Magyar Mezőgazdasági Múzeum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Magyar Mezőgazdasági Múzeum
A Mezőgazdasági Múzeum barokk épülete és főbejárata a Vajdahunyad vára belső kertje felől (2011)
A Mezőgazdasági Múzeum barokk épülete és főbejárata a Vajdahunyad vára belső kertje felől (2011)
A múzeum adatai
Elhelyezkedés Budapest
Magyarország
Cím XIV. kerület, Városliget, Vajdahunyadvár 1146
Alapítva 1896
Igazgató Estók János dr.[1]
Elhelyezkedése
Magyar Mezőgazdasági Múzeum (Budapest)
Magyar Mezőgazdasági Múzeum
Magyar Mezőgazdasági Múzeum
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 54″, k. h. 19° 04′ 59″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 54″, k. h. 19° 04′ 59″
A Magyar Mezőgazdasági Múzeum weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Mezőgazdasági Múzeum témájú médiaállományokat.
Barokk épület főcsarnok
Barokk épület főcsarnok csillárja
Természetvédelmi kiállítás
Erdészeti kiállítás
Erdészeti kiállítás
Lótenyésztési kiállítás
Mezőgazdaságtörténeti kiállítás
Alkalmi kiállítótér
Szarvasmarhakoponya

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum, alapításától 1950-ig Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeum[2] Budapest egyik legjelentősebb múzeuma, országos szakmúzeum,[3] a főváros XIV. kerületében, a Városligetben, évente több százezer látogatóval. Egyes források szerint Európa legnagyobb mezőgazdaság-történeti gyűjteménye,[4] egyben valószínűleg a világ első (legkorábban alapított) mezőgazdasági múzeuma.[5]

Épületei[szerkesztés]

Az Alpár Ignác által tervezett különböző stílusú műemléki épületek a Vajdahunyad-vár épületegyüttesének részei. A múzeum a reneszánsz-barokk[6] és a gótikus épületcsoportot használja kiállítóhelynek, emellett gyűjteményraktárak és tudományos kutatóhelyek működnek bennük. A reneszánsz-barokk és a gótikus szárnyat a múzeum végleges épületének tervezésekor Alpár Ignác a kívülről észak-olasz reneszánsz stílusú, úgynevezett „összekötő épülettel” fűzte egy láncolattá, belülről egy épületté. A román épületcsoport nincs megnyitva a nagyközönség előtt, azt a múzeum kizárólag kutatási-tárolási célokra használja.

A váron belül egyedül a Jáki kápolna nem áll a múzeum kezelésében: annak fenntartója a római katolikus egyház.

A múzeum alaprajza ezen a hivatkozáson érhető el.

Története[szerkesztés]

Előzmények: a Kertészeti- és a Gazdasági Múzeum (1860-as évek–1896)[szerkesztés]

Magyarország évszázadokon át önállóan, majd a Habsburg Birodalomban is mezőgazdasági országnak számított. A múzeum létrejöttét megelőzte az úgynevezett Kertészeti Múzeum. Az 1860-as években a „Kertész Gazda” folyóirat indítványozta, hogy az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) székházában lévő pomológiai gyűjteményt fejlesszék múzeummá. A közvélemény és a magyar gazdák is támogatták az ötletet, 1869-ben pedig létrehozták a Kertészeti Múzeumot. Az OMGE ezt követően megkezdte egy általános gazdasági múzeum terveinek az előkészítését, különös tekintettel az ekkoriban nagy szerepet játszó világkiállítások értékes tárgyaira. Az előkészítési munkálatokat – beleértve külföldi múzeumok tanulmányozását – Máday Izidor végezte. 1871-ben így létrejött a Gazdasági Múzeum.[7]

