Magyar Mezőgazdasági Múzeum
| Magyar Mezőgazdasági Múzeum | |
_4.jpg) | |
| A Mezőgazdasági Múzeum barokk épülete és főbejárata a Vajdahunyad vára belső kertje felől (2011) | |
| A múzeum adatai | |
| Elhelyezkedés |
Budapest Magyarország |
| Cím | XIV. kerület, Városliget, Vajdahunyadvár 1146 |
| Alapítva | 1896 |
| Igazgató | Estók János dr.[1] |
| Elhelyezkedése | |
 Magyar Mezőgazdasági Múzeum
Pozíció Budapest térképén
| |
| é. sz. 47° 30′ 54″, k. h. 19° 04′ 59″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 54″, k. h. 19° 04′ 59″ | |
 | |
| A Magyar Mezőgazdasági Múzeum weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Mezőgazdasági Múzeum témájú médiaállományokat. | |
1.jpg)
11.jpg)
29.jpg)
31.jpg)
A Magyar Mezőgazdasági Múzeum, alapításától 1950-ig Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeum[2] Budapest egyik legjelentősebb múzeuma a főváros XIV. kerületében, a Városligetben, évente több százezer látogatóval. Egyes források szerint Európa legnagyobb mezőgazdaság-történeti gyűjteménye.[3]
Épületei[szerkesztés]
Az Alpár Ignác által tervezett különböző stílusú műemléki épületek a Vajdahunyad-vár épületegyüttesének részei. A múzeum a reneszánsz-barokk[4] és a gótikus épületcsoportot használja kiállítóhelynek, emellett gyűjteményraktárak és tudományos kutatóhelyek működnek bennük. A reneszánsz-barokk és a gótikus szárnyat a múzeum végleges épületének tervezésekor Alpár Ignác a kívülről észak-olasz reneszánsz stílusú, úgynevezett „összekötő épülettel” fűzte egy láncolattá, belülről egy épületté. A román épületcsoport nincs megnyitva a nagyközönség előtt, azt a múzeum kizárólag kutatási-tárolási célokra használja.
A váron belül egyedül a Jáki kápolna nem áll a múzeum kezelésében: annak fenntartója a római katolikus egyház.
A múzeum alaprajza ezen a hivatkozáson érhető el.
Története[szerkesztés]
Magyarország évszázadokon át önállóan, majd a Habsburg Birodalomban is mezőgazdasági országnak számított. Természetesnek tűnt hát, hogy a millenniumi ünnepségeke, ahol igyekeztek emléket állítani a múlt és a jövő értékeinek, a magyar mezőgazdaságot is reprezentatív gyűjteménnyel mutassák be. A leendő múzeum alapító okiratát 1896. június 20-án írta alá Darányi Ignác földművelésügyi miniszter. A gyűjtemény létrehozásának céljaként azt nevesítette, hogy „az ország mezőgazdasági termelése és fejlődése állandó és modern múzeumban bemutattassék”.
Az állandó múzeumot 1907. június 9-én nyitották meg mai helyén. A Földművelésügyi Minisztérium a múzeum feladatává tette mindannak bemutatását, „ami a magyar mezőgazdaságra érdekkel és fontossággal bír, amiből a hazai mező-, kert- szőlő- vagy erdőgazdaság megbízható és gyakorlati tanulságot meríthet”.
Az első néhány évtizedben az intézmény leginkább olyan gyakorlati bemutató- és oktatóközpont volt, amelyben az érdeklődő a mezőgazdaság szinte minden ágazatában részletesen megismerhette a termelés korszerű eljárásait.
Mára a múzeum több százezer tárgyas gyűjteménye egyedülállóan reprezentálja a magyar mezőgazdaság történetét. Itt található például az első, (1852-ben) Magyarországra került gőzlokomobil, továbbá számos, hazánkban, illetve külföldön gyártott mezőgazdasági eszköz és gép. Világhírű trófeagyűjteménye időrendi sorrendben mutatja be az egykor vagy még ma is világrekorder szarvas-, dámvad-, őz- és vaddisznó-trófeákat. A múzeum nagy értéke a 19. században és a két világháború között az európai piacot uraló búzafajták kollekciója. Ugyancsak becsesnek tartják a szürkemarha-koponyák gyűjteményét, a remek kézműves lószerszámokat, a vadászfegyvereket, valamint a magyar szőlészet és borászat tárgyi emlékeit.
