Örs vezér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

Örs vezér Ocsád, a „hét kun vezér” egyikének fia. Anonymus nem említi, de Kézai Simon és a Képes krónika is megemlíti, mint a hét kapitány egyikét.

Történeti adatok[szerkesztés]

Örs vezér vára[szerkesztés]

A Sálytól 4 km-re északnyugatra fekvő Latorvár-tetőn három egymás közvetlen közelében épült erősség található. Az első egy vaskori földvár, a második a hegy déli oldalán épült Árpád-kori kővár (Latorvár), a harmadik pedig egy honfoglalás-kori földvár (Örsúr vára), amelyet egykor Őrs vezér leszármazottai is laktak. Anonymus írja: „Árpád itt nagy földet adott Ócsádnak Örsúr apjának. Örsúr a fiú aztán ott, annak a folyónak forrásánál várat épített, melyet most Örs úr várának hívnak.” A vár alatti völgyben honfoglaláskori magyar falu romjait ásták ki, mellette pedig avarkori temetőt. Itt ered a Dél-Bükk legbővizűbb forrása (ma vízmű terület), mely egykor tucatnyi vízimalmot hajtott. A forrás közelében egy mesterséges barlang van, melyben rovásírásemléket találtak, amelyeket mára sajnos a vandalizmus áldozatai lettek és jórészt lekarcoltak.

Kézai Simon listája[szerkesztés]

Kézai Simon krónikájában hét kapitányról beszél, akik hét sereg élén vonultak be „Szkítiából Pannóniába”, a seregek és kapitányok sorrendjét a következőképpen adja meg:

A Képes krónika listáján ugyanezek a nevek szerepelnek, eltérő sorrendben: Örs a névsor végére kerül. A Tarih-i Üngürüsz szintén ezeket a neveket közli, ott a sorrend Árpád, Gjula, Kend, Szabolcs, Ürs, Lejl, Bulcs. Ez a lista Anonymusénál is kevésbé hiteles, több benne a mondai elem. Örs egyes helynevekre alapozott feltevések szerint a kabarok egyik törzse volt a honfoglalás idején. Lél és Bulcsú 955-ben az augsburgi csata után haltak meg, miután elfogták és felakasztották őket. Gyula méltóságnév volt, később vált személynévvé, akárcsak Künd/Kund. Csak Árpád és Szabolcs sorolható be a honfoglalás idejére. Kusid a Fehér ló mondából került be Kézai listájába, mint Kund fia, Kurszán helyére.

Irodalom[szerkesztés]

  • Róna-Tas András: A honfoglaló magyar nép: Bevezetés a korai magyar történelem ismeretébe. Budapest: Balassi. 1997. ISBN 9635061404
  • Szerk.: Györffy György, függelék: Elter István. A magyarok elődeiről és a honfoglalásról – Kortársak és krónikások híradásai. Osiris Kiadó Budapest 2002. ISBN 963 389 272 4
  • Földes Péter: Ha az ősi krónikák igazat mondanak. Bp., 1982. ISBN 963-11-2731-1
  • Erdélyi István: A magyar honfoglalás előzményei. Budapest: Kossuth Könyvkiadó. 1986. = Népszerű történelem, ISBN 9630930196

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]