Az intézmény 20 éven át működött, azonban gyarapodó gyűjtemény rendszerezett kiállításához nem álltak rendelkezésre alkalmas terek, és az intézmény finanszírozásával, illetve a szakembergárdával kapcsolatban is hiányosságok mutatkoztak. Ezekből az okokból kifolyólag 1891-ben az OMGE átadta a gyűjteményt a Földművelésügyi Minisztériumnak. Az múzeum anyagát 1891 és 1892 között Balás Árpád osztotta szét különböző gazdasági tanintézetek között. A kapott tárgyakért az intézeteknek nem kellett fizetniük. (Igen sok tárgy került a Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémiához, amelynek Balás Árpád ebben az időszakban igazgatója volt.) Megjegyzendő, hogy az így szétosztott anyag később nem került a Mezőgazdasági Múzeum tulajdonába.[8]

A Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeum létrejötte (1896–1907)[szerkesztés]

Az 1896-os millenniumi ünnepségek idejére az OMGE ismét felvetette a múzeum gondolatát, hogy igyekezzenek emléket állítani a múlt és a jövő értékeinek, a magyar mezőgazdaságot is reprezentatív gyűjteménnyel mutassák be. 1896 januárjában az OMGE felterjesztéssel fordult a földművelésügyi miniszterhez a múzeum állami költségen történő megszervezése és fenntartása ügyében. A leendő múzeum alapító okiratát 1896. június 20-án (13.352/1896. F.M.sz. rendelet) írta alá Darányi Ignác földművelésügyi miniszter.[9] A gyűjtemény létrehozásának céljaként azt nevesítette, hogy „az ország mezőgazdasági termelése és fejlődése állandó és modern múzeumban bemutattassék”. A múzeum fenntartója a Földművelésügyi Minisztérium lett.[10]

A múzeumra a milleneumi ünnepsége lezajlása után az Alpár Ignác által tervezett úgynevezett „Történelmi Épületcsoportot” (azaz a mai Vajdahunyad várat) jelölték ki, az épületeket 10 aranykorona jelképes árért engedte át a főváros a múzeum intézményének. Maga a múzeum 1897. szeptember 12-én nyílt meg. Az épület azonban a kiállításnál felhasznált gyenge alapanyagok miatt néhány év múlva életveszélyessé vált, és már 1899. július 27-én be is kellett zárni, majd elbontani.[11][12]

A múzeum a bontást követően a múzeum a Kerepesi (mai Rákóczi) út 72.-be költözött. Ugyanakkor több művész, muzeológus, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium, és Darányi a vár második megépítését szorgalmazta.[12] Kezdeményezésük sikerrel járt, és 1900-ban a magyar kormány döntése értelmében pénzügyi fedezet nyílt az új, végleges vár felépítésére.[13] A munkálatokat ismét Alpár Ignác irányította. 1902-ben megindult ismét az építkezés. 1904-re elkészült a gótikus és a reneszánsz-barokk épületszárny, 1908-ra pedig a román stílusú épületegyüttes. A múzeum 1904-ben a román épület átépítése előtt visszaköltözött az épületbe.[12]

A múzeum újranyitása (1907–1918)[szerkesztés]

Az éveken át tartó munkálatok után 1907. június 9-én nem kisebb személyiség, mint – a megkoronázásának 40. évfordulójára Budapestre jövő – I. Ferenc József magyar király nyitotta meg az új múzeum kiállításait a nagyközönség előtt.[14]

A Földművelésügyi Minisztérium a múzeum feladatává tette mindannak bemutatását, „ami a magyar mezőgazdaságra érdekkel és fontossággal bír, amiből a hazai mező-, kert- szőlő- vagy erdőgazdaság megbízható és gyakorlati tanulságot meríthet”. Az első néhány évtizedben az intézmény leginkább olyan gyakorlati bemutató- és oktatóközpont volt, amelyben az érdeklődő a mezőgazdaság szinte minden ágazatában részletesen megismerhette a termelés korszerű eljárásait.

