Fővárosi Nagycirkusz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Fővárosi Nagycirkusz
A Fővárosi Nagycirkusz épülete
A Fővárosi Nagycirkusz épülete
Korábbi nevek: Városi Cirkusz, Beketow Cirkusz, Fényes Cirkusz
Hely Magyarország Magyarország, 1146 Budapest Állatkerti krt. 12/a.
Építési adatok
Építés éve 19701971
Megnyitás 1971. január 14.
Hasznosítása
Felhasználási terület kultúra, szórakozás
Tulajdonos Magyar Cirkusz és Varieté Nonprofit Kft.
Alapadatok
Alaprajz kör
Egyéb jellemzők
Emeletek száma 1
Elhelyezkedése
Fővárosi Nagycirkusz (Budapest)
Fővárosi Nagycirkusz
Fővárosi Nagycirkusz
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 31′ 10″, k. h. 19° 04′ 52″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 10″, k. h. 19° 04′ 52″
Fővárosi Nagycirkusz weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Fővárosi Nagycirkusz témájú médiaállományokat.

A Fővárosi Nagycirkusz (rövidítve FNC, angolul Capital Circus of Budapest) Budapest XIV. kerületében a Városligetben, a Széchenyi fürdővel szemben, a Fővárosi Állat- és Növénykert ölelésében helyezkedik el. A Fővárosi Nagycirkusz Közép-Európa egyetlen kőcirkusza, befogadóképessége 1450 fő. Időjárástól való függetlenségének köszönhetően az épület a közönség előtt télen és nyáron egyaránt nyitva áll. A Fővárosi Nagycirkusz újabban a cirkuszi produkciók mellett más jellegű rendezvényeknek is otthont ad. Rendeztek itt már divatbemutatót, sportrendezvényt, komolyzenei hangversenyt, könnyűzenei koncertet, néptánc előadást, valamint színházi és operett előadást is láthattak a nézők.

Története[szerkesztés]

Fővárosi Nagycirkusz logo.JPG

Wulff Ede német–holland cirkuszigazgató 1889. június 27-én nyitotta meg a Városligetben világvárosi műsorral az általa építtetett vasvázas hullámbádogból készült cirkuszépületet. Ennek az épületnek a méretei a jelenlegi Fővárosi Nagycirkuszéval megegyeztek, ám befogadóképessége 2290 fő volt. Wulff Ede 1895-ben a Városi Cirkusz bérletét az Állatkert vezetőinek adta át.

1896-ban nyílt meg az Ősbudavára nevű mulató, amely szintén az Állatkert területén helyezkedett el; több világhírű artistát vonultatott fel, már-már elcsábította a közönséget a Városi Cirkusztól. 1904. április 30-án Matvej Ivanovics Beketov (Beketow Mátyás) a cirkusz újdonsült bérlője látványos műsorral nyitotta meg a Városi Cirkuszt, melyet saját költségén újított fel. Ettől kezdve 1934-ig Beketow Cirkusz volt a neve. 1908-ban a cirkusz 80 méterrel odébb került az Angol Park irányába. Könyöt Sándor mint társigazgató is a Városi Cirkuszhoz került az 1920-as években.

A főváros 1935-ben újfent pályázatot írt ki a cirkusz bérlésére, ezt egy városligeti vállalkozó, Fényes György nyerte meg. Ő szervezte meg az 1936. júliusi bemutatót, melynek alapos előkészítése és rendezése a felújított épület pompájával együtt nyűgözte le a közönséget. Számos kiváló és világhírű artista volt tagja a Fényes Fővárosi Nagycirkusz csapatának, mint például Eötvös Gábor, későbbi Jászai-díjas zenebohóc. Az ő művészetét Charlie Chaplin is elismeréssel méltatta.

Az utolsó Fényes-év 1943 volt, 1944-ben ugyanis a fokozódó bombázások miatt a főváros már megtagadta a játékengedély kiadását.

1945 júliusában kezdte meg újbóli működését a Fővárosi Nagycirkusz. 1950-ben alakult meg a későbbi Állami Artistaképző Iskola. 1954-ben alakult meg az Országos Cirkusz Vállalat (később Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat), vagyis a mai Magyar Cirkusz és Varieté Nonprofit Kft., melynek része a Fővárosi Nagycirkusz. A közönség 1955 nyarán ismerhette meg az új, érettségizett artistákat. Az 1950-es évek során a cirkuszt államosították. A Népszava 1966. március 15-i számában tudósítottak a régi cirkuszépület bontásának megkezdéséről, így az ország egyetlen kőcirkusz-épülete néhány nap leforgása alatt eltűnt a Városligetből. Az 1950-es, 1960-as években Göndör Miklós, Árvai Rezső, Barton Nándor, Fekete Lajos vezették a Fővárosi Nagycirkuszt.

