Ugrás a tartalomhoz

Előd vezér

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Előd vezér szobra a Millenniumi emlékmű emlékoszlopánál

Előd vezér a honfoglaló magyarok hét vezérének egyike. Egyes vélemények szerint személye megegyezik Levedei fejedelemmel. Feltételezett gyermeke Álmos vezér.

Élete

[szerkesztés]

Kézai Simon a Gesta Hungarorumban Árpád származása kapcsán ír Elődről:

„Azon kapitányok közt tehát Árpád, Álmos fia, ki Előd fia, ki Ögyek[1] fia volt, a Turul nemzetségből vagyonban gazdagabb s hadban hatalmasabb vala.”[2]

Anonymus szerint Előd vezér Szabolcs apja volt (nem Árpád nagyapja) és a Vértes erdőt valamint a Fertő környékét Előd azzal a feltétellel kapta birtokul Árpád vezértől, hogy ő lesz a nyugati határőrség vezetője. Később Előd – Szabolcs fiától származó – unokája, Csák kezdte építeni Csák várát és tőle származott a Csák nemzetség.[3][4]

Történészi vélemények

[szerkesztés]

Más vezérekhez hasonlóan személyének valódi szerepe vitatott a történészek körében. Ellentmondás fakad abból, hogy a krónikáshagyományban Álmos apjaként szerepel, míg Anonymusnál vezértársaként. A kettő nehezen egyeztethető össze, Árpáddal aligha vehetett volna részt egyszerre a honfoglalásban saját apai nagyapja. Abból, hogy Anonymus Szabolcs apjaként említi, Györffy György arra következtetett, hogy Szabolcs Árpád rokona és talán utóda lehetett.

Felmerült a Bíborbanszületett Konstantin által említett Levedivel való azonossága is (lő-lev), de ez nem teljesen alátámasztott.

Más magyarázatok kétségbevonják, hogy az Előd a honfoglalás korában már személynév lett volna. Egyes vélemények szerint jelentése egyszerűen „ős”, ezért szerepelhet különböző vezérek apjaként. Olyan feltételezés is létezik (például Földes Péter szerint), amely az elődöt tisztségnek, az elővéd vezetőjének tartja.

Emlékek

[szerkesztés]
A Millenniumi emlékmű emlékoszlopánál Árpádtól jobbra az első alak Előd vezér
„…Árpádnak az öregapja Előd volt,
de biz abban sámsoni nagy erő volt:
rezes kopja száz esztendős kezébe:
unokáját üstökösként kísérte. …” [7]

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. Előd apja révén kapcsolódik az „Emese álma” eredetmondához.
  2. Anonymus: Gesta Hungarorum. (Béla király jegyzőjének könyve a magyarok cselekedeteiről) [Fordította: Pais Dezső] Magyar Elektronikus Könyvtár
  3. Csákvár. Irány Magyarország
  4. Thuróczy szerint Előd fia, Szabolcs volt a honfoglaló vezér és ő vezette törzsét ama helyre, ahol később Csák vára épült. Lásd: Thuróczy János: A magyarok krónikája (Európa Könyvkiadó, Budapest, 1980)
  5. Előd-szobor. Vendégváró. [2006. február 19-i dátummal az eredetiből archiválva].
  6. Előd vezér lovas szobra. Vendégváró. [2006. február 23-i dátummal az eredetiből archiválva].
  7. Gárdonyi Géza: Fűzfalevél nyárfalevél… – Költemények. Heves Megyei Elektronikus Könyvtár. [2007. február 15-i dátummal az eredetiből archiválva].

További információk

[szerkesztés]