Szabolcs vezér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szabolcs vezér
Moritz von Schwind festménye Josef Kriehuber kőnyomata alapján
Moritz von Schwind festménye Josef Kriehuber kőnyomata alapján
Született 10. század
Elhunyt 10. század

Szabolcs a 10. században élt magyar vezér, a 11. századtól induló magyar gestairodalomban megőrzött hagyomány szerint a honfoglalók „második kapitánya” és a Csák nemzetség őse volt.

Említése[szerkesztés]

Szabolcs nevét elsőként vélhetően a XI. században keletkezett ún. ősgesta őrizte meg, ennek szövege egyebek mellett a XIV. századi krónikaszerkesztményben maradt fenn. Eszerint "Szabolcs (Zoboleh) volt a második kapitány, tőle származik a Csák nemzetség. Állítólag azon a mezőn, illetve helyen telepedett le, ahol most Csák vára fekszik elpusztítva. Ezt a várat Szabolcs kapitány alapította, később azután Csák megparancsolta, hogy annak a halála után rokonai és családja az ő nevén nevezzék; előbb ugyanis Szabolcs várának (Zoboleye) mondták" (Bellus Ibolya fordítása).

A XIII. század elején alkotó Anonymus szerint Szabolcs a honfoglaló magyarokat vezető hét férfi egyikének, Elődnek a fia volt, "akitől a Csák-nemzetség ered". Elbeszélése szerint "Szabolcs, a nagy vitézségű férfiú szemrevételezett egy Tisza menti helyet, majd mikor közelebbről megismerte előnyeit, úgy vélte, hogy várépítésre különösen alkalmas lenne. Miután társaival együtt döntést hozott, az egybehívott szolganéppel nagy árkot ásatott és egy igen erős földvárat építtetett, amelyet ma Szabolcsnak hívnak" (Veszprémy László fordítása). Anonymus szerint Tas oldalán Szabolcs vezette Szatmár és az ismeretlen helyen fekvő Sárvár várának elfoglalását, majd a Meszesi kapuig nyomultak előre, visszafelé vezető útjukon pedig a dorogmai réven keltek át. Elbeszélésében Szabolcsot Zolta fejedelem később az I. Ottó német király ellen küldött sereg egyik vezérévé nevezte ki.

Szerepe[szerkesztés]

Szabolcs vezér ábrázolása a képes krónikában

A gestákban megőrzött, nem egyszer ellentmondásos információk alapján a kutatók éles vitákat folytatnak Szabolcs szerepéről. A problémát nehezíti, hogy neve egyetlen külföldi forrásban sem maradt fenn, kizárólag a középkori magyarországi szerzők tesznek említést róla.

A gestaírók általános gyakorlata volt, hogy helynevekből történeti eseményeket vezettek le, Csák várának építését a Csák-nemzetség vélhetően létező eredethagyománya miatt kötötték Szabolcshoz, míg Szabolcs várának alapítóját a névazonosság miatt azonosította Anonymus Szabolcs személyével. Az adatok hitelességét erősen lerontják azok a régészeti kutatások, amelyek nyomán a korai földvárak építését a X. század utolsó harmadára, jóval a honfoglalás utánra lehet datálni.[1]

Kétséges az is, hogy Szabolcs apja Előd lett volna, az ő nevét a kutatók jelentős része költöttnek tartja, mely az "ős, felmenő" jelentést takarja. Más feltevések az Előd nevet az „elővéd” szóval hozzák összefüggésbe, a hadrendben ilyen szerepet betöltő törzs vezérének tartják. Nem igazolható egyértelműen, hogy Szabolcs a honfoglalás korában élt volna, a legkorábbi gestákban összeállított vezérnévsor több olyan személy (Bulcsú, Lél) nevét is tartalmazza, akik a X. század második harmadában éltek.

Utódai[szerkesztés]

Szabolcs vezér szobra a szabolcsi földvár mellett

Anonymus és a magyar ősgesta szerzője egyaránt megőrizte azt a hagyományt, hogy Szabolcs volt a Csák-nemzetség őse. A nemzetséget az általános szokások szerint a Szent István korába helyezett ősről, ez esetben Csákról nevezték el, aki a Névtelen állítása szerint Szabolcs unokája volt.

Történészi vélemények[szerkesztés]

Györffy György úgy vélte, Árpádot a halála után Szabolcs követte a nagyfejedelmi tisztségben, akit ő az előbbi unokaöccsének tartott.[2] Vélekedését a források nem igazolják, Bíborbanszületett Konstantin szerint a mindenkori fejedelmek Árpád leszármazottai közül kerültek ki. A gestákban előforduló bizonytalan genealógiai adatok felhasználásával és az 1000 utáni, Árpád-kori állapotok évszázadokkal korábbra való visszavetítésével nem lehet biztos következtetéseket levonni Szabolcs személyéről.[3]

Radikális álláspontot képviselt Kristó Gyula, aki szerint Szabolcs személyét a gestaírók helynevekből költötték, a valóságban nem létezett ilyen nevű magyar vezér.[4] Megjegyzendő azonban ehhez, hogy két elbeszélés sem egy 'Szabolcs' helynév, hanem 'Csák vára' (Csákvár) kapcsán emlékezik meg Szabolcs vezérről, különböző művekben, a XI. századi gestára is alapozva írnak a Csák nemzetség eredethagyományáról.

Emlékezete[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Bóna István: Az Árpádok korai várai. Debrecen, 1998.
  2. Györffy György: István király és műve 33-34. Budapest, 1983.
  3. Tóth Sándor László: A magyar fejedelmi méltóság öröklődése. Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae. Acta Historica 83. 3-9.
  4. Kristó Gyula: Szabolcs vezér. A Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 43., 265–270. 2001.

További információk[szerkesztés]