Az újbóli megnyitásra 1971. január 14-én került sor, este fél nyolckor ünnepi díszelőadás keretében megnyitotta kapuit az új Fővárosi Nagycirkusz, élén az első és ezidáig egyetlen női igazgatójával, Eötvös Gábornéval, a híres Picard-dinasztia leszármazottjával.

1996-óta, kétévente itt rendezik a Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztivált.

2015-ben a cirkusz vezetése elindította a Mit neked cirkusz! programot, egy új cirkuszépület felépítése kapcsán társadalmi vitát, közös gondolkodást kezdeményeztek arról, mit is jelent az emberek számára a cirkusz szó, mit gondolnak a művészek, az értelmiségiek, a színházszeretők és az egyszerűen csak szórakozni vágyók a cirkuszról mint előadó-művészeti ágról. Minden hónapban megrendezésre került a Fővárosi Nagycirkusz beszélgetéssorozata, az ARTista Café, amely során mindig egy aktuális cirkuszi kérdést vitattak meg a résztvevők.

2018. március 8-án nyílt meg a Fővárosi Nagycirkusz az Andrássy út 28. szám alatti jegyirodája, amit társbérlőként használ a Nemzeti Színházzal.[1][2] Ennélfogva a Nagycirkusz jegypénztára mellett az Andrássy úton is lehet jegyet váltani a cirkusz előadásaira.[3][4]

A Liget Budapest projekt részeként új épületet kap a Fővárosi Nagycirkusz, illetve az ehhez kapcsolódóan létesülő új cirkuszművészeti központ, a Városliget vonzáskörzetében.[5] A beruházás 25 milliárd forintba kerül.[6] A Közép-európai Cirkuszművészeti Központ egy olyan cirkuszkomplexumként jön létre Európa szívében, amely megfelelő infrastrukturális háttere lehet a most megújuló cirkuszművészetnek, és méltón őrzi majd a cirkuszművészeti hagyományokat. A klasszikus és modern cirkusz egymás mellett működhet majd.

Igazgatói[szerkesztés]

  • Wulff Ede (1889–1895)
  • Beketow Mátyás (1904–1919)
  • Könyöt Sándor (1904–1923)
  • Beketow Mátyás (1923–1928)
  • Beketow Sándor, Árvai Rezső (1929–1935)
  • Fényes György (1936–1943)
  • Göndör Miklós, Göndör Ferenc, Árvai Rezső, Barton Nándor, Fekete Lajos (1945–1966)
  • Eötvös Gáborné (1971–1983)
  • Radnóti Tamás (1986–1988)
  • Kristóf István (1988. április 1. – 2012. február 10.)[7]
  • Richter József (2012. november 1. – 2015. november 30.)[8]
  • Fekete Péter (2015. december 1. –)

Műsorai[szerkesztés]

Megközelítés[szerkesztés]

Járat Útvonal Megálló
Budapest M1 Metro.svg M1-es metró Mexikói útVörösmarty tér Széchenyi fürdő
Budapest trolleybus symbol.svg 72-es trolibusz Arany János utca – Zugló vasútállomás (Hermina út)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Erősödik a Fővárosi Nagycirkusz és a Nemzeti Színház együttműködése (magyar nyelven) (html). fnc.hu. Fővárosi Nagycirkusz, 2018. február 6. (Hozzáférés: 2018. március 8.)
  2. A Cirkusz A28 Jegyiroda ünnepi megnyitója (magyar nyelven) (html). fnc.hu. Fővárosi Nagycirkusz, 2018. március 8. (Hozzáférés: 2018. március 8.)
  3. Magyar Idők Online: Az Andrássy útra költözik a Fővárosi Nagycirkusz szervezési csoportja (magyar nyelven) (html). magyaridok.hu, 2018. március 2. (Hozzáférés: 2018. március 8.)
  4. Az Operaház mellé költözik a Fővárosi Nagycirkusz! (magyar nyelven) (html). turizmus.com, 2018. február 28. (Hozzáférés: 2018. március 8.)
  5. Magyar Idők Online: Lehet, hogy megvan a Fővárosi Nagycirkusz új helye (magyar nyelven) (html). magyaridok.hu, 2015. október 17. (Hozzáférés: 2016. január 3.)
  6. Szabó Zsolt: Elsőként mesepark épül az állatkertben (magyar nyelven) (html). mno.hu, 2015. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 3.)
  7. 2012. február 10-től november 1-ig ideiglenesen Dr. Kriza Zsigmond, a MACIVA ügyvezető igazgatója látta el az Fővárosi Nagycirkusz igazgatói posztját.
  8. Bóta Gábor: Leváltották a Fővárosi Nagycirkusz igazgatóját (magyar nyelven) (html). Népszava, 2015. november 30. (Hozzáférés: 2015. november 30.)

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Fővárosi Nagycirkusz témájú médiaállományokat.