világháború után a Hősök Emlékét Megörökítő Országos Bizottság tervezésében 1929-ben felavatták a háborúban elesett hősök emlékkövét. A második világháború után a kommunista rezsim a Habsburg–Lotaringiai-házból származó uralkodók szobrait megsemmisítette, helyükre a különböző magyar nemzeti szabadságküzdelmek vezető alakjainak szobrait tetették.

Története[szerkesztés]

A magyar honfoglalás ezeréves jubileumára szánt szoboregyüttest 1898-ban kezdték építeni a Zsigmondy Vilmos geológus által 1868-ban fúrt artézi kút fölé, nem kis részben azért is, hogy demonstrálja, a magyarok is képesek olyan önálló gazdasági, tudományos és művészeti alkotásokat felmutatni, amikre az egész világ felfigyelhet. Részei az egész magyar történelem szinte minden fontos részletét felidézik. A szoboregyüttes 1906-ban, a négy allegorikus szobor (Háború, Béke, Munka és Jólét, Tudás és Dicsőség) felhelyezésével készült el. A bronzszobrokat Zala György tervezte és többségében kivitelezte, közülük Gábriel arkangyal szobra elnyerte az 1900-as párizsi világkiállítás nagydíját is.

A szoborcsoport elé helyezték el az első világháborús hősök tiszteletére készült Hősök emlékkövét, melyet 1929. május 26-án, a hősök napján avatott fel Horthy Miklós, Magyarország kormányzója. Bár a világháború veszteségei ihlették, mégsem katonasír, ugyanakkor nem is világháborús emlékmű. Az eredeti kő a második világháborúban megsérült, majd az utána következő kommunista fordulat során (a Millenniumi emlékmű Habsburg uralkodóházból származó királyok szobraival együtt) a pártvezetés megsemmisítette. Bár a szobrokat hamar visszarakták (a Habsburg királyok szobrai helyére a magyar nemzeti szabadságküzdelmek vezető alakjai kerültek), a hősök emlékköve csak 1956 tavaszán került vissza eredeti helyére. A Gebhardt Béla tervei nyomán készült 2,4 méter széles, 4,5 méter hosszú és 0,5 méter magas monolit kőtömb 1956. április 3-án, katonai tiszteletadás keretében zajlott.

A teljes Millenniumi emlékmű a Hősök emlékkövével együtt 20002001-ben teljes rekonstrukción esett át, és 2001. augusztus 18-án ismét felavatták. Az Országgyűlés 2001-ben a magyar hősök emlékének megörökítéséről és a magyar hősök emlékünnepéről szóló 2001. évi LXIII. törvénnyel mindkettőt nemzeti emlékhellyé nyilvánította. Ekkor került az oldalára a következő felirat: Hőseink emlékére.

Leírása[szerkesztés]

Az emlékmű központi eleme
A hősök emlékköve
Munka és Jólét
Tudás és Dicsőség
Tas, Huba, Előd és Árpád szobra
Kond, Ond és Töhötöm szobra

Középen a 36 méter magas oszlopon a kitárt szárnyú Gábriel („Isten embere”, „Isten ereje” vagy „Isten erősnek bizonyult”) arkangyal szobra áll, mely közel 5 méter magas, egyik kezében a magyar koronát, a másikban az apostoli kettős keresztet emeli a magasba, épp úgy, ahogy a legenda szerint az államalapító, Szent István álmában tette.

Az emlékmű eklektikus stílusban épült, félköríves alakban, 85 méter széles, 25 m mély, magassága 13 m, a két oszlopcsarnok között a távolság 20 méter. A bal és a jobb oszlopcsarnokban a magyar történelem 7–7 neves személyiségének bronzszobra áll, míg a nyitott szoborfülkék kőlábazatán elhelyezett domborművek az adott személyiség korára vagy tevékenységére jellemző történelmi jelenetet ábrázolják.

A középső oszlop talapzatánál a honfoglaló hét vezér, balra (hátulról előre) Töhötöm, Ond, Kond, jobbra (hátulról előre) Tas, Huba, Előd, élükön Árpád magyar fejedelemmel.

A Hősök emlékköve és Árpád vezér szobra között fekvő fémlap egy hévizes artézi kutat rejt. A kutat Zsigmondy Vilmos kezdte el fúrni 1868-ban, és 1877. június 4-én talált rá a hévízre 970 méter mélyen.

Az oszlopcsarnokok sarokpillérein, belül, egymással szemben, a két kolonnád tetején a Háború és a Béke kétlovas kocsijai, kívül pedig a Munka és a Jólét, illetve a Tudás és a Dicsőség allegorikus bronzfigurái állnak.

