Fővárosi Nagycirkusz
Fővárosi Nagycirkusz | |
A Fővárosi Nagycirkusz épülete | |
Korábbi nevek: Városi Cirkusz, Beketow Cirkusz, Fényes Cirkusz | |
Cím | Magyarország, 1146 Budapest Állatkerti krt. 12/a. |
Építési adatok | |
Építés éve | 1970–1971 |
Megnyitás | 1971. január 14. |
Hasznosítása | |
Felhasználási terület | kultúra, szórakozás |
Tulajdonos | Nemzeti Cirkuszművészeti Központ Nonprofit Kft. |
Alapadatok | |
Alaprajz | kör |
Egyéb jellemzők | |
Emeletek száma | 1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 31′ 10″, k. h. 19° 04′ 52″47.519444°N 19.081111°EKoordináták: é. sz. 47° 31′ 10″, k. h. 19° 04′ 52″47.519444°N 19.081111°E | |
Fővárosi Nagycirkusz weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Fővárosi Nagycirkusz témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Fővárosi Nagycirkusz (rövidítve FNC, angolul Capital Circus of Budapest) Közép-Európa egyetlen kőcirkusza, amely Budapesten, a Városligetben található.
Története
[szerkesztés]Wulff Ede német–holland cirkuszigazgató 1889. június 27-én nyitotta meg a Városligetben világvárosi műsorral az általa építtetett vasvázas hullámbádogból készült cirkuszépületet. Ennek az épületnek a méretei a jelenlegi Fővárosi Nagycirkuszéval megegyeztek, ám befogadóképessége 2290 fő volt. Wulff Ede 1895-ben a Városi Cirkusz bérletét az Állatkert vezetőinek adta át.
1896-ban nyílt meg az Ősbudavára nevű mulató, amely szintén az Állatkert területén helyezkedett el; több világhírű artistát vonultatott fel, már-már elcsábította a közönséget a Városi Cirkusztól. 1904. április 30-án Matvej Ivanovics Beketov (Beketow Mátyás) a cirkusz újdonsült bérlője látványos műsorral nyitotta meg a Városi Cirkuszt, melyet saját költségén újított fel. Ettől kezdve 1934-ig Beketow Cirkusz volt a neve. 1908-ban a cirkusz 80 méterrel odébb került az Angol Park irányába. Könyöt Sándor mint társigazgató is a Városi Cirkuszhoz került az 1920-as években.
A főváros 1935-ben újfent pályázatot írt ki a cirkusz bérlésére, ezt egy városligeti vállalkozó, Fényes György nyerte meg. Ő szervezte meg az 1936. júliusi bemutatót, melynek alapos előkészítése és rendezése a felújított épület pompájával együtt nyűgözte le a közönséget. Számos kiváló és világhírű artista volt tagja a Fényes Fővárosi Nagycirkusz csapatának, mint például Eötvös Gábor, későbbi Jászai-díjas zenebohóc. Az ő művészetét Charlie Chaplin is elismeréssel méltatta.
Az utolsó Fényes-év 1943 volt, 1944-ben ugyanis a fokozódó bombázások miatt a főváros már megtagadta a játékengedély kiadását.
1945 júliusában kezdte meg újbóli működését a Fővárosi Nagycirkusz. 1950-ben alakult meg a későbbi Állami Artistaképző Iskola. 1954-ben alakult meg az Országos Cirkusz Vállalat (később Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat), vagyis a mai Magyar Cirkusz és Varieté Nonprofit Kft., melynek része a Fővárosi Nagycirkusz. A közönség 1955 nyarán ismerhette meg az új, érettségizett artistákat. Az 1950-es évek során a cirkuszt államosították. A Népszava 1966. március 15-i számában tudósítottak a régi cirkuszépület bontásának megkezdéséről, így az ország egyetlen kőcirkusz-épülete néhány nap leforgása alatt eltűnt a Városligetből. Az 1950-es, 1960-as években Göndör Miklós, Árvai Rezső, Barton Nándor, Fekete Lajos vezették a Fővárosi Nagycirkuszt.