A múzeum első fellendülő periódusát az első világháború kezdetéig élte. Ebben az időszakban folyamatosan nőtt a látogatók száma, olykor meghaladta az évi 150.000 főt is. A múzeum sikerrel volt jelen a nemzetközi kiállításokon is tárgyaival. A első világháború idején azonban anyagi forrásai lecsökkentek, dolgozóinak egy része katonai szolgálatot is töltött.[15]

A két világháború közötti időszak (1918–1945)[szerkesztés]

Az első világháborút követő infláció a gyűjteményeket nem nagyon tudta a múzeum tovább fejleszteni, új tárgyakat is csak adományozás révén tudtak szerezni.[16] Jelentős esemény volt ugyanakkor 1926-ban a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Baráti Körének megalapítása a múzeum támogatására. 1933-ban megindult a múzeum modernizálása, átrendezése, és 1934. június 14-én megtörtént az új kiállítások ünnepélyes megnyitása.[17]

A múzeumot a második világháború során 1944-ben több bombatalálat érte, berendezésének jelentős része elpusztult.[18]

A szocializmus alatt (1945–1990)[szerkesztés]

A múzeum 1944 és 1949 között bizonytalan állapotban volt. A megsérült részek újjáépítésére 1950-ben került sor.[19] A helyreállítási munkálatok Hajós Alfréd vezetésével zajlottak.[20] Az 1951. február 12-i döntés értelmében a Vajdahunyadvár visszakapta eredeti rendeltetését, viszont a Természettudományi Múzeum Növénytári Osztálya „társbérlőként” beköltözött. Ez a helyzet 1981-ig állt fenn.[21] A múzeum fenntartója 1967-től a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium volt.[22]

A tudományos kutatásokat illetően jelentős előrelépések történtek az időszakban. Ezek közé tartozott a magyar agrártudományi bibliográfiák összeállítása (1952-től), a „Mezőgazdasági Múzeum Közleményei”-nek megindítása (1962-től), a Mezőgazdaságtörténeti Tanulmányok című sorozat (1964), illetve a Bibliographia Historiae Rerum Rusticarum Internationalis nemzetközi agrártörténeti bibliográfia (1964-től). Az 1980-as években a magyar mezőgazdasággal összefüggő neves személyek életrajzait gyűjtötték össze először az egy kötetes Agrártörténeti életrajzok (1985),[23] majd a három kötetes Magyar agrártörténeti életrajzok (1987–1989) című lexikonokban.[24]

1959-ben létrejött a múzeum adattára, majd 1963-tól a múzeum bekapcsolódott a régészeti ásatásokba. Nagy fokú tárgygyűjtési utak indultak (szőlészeti munkaeszközök, növénymagok, állatcsontok, gép- és épületmodellek). 1961 és 1966 között átrendezték a kiállításokat a szocialista termelés bemutatására. 1970-től kezdték kiépíteni a vidéki tájházak, „filiálék” rendszerét, és felújították a Baráti Körök intézményét is.[25] Utóbbi támogatta A magyar élelmiszeripar története című szintézis megjelenését.[26][27]

1978 és 1985 között teljes külső és belső felújítást végeztek a múzeumon, elsősorban az évtizedek óta elavult közműhálózatot cserélték ki. A munkálatok ideje alatt a múzeum nyitva tartott.[28] Az 1980-as években megújultak a kiállítások, és 1979-től megindultak a múzeumpedagógiai programok, és 1980-tól a nagyközönségnek szánt filmvetítések. Az országban található agrártörténeti műemlékek nyilvántartási kötelezettségéről egy 1977-es miniszteri rendelet döntött.[29] Erősödtek a múzeum külföldi kapcsolatai, elsősorban csehszlovák, dán, és NDK múzeumokkal. 1984-ben a Mezőgazdasági Múzeumok Nemzetközi Szövetsége (AIMA) a Magyar Mezőgazdasági Múzeum akkori főigazgatóját, Szabó Lórándot három évre elnöknek választotta meg.[30]