A bal oldali oszlopcsarnok szobrai és domborművei (balról jobbra):

A szobor
(Alkotója és
a felállítás éve)
A dombormű és felirata
(Alkotója)
A dombormű sorsa
I. István magyar király
Szent István király
(Senyei Károly, 1911)
Relief of Stephen I, Heroes Square, 2011 Budapešť 0061.jpg
István az 1000. év karácsonyán
koronát kap a pápától.
(Zala György)
I. László magyar király
Szent László király
(Telcs Ede, 1911)
Budapešť 0063.jpg
László legyőzi a leányrabló kun vitézt.
(Zala György)
Kálmán magyar király
Könyves Kálmán király
(Füredi Richárd, 1906)
Budapešť 0065.jpg
Kálmán király eltiltja a boszorkányégetést.
(Antal Károly)
Eredetileg a „Dalmácia meghódítása”
dombormű volt itt, amit
Zala György készített.
II. András magyar király
II. András király
(Senyei Károly, 1912)
Budapešť 0067.jpg
II. András kereszteshadjáratot vezet
Jeruzsálem felszabadítására.
(Zala György)
IV. Béla magyar király
IV. Béla király
(Köllő Miklós, 1905)
Budapešť 0069.jpg
IV. Béla a tatárjárás után felépíti az országot.
(Zala György)
I. Károly magyar király
Károly Róbert király
(Kiss György, 1905)
Budapešť 0071.jpg
(Nincs felirat. A dombormű a morvamezei csatát ábrázolja, ahol IV. (Kun) László harcolt Habsburg Rudolf oldalán a csehek ellen.)
(Zala György)
I. Lajos magyar király
Nagy Lajos király
(Zala György, 1926)
Budapešť 0073.jpg
Nagy Lajos bevonul Nápolyba 1348
(Zala György)

A jobb oldali oszlopcsarnok szobrai és domborművei (balról jobbra):

A szobor
(Alkotója és a felállítás éve, a szobor sorsa)
Eredeti szobor
(Alkotója és a felállítás éve, a szobor sorsa)
A dombormű és felirata
(Alkotója)
Az eredeti dombormű
(Alkotója)
Hunyadi János
Hunyadi János
(Margó Ede, 1906)
Budapešť 0075.jpg
Hunyadi nándorfehérvári győzelmével megállítja a török hódítókat.
(Zala György)
I. Mátyás magyar király
Mátyás király
(Zala György, 1905)
Budapešť 0077.jpg
Mátyás király tudósai körében.
(Zala György)
Bocskai István
Bocskai István
(Holló Barnabás, 1903)
(Áthelyezve a Köröndről.)
I. Ferdinánd
(Margó Ede, 1905)
(1945-ben eltávolították, jelenleg restaurálás alatt.)
Budapešť 0079.jpg
Bocskai hajdúi harcban a császári zsoldosokkal.
(Marton László)
Zala György Az egri vár védelme 1552.jpg
Az egri vár védelme 1552
(Zala György)
(Jelenleg az egri várban látható.)
Bethlen Gábor
Bethlen Gábor
(ifj. Vastagh György, 1902)
(Áthelyezve a Köröndről.)
III. Károly
(Telcs Ede, 1912)
(1945-ben eltávolították, jelenleg restaurálás alatt.)
Budapešť 0081.jpg
Bethlen szövetséget köt a csehekkel.
(Szabó István)
Zentai csata.
(Zala György)
Thököly Imre
Thököly Imre
(Grantner Jenő, 1954)
Mária Terézia magyar királynő
Mária Terézia
(Zala György, 1911)
(A II. világháború alatt összetört, 2002-ben restaurálták, előbb a Szépművészeti Múzeum aulájában, 2011-től a gödöllői kastély kertjében áll.)
Budapešť 0083.jpg
Thököly kurucai a szikszói harcban legyőzik a labancokat 1679
(Grantner Jenő)
„Vitam et sanguinem pro rege nostra Maria Theresia.”
(Zala György)
II. Rákóczi Ferenc
II. Rákóczi Ferenc
(Kisfaludi Strobl Zsigmond, 1955)
II. Lipót
(Füredi Richárd, 1905)
(A II. világháború alatt összetört.)
Budapešť 0085.jpg
Esze Tamás jobbágyseregével fogadja a hazatérő Rákóczit.
(Kisfaludi Strobl Zsigmond)
A Korona visszahozatala Budára.
(Zala György)
Kossuth Lajos
Kossuth Lajos
(Kisfaludi Strobl Zsigmond, 1955)
I. Ferenc József
(Zala György, 1906)
(1918–19-ben összetörték.)
(Zala György, 1926, más ruhában.)
(1945-ben eltávolították, jelenleg restaurálás alatt.)
Budapešť 0087.jpg
Kossuth fegyverbe hívja az Alföld népét.
(Kisfaludi Strobl Zsigmond)
I. Ferenc József koronázása 1867. VII. 8.
(Zala György)

Másolata Sanghaj mellett[szerkesztés]

A neves magyar emlékműnek létezik egy 90%-os másolata Sanghajtól nem messze, az ún. Shanghai Global Paradise nevű szórakoztató parkban, a világ más nevezetességeinek másolata között (pl. a gízai piramisok, a berlini brandenburgi kapu, szélmalmok Hollandiából, Michelangelo Dávid-szobra és a Rushmore-hegybe vésett amerikai elnökszobrok). 1996-os megnyitása óta állapota jelentősen leromlott; 2005-ös hírek szerint az alacsonyabban elhelyezkedő szobrok mind megsemmisültek, a magasabban állók közül néhány még úgy-ahogy bírja.[1]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Hadas Krisztina és az álombéli Hősök tere – Index, 2005. augusztus 19., képgalériával, Témapark a város szélén – HVG, 2005. augusztus 4.; Nem délibáb – Hősök tere Shanghai mellett!,Lakáskultúra.hu, 2010. január 26., Képekben: Hősök tere Shanghaiban? Rólunk koppintottak a kínaiak? – Ma.hu, 2005. augusztus 10.; Cikk a parkról (angolul), Kép a Flickr-en

Külső hivatkozások[szerkesztés]