Az újbóli megnyitásra 1971. január 14-én került sor, este fél nyolckor ünnepi díszelőadás keretében megnyitotta kapuit az új Fővárosi Nagycirkusz, élén az első és ezidáig egyetlen női igazgatójával, Eötvös Gábornéval, a híres Picard-dinasztia leszármazottjával.
1996-óta, kétévente itt rendezik a Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztivált.
2015-ben a cirkusz vezetése elindította a Mit neked cirkusz! programot, egy új cirkuszépület felépítése kapcsán társadalmi vitát, közös gondolkodást kezdeményeztek arról, mit is jelent az emberek számára a cirkusz szó, mit gondolnak a művészek, az értelmiségiek, a színházszeretők és az egyszerűen csak szórakozni vágyók a cirkuszról mint előadó-művészeti ágról. Minden hónapban megrendezésre került a Fővárosi Nagycirkusz beszélgetéssorozata, az ARTista Café, amely során mindig egy aktuális cirkuszi kérdést vitattak meg a résztvevők.
2018. március 8-án nyílt meg a Fővárosi Nagycirkusz az Andrássy út 28. szám alatti jegyirodája, amit társbérlőként használ a Nemzeti Színházzal.[1][2] Ennélfogva a Nagycirkusz jegypénztára mellett az Andrássy úton is lehet jegyet váltani a cirkusz előadásaira.[3][4]
A Liget Budapest projekt részeként új épületet kap a Fővárosi Nagycirkusz, illetve az ehhez kapcsolódóan létesülő új cirkuszművészeti központ, a Városliget vonzáskörzetében.[5] A beruházás 25 milliárd forintba kerül.[6] A Közép-európai Cirkuszművészeti Központ egy olyan cirkuszkomplexumként jön létre Európa szívében, amely megfelelő infrastrukturális háttere lehet a most megújuló cirkuszművészetnek, és méltón őrzi majd a cirkuszművészeti hagyományokat. A klasszikus és modern cirkusz egymás mellett működhet majd.
Igazgatói
[szerkesztés]Sorszám | Név | Hivatali idő | Megjegyzés |
---|---|---|---|
1. | Wulff Ede | 1889–1895 | |
2. | Beketow Mátyás | 1904–1919 | |
3. | Könyöt Sándor | 1904–1923 | |
4. | Beketow Mátyás | 1923–1928 | |
5. | Beketow Sándor és Árvai Rezső | 1929–1935 | |
6. | Fényes György | 1936–1943 | |
7. | Göndör Miklós, Göndör Ferenc, Árvai Rezső, Barton Nándor, és Fekete Lajos | 1945–1966 | |
8. | Eötvös Gáborné | 1971–1981 | |
9. | Vitáris István | 1982–1985 | |
10. | Radnóti Tamás | 1986–1988 | |
11. | Kristóf István | 1988. április 1. – 2012. február 10. | |
12. | Kriza Zsigmond | 2012. február 10-től november 1-ig | Ebben az időszakban ideiglenesen Dr. Kriza Zsigmond, a MACIVA ügyvezető igazgatója látta el az Fővárosi Nagycirkusz igazgatói posztját. |
13. | Richter József | 2012. november 1. – 2015. november 30.)[7] | |
14. | Fekete Péter | 2015. december 1. – | dr. Borsós Beáta 2018-tól megbízott igazgató. |
Műsorai
[szerkesztés]Megközelítés
[szerkesztés]Járat | Útvonal | Megálló |
---|---|---|
M1-es metró | Mexikói út – Vörösmarty tér | Széchenyi fürdő |
72-es trolibusz | Arany János utca – Zugló vasútállomás (Hermina út) |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Erősödik a Fővárosi Nagycirkusz és a Nemzeti Színház együttműködése (magyar nyelven) (html). fnc.hu. Fővárosi Nagycirkusz, 2018. február 6. [2018. március 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 8.)
- ↑ A Cirkusz A28 Jegyiroda ünnepi megnyitója (magyar nyelven) (