Az 1949-ben állami intézkedésből elvett 40.000 kötetes múzeumi könyvtár helyébe az évek során új könyvtár lett létrehozva, amely az 1980-as évekre már 80.000 kötettel rendelkezett.[31]

A rendszerváltás után (1990–napjaink)[szerkesztés]

A Mezőgazdasági Múzeumot – más hasonló intézményekhez hasonlóan – károsan érintették a rendszerváltás utáni forráskivonások. Az 1990-es években fel is merült a múzeum Vajdahunyad várából való kiköltöztetésének gondolata.[32] Két évtizeddel később, 2014-ben ismét felvetődött ez a Liget projekt kapcsán,[33][34] azonban napjainkig (2022) nem valósult meg.

A múzeum azonban ennek ellenére népszerű maradt a nagyközönség előtt. 1997-ben 128.000 főre tették a látogatók számát.[35] 1991-ben a Vajdahunyad várát műemlékké nyilvánították.[36]

Maga a múzeum régi (állandó) és új (időszaki) kiállításokkal, alkalmi programokkal kedveskedik a látogatóknak. Újabb kezdeményezései közé tartozik a blogos-[37] és a Facebookos formájú[38] megjelenés. Honlapja[39] folyamatos fejlesztés alatt áll, ezen többek közt az egyes gyűjteményekről is rövid összefoglalók olvashatóak.[40] Az elektronikus megjelenési formák nem szorították ki a nyomtatott kiadványokat sem: folyamatosan jelennek meg az újabb kutatások eredményei, de készülnek népszerű-ismeretterjesztő művek is.[41] A kiadványok a múzeum pénztárában vásárolhatóak meg. Régi könyvsorozatok újabb kötetekkel gyarapodnak (Mezőgazdaságtörténeti Tanulmányok), új sorozatok indulnak (A Magyar Mezőgazdasági Múzeum tárgykatalógusai).

Jelentősége[szerkesztés]

Mára a múzeum több százezer tárgyas gyűjteménye egyedülállóan reprezentálja a magyar mezőgazdaság történetét. Itt található például az első, (1852-ben) Magyarországra került gőzlokomobil, továbbá számos, hazánkban, illetve külföldön gyártott mezőgazdasági eszköz és gép. Világhírű trófeagyűjteménye időrendi sorrendben mutatja be az egykor vagy még ma is világrekorder szarvas-, dámvad-, őz- és vaddisznó-trófeákat. A múzeum nagy értéke a 19. században és a két világháború között az európai piacot uraló búzafajták kollekciója. Ugyancsak becsesnek tartják a szürkemarha-koponyák gyűjteményét, a remek kézműves lószerszámokat, a vadászfegyvereket, valamint a magyar szőlészet és borászat tárgyi emlékeit.

Gyűjteményei[szerkesztés]

Festett rózsaablak
  • Agrártörténeti Iratok Gyűjteménye (AI)
  • Agrártörténeti Műemlékek Gyűjteménye (AM)
  • Agrobotanikai Gyűjtemény (AG)
  • Állatcsontgyűjtemény (ÁCS)
  • Állattenyésztési Gyűjtemény (Á)
  • Állattenyésztési Törzskönyvgyűjtemény (AT)
  • Archeobotanikai Gyűjtemény (AR)
  • Erdészeti és Faipari Gyűjtemény (E)
  • Eredeti Fényképek Gyűjteménye (EF)
  • Filmarchívum (FA)
  • Fogatolt Járműgyűjtemény (FJ)
  • Fonás-szövés Eszközei Gyűjtemény (FSz)
  • Fonotéka-gyűjtemény (F)
  • Fotónegatív és Diapozitív Gyűjtemény (FD)
  • Halászati Gyűjtemény (H)
  • Képzőművészeti Gyűjtemény (KM)
  • Kerámiagyűjtemény (K)
  • Kertészeti Gyűjtemény (KT)
  • Kézieszköz-gyűjtemény (KE)
  • Kéziratgyűjtemény (KI)
  • Kismesterségek-gyűjtemény (KIS)
  • Lószerszámgyűjtemény (LSz)
  • Makett- és Modellgyűjtemény (MM)
  • Méhészeti Gyűjtemény (M)
  • Mezőgazdasági Erő- és Munkagépgyűjtemény (MEM)
  • Mezőgazdasági Munkaeszköz-történeti Archívum (MMA)
  • Mezőgazdasági Múzeum Dokumentációs Gyűjteménye (MD)
  • Numizmatikai Gyűjtemény (N)
  • Plakát- és Aprónyomtatvány-gyűjtemény (PA)
  • Régészeti Gyűjtemény (R)
  • Regeszta- és Másolatgyűjtemény (RM)
  • Szakoktatás-történeti Gyűjtemény (SzO)
  • Személyi Emlékanyag-gyűjtemény SzE
  • Szőlészeti és Borászati Gyűjtemény (SzB)
  • Térképgyűjtemény (TK)
  • Termelőszövetkezetek és Állami Gazdaságok Gyűjteménye TSz
  • Textilgyűjtemény (T)
  • Urbaria et Conscriptiones (Urbáriumok és összeírások regesztái) (UC)
  • Vadászati Gyűjtemény (V)

A gyűjtemények a múzeum vezetőinek írásos engedélyével kutathatók:

  • hétfő, szerda: 9-16 óra,
  • péntek 9-14 óra.

A kutatási szabályzat a múzeum honlapjáról letölthető.

Kiállításai[szerkesztés]

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum állandó és időszaki kiállításokban tárja kincseit a nagyközönség elé. Tekintve azonban a több mint egy évszázad alatt összegyűlt tárgyak, iratok nagy mennyiségét, ugyanakkor a kiállítóterek korlátolt számát – a tárgyaknak csak egy részét tudja nyilvánosan bemutatni, a tárgyak jelentős része a gyűjteményi raktárakban van.

Állandó kiállítások[szerkesztés]

A múzeum állandó kiállításai:

Időszaki kiállítások[szerkesztés]

A múzeumban rendszeresek a valamilyen eseményhez vagy évfordulóhoz kapcsolódó időszaki kiállítások. Erről bővebb információt a múzeum honlapja szolgáltat.

Filiáléi[szerkesztés]

A múzeum több vidékre kihelyezett kihelyezett kiállítóhellyel rendelkezik. Ezek a következők:

Látogatással kapcsolatos ismeretek[szerkesztés]

Látogatási idő (2022-es adat):[42]

  • kedd–péntek 10:00 – 17:00,
  • szombat és vasárnap 10:00 – 17:00.

Belépődíjak (2022-es adat):[43]

  • felnőtt: 2500 Ft,
  • gyermek és nyugdíjas: 1200 Ft.

Igazgatóinak listája[szerkesztés]

Balás Árpád, a múzeum első igazgatója

A lista forrásai:[44][45][46][47]

A múzeum kiadványai[szerkesztés]

A múzeum kutatói a tárgyak gyűjtése és karbantartása, restaurálása mellett komoly publikációs tevékenységet is folytatnak. A múzeum kezdettől fogva számos kiadványt jelentett meg a magyar mezőgazdaság történetével kapcsolatban. A jelenleg kapható kiadványok a múzeum honlapján tekinthetőek meg, és a múzeum jegypénztárában vásárolhatók meg. Korábbi könyveik gyakran csak antikváriusi forgalomban fordulnak elő. A legnagyobb magyar antikvárium honlapján számos ilyen mű érhető el.

Kiadványaiknak teljes listája:

Néhány kiadványuk:

Egyedi kiadványok[szerkesztés]

  • Estók János: Képes gépeskönyv. Budapest, 2001.
  • Kresz Albert: A tanya / The Farmstead 2006-2008
  • A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Tárgykatalógusai 1. Szőllősy Gábor: Ifj. Vastagh György állatszobrai. Szerk.: Estók János. Budapest, 2009.
  • A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Tárgykatalógusai 2. Bányai József: A vadászat tárgyi eszközei. Szerk.: Estók János. Budapest, 2010.
  • Váncsa Jenő: Öt évtized a mezőgazdaság szolgálatában. Szerk.: Estók János. Budapest, 2010.

Sorozatok[szerkesztés]

Kiállításvezetők[szerkesztés]

  • A magyar mezőgazdaság története a kezdetektől napjainkig (angolul is). Szerk.: Estók János. Budapest, 2008.
  • A ló – Nemzeti lókiállítás (angolul is). Szerk.: Estók János. Budapest, 2011.

Folyóiratok[szerkesztés]

  • A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2008-2010. Szerk.: Estók János. Budapest, 2010.
  • A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2011-2012. Szerk.: Estók János, Szotyori-Nagy Ágnes. Budapest, 2012.
  • Agrártörténeti Szemle, 2010. 1-4. Szerk.: Orosz István, Fehér György, Estók János, Cselőtei László, Kaposi Zoltán, Novák László Ferenc, Pölöskei Ferenc, Romány Pál, Székely György, Szuhay Miklós, Tóth Pál Péter, Varga Zsuzsanna. Budapest, 2010.

Online elérhető kiadványok[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Munkatársak. mezogazdasagimuzeum.hu (Hozzáférés: 2014. júl. 21.)
  2. https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/tudomanyos-elet/gyujtemenyek/mezogazdasagi-muzeum-dokumentacios-gyujtemenye
  3. Szabó Lóránd, i. m., 8. o.
  4. A magyar agrármúlt kincsestárának milleniumi kiállítása. „Mindig is érdekelt a múzeummendezselés” (interjú dr. Szatmári Saroltával, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum igazgatóhelyettesével) In: Mezőgazdaság, 2000. február 29. II. évfolyam 1. szám, 14. o.
  5. https://hazine.info/cairoagriculturalmuseum/
  6. Az épület északi oldala barokk – a főbejárattal –, déli, tó felőli oldala reneszánsz stílusú.
  7. Szabó Lóránd: 90 éves a Magyar Mezőgazdasági Múzeum – Kivonat a Magyar Mezőgazdasági Múzeum 90 éves évfordulója alkalmából megjelenő tanulmányból In: Hírek a Mezőgazdasági Múzeumból. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Tájékoztató és Műsorfüzete, VII. évfolyam, 1. szám, 1986. 1. o.
  8. https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/muzeum/a-magyar-mezogazdasagi-muzeum-foigazgatoi/sipeki-balas-arpad
  9. Szabó Lóránd, i. m., 2. o.
  10. Szabó Lóránd, i. m., 6. o.
  11. Szabó Lóránd, i. m., 2-3. o.
  12. a b c https://pestbuda.hu/cikk/20210727_a_125_eve_alapitott_mezogazdasagi_muzeum_szamara_epitettek_fel_ujbol_a_vajdahunyadvarat
  13. Szabó Lóránd, i. m., 3. o.
  14. Szabó Lóránd, i. m., 3. o.
  15. Szabó Lóránd, i. m., 3. o.
  16. Szabó Lóránd, i. m., 3. o.
  17. Szabó Lóránd, i. m., 4. o.
  18. Szabó Lóránd, i. m., 5. o.
  19. Szabó Lóránd, i. m., 5. o.
  20. https://pestbuda.hu/cikk/20210727_a_125_eve_alapitott_mezogazdasagi_muzeum_szamara_epitettek_fel_ujbol_a_vajdahunyadvarat
  21. Szabó Lóránd, i. m., 5. o.
  22. Szabó Lóránd, i. m., 8. o.
  23. Szabó Lóránd, i. m., 5. o.
  24. https://www.antikvarium.hu/index.php?type=search&ksz=Magyar%20agr%C3%A1rt%C3%B6rt%C3%A9neti%20%C3%A9letrajzok&oldalcount=1&reszletes=0&newSearch=1&searchstart=ksz&interfaceid=101
  25. Szabó Lóránd, i. m., 5-6. o.
  26. Szabó Lóránd, i. m., 7. o.
  27. https://www.antikvarium.hu/konyv/dr-balatoni-mihaly-dr-beke-gyorgy-a-magyar-elelmiszeripar-tortenete-40939-0
  28. Szabó Lóránd, i. m., 6. o.
  29. Szabó Lóránd, i. m., 7. o.
  30. Szabó Lóránd, i. m., 8. o.
  31. Szabó Lóránd, i. m., 6. o. Érdekesség, hogy a könyvtár már 1934-ben is kb. 35.000 kötetet tartalmazott. (A M. Kir. Mezőgazdasági Múzeum rövid útmutatója, Budapest, 1934, 4. o.)
  32. A Vajdahunyadvár mégis közgyűjtemény marad, Magyar Hírlap, 1993. dec. 23.
  33. https://www.napi.hu/ingatlan/nagy-dobas-keszul-budapesten-szivarognak-a-reszletek.585798.html
  34. http://nol.hu/kultura/mire-kell-a-vajdahunyad-vara-1463627
  35. https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/TenyekKonyve-tenyek-konyve-1/1997-11FD1/magyar-allam-tarsadalom-politika-14A60/oktatas-kultura-14F5C/nehany-muzeum-latogatottsaga-1503D/
  36. Mezőgazdasági tér-képek - Térhatású fotók a MMgM állandó kiállításairól 3D, Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 2005, 1. o.
  37. https://mmgm.blog.hu/
  38. https://www.facebook.com/mezogazdasagimuzeum/
  39. https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/
  40. https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/tudomanyos-elet/gyujtemenyek
  41. https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/tudomanyos-elet/kiadvanyok
  42. https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/kiallitasok
  43. https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/informaciok/jegyarak
  44. S. Szabó, i. m., 121-132. o. (arcképekkel)
  45. Szabó, i. m., 33. o.
  46. Fehér György In: MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
  47. https://www.allattenyesztok.hu/mal-cikk/arcel-dr-estok-janos

Források[szerkesztés]

Commons:Category:Museum of Hungarian Agriculture
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Mezőgazdasági Múzeum témájú médiaállományokat.
  • Magyar Mezőgazdasági Múzeum
  • S. Szabó Ferenc: A hatvanéves Mezőgazdasági Múzeum 1896–1956, Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1956.
  • (szerk.) Szabó Loránd: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum 90 éve, Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1990, ISBN 963-0171-73-2
  • Szabó Lóránd: 90 éves a Magyar Mezőgazdasági Múzeum – Kivonat a Magyar Mezőgazdasági Múzeum 90 éves évfordulója alkalmából megjelenő tanulmányból In: Hírek a Mezőgazdasági Múzeumból. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Tájékoztató és Műsorfüzete, VII. évfolyam, 1. szám, 1986. (a lábjegyzetes hivatkozások erre a műre történnek)

Egyéb irodalom[szerkesztés]

  • A Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeum tájékoztatója, Budapest, é. n.
  • A Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeum ismertetője, Budapest, 1907.
  • A Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeum ismertetője, Budapest, 1913.
  • A Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeum rövid tájékoztatója, Budapest, 1933.
  • A Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeum rövid leírása, Budapest, 1927. (különnyomat a Kísérletügyi Közlemények XXX. kötete 6. füzetéből)
  • Takács Imre: A Mezőgazdasági Múzeum rövid története, Budapest, 1959.