A múzeumot 1944-ben több bombatalálat érte. Újjáépítésére 1950-ben került sor. 1978 és 1985 között teljes külső és belső felújítást végeztek rajta, 1991-ben pedig műemlékké nyilvánították.[5]
Gyűjteményei[szerkesztés]
- Agrártörténeti Iratok Gyűjteménye (AI)
- Agrártörténeti Műemlékek Gyűjteménye (AM)
- Agrobotanikai Gyűjtemény (AG)
- Állatcsontgyűjtemény (ÁCS)
- Állattenyésztési Gyűjtemény (Á)
- Állattenyésztési Törzskönyvgyűjtemény (AT)
- Archeobotanikai Gyűjtemény (AR)
- Erdészeti és Faipari Gyűjtemény (E)
- Eredeti Fényképek Gyűjteménye (EF)
- Filmarchívum (FA)
- Fogatolt Járműgyűjtemény (FJ)
- Fonás-szövés Eszközei Gyűjtemény (FSz)
- Fonotéka-gyűjtemény (F)
- Fotónegatív és Diapozitív Gyűjtemény (FD)
- Halászati Gyűjtemény (H)
- Képzőművészeti Gyűjtemény (KM)
- Kerámiagyűjtemény (K)
- Kertészeti Gyűjtemény (KT)
- Kézieszköz-gyűjtemény (KE)
- Kéziratgyűjtemény (KI)
- Kismesterségek-gyűjtemény (KIS)
- Lószerszámgyűjtemény (LSz)
- Makett- és Modellgyűjtemény (MM)
- Méhészeti Gyűjtemény (M)
- Mezőgazdasági Erő- és Munkagépgyűjtemény (MEM)
- Mezőgazdasági Munkaeszköz-történeti Archívum (MMA)
- Mezőgazdasági Múzeum Dokumentációs Gyűjteménye (MD)
- Numizmatikai Gyűjtemény (N)
- Plakát- és Aprónyomtatvány-gyűjtemény (PA)
- Régészeti Gyűjtemény (R)
- Regeszta- és Másolatgyűjtemény (RM)
- Szakoktatás-történeti Gyűjtemény (SzO)
- Személyi Emlékanyag-gyűjtemény SzE
- Szőlészeti és Borászati Gyűjtemény (SzB)
- Térképgyűjtemény (TK)
- Termelőszövetkezetek és Állami Gazdaságok Gyűjteménye TSz
- Textilgyűjtemény (T)
- Urbaria et Conscriptiones (Urbáriumok és összeírások regesztái) (UC)
- Vadászati Gyűjtemény (V)
A gyűjtemények a múzeum vezetőinek írásos engedélyével kutathatók:
- hétfő, szerda: 9-16 óra,
- péntek 9-14 óra.
A kutatási szabályzat a múzeum honlapjáról letölthető.
Kiállításai[szerkesztés]
A Magyar Mezőgazdasági Múzeum állandó és időszaki kiállításokban tárja kincseit a nagyközönség elé. Tekintve azonban a több mint egy évszázad alatt összegyűlt tárgyak, iratok nagy mennyiségét, ugyanakkor a kiállítóterek korlátolt számát – a tárgyaknak csak egy részét tudja nyilvánosan bemutatni, a tárgyak jelentős része a gyűjteményi raktárakban van.
Állandó kiállítások[szerkesztés]
A múzeum állandó kiállításai:
- Barokk épület:
- Gótikus épület:
Időszaki kiállítások[szerkesztés]
A múzeumban rendszeresek a valamilyen eseményhez vagy évfordulóhoz kapcsolódó időszaki kiállítások. Erről bővebb információt a múzeum honlapja szolgáltat.
Filiáléi[szerkesztés]
A múzeum több vidékre kihelyezett kihelyezett kiállítóhellyel rendelkezik. Ezek a következők:
- Georgikon Majormúzeum — Keszthely, Bercsényi u. 65–67.
- Lajosmizsei Tanyamúzeum — Lajosmizse, Alsó Lajos u. 71.
- Tájház (Cece) — Cece, Árpád utca 16.
- Blaskovich Múzeum — Tápiószele, Múzeum út 13.
Látogatással kapcsolatos ismeretek[szerkesztés]
Látogatási idő (2021-es adat):[6]
- kedd–péntek 10:00 – 17:00,
- szombat és vasárnap 10:00 – 17:00.
Belépődíjak (2021-es adat):[7]
- felnőtt: 1600 Ft,
- gyermek és nyugdíjas: 800 Ft.
Igazgatóinak listája[szerkesztés]
A lista forrásai:[8][9][10][11]
- 1897–1903: Balás Árpád
- 1904–1910: Saárossy-Kapeller Ferenc
- 1911–1918: Radisics György
- 1919–1921: Lipthay Béla
- 1921–1923: Koós Jenő
- 1923–1930: Paikert Alajos
- 1931–1933: Nagy Iván Edgár
- 1933–1936: Rónay László
- 1936–1937: Sávoly Ferenc
- 1937–1945: Badics József
- 1945–1948: Toborffy Géza
- 1948–1957: S. Szabó Ferenc
- 1957–1968: Matolcsi János
- 1969–1970: Balassa Iván
- 1970–1979: Vlcskó Lajos
- 1979–1990: Szabó Lóránd
- 1990–1993: Szakács Sándor
- 1993–2014: Fehér György
- 2014–: Estók János
A múzeum kiadványai[szerkesztés]
A múzeum kutatói a tárgyak gyűjtése és karbantartása, restaurálása mellett komoly publikációs tevékenységet is folytatnak. A múzeum kezdettől fogva számos kiadványt jelentett meg a magyar mezőgazdaság történetével kapcsolatban. A jelenleg kapható kiadványok a múzeum honlapján tekinthetőek meg, és a múzeum jegypénztárában vásárolhatók meg. Korábbi könyveik gyakran csak antikváriusi forgalomban fordulnak elő. A legnagyobb magyar antikvárium honlapján számos ilyen mű érhető el.
Kiadványaiknak teljes listája:
- Perjámosi Sándor: 120 év kiadványai. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum nyomtatott önálló és időszaki kiadványai In: Magyar Mezőgazdasági Múzeum közleményei 2016–2017, A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Kiadása, Budapest, 2017
Néhány kiadványuk:
Egyedi kiadványok[szerkesztés]
- Estók János: Képes gépeskönyv. Budapest, 2001.
- Kresz Albert: A tanya / The Farmstead 2006-2008
- A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Tárgykatalógusai 1. Szőllősy Gábor: Ifj. Vastagh György állatszobrai. Szerk.: Estók János. Budapest, 2009.
- A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Tárgykatalógusai 2. Bányai József: A vadászat tárgyi eszközei. Szerk.: Estók János. Budapest, 2010.
- Váncsa Jenő: Öt évtized a mezőgazdaság szolgálatában. Szerk.: Estók János. Budapest, 2010.
Sorozatok[szerkesztés]
Kiállításvezetők[szerkesztés]
- A magyar mezőgazdaság története a kezdetektől napjainkig (angolul is). Szerk.: Estók János. Budapest, 2008.
- A ló – Nemzeti lókiállítás (angolul is). Szerk.: Estók János. Budapest, 2011.
Folyóiratok[szerkesztés]
- A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2008-2010. Szerk.: Estók János. Budapest, 2010.
- A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2011-2012. Szerk.: Estók János, Szotyori-Nagy Ágnes. Budapest, 2012.
- Agrártörténeti Szemle, 2010. 1-4. Szerk.: Orosz István, Fehér György, Estók János, Cselőtei László, Kaposi Zoltán, Novák László Ferenc, Pölöskei Ferenc, Romány Pál, Székely György, Szuhay Miklós, Tóth Pál Péter, Varga Zsuzsanna. Budapest, 2010.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Munkatársak. mezogazdasagimuzeum.hu (Hozzáférés: 2014. júl. 21.)
- ↑ https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/tudomanyos-elet/gyujtemenyek/mezogazdasagi-muzeum-dokumentacios-gyujtemenye
- ↑ A magyar agrármúlt kincsestárának milleniumi kiállítása. „Mindig is érdekelt a múzeummendezselés” (interjú dr. Szatmári Saroltával, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum igazgatóhelyettesével) In: Mezőgazdaság, 2000. február 29. II. évfolyam 1. szám, 14. o.
- ↑ Az épület északi oldala barokk – a főbejárattal –, déli, tó felőli oldala reneszánsz stílusú.
- ↑ Mezőgazdasági tér-képek - Térhatású fotók a MMgM állandó kiállításairól 3D, Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 2005, 1. o.
- ↑ https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/kiallitasok
- ↑ https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/informaciok/jegyarak
- ↑ S. Szabó, i. m., 121-132. o. (arcképekkel)
- ↑ Szabó, i. m., 33. o.
- ↑ Fehér György In: MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
- ↑ https://www.allattenyesztok.hu/mal-cikk/arcel-dr-estok-janos
Források[szerkesztés]
- Magyar Mezőgazdasági Múzeum
- S. Szabó Ferenc: A hatvanéves Mezőgazdasági Múzeum 1896–1956, Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1956.
- (szerk.) Szabó Loránd: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum 90 éve, Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1990, ISBN 963-0171-73-2
Egyéb irodalom[szerkesztés]
- A Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeum tájékoztatója, Budapest, é. n.
- A Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeum ismertetője, Budapest, 1907.
- A Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeum ismertetője, Budapest, 1913.
- A Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeum rövid tájékoztatója, Budapest, 1933.
- A Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeum rövid leírása, Budapest, 1927. (különnyomat a Kísérletügyi Közlemények XXX. kötete 6. füzetéből)
- Takács Imre: A Mezőgazdasági Múzeum rövid története, Budapest, 1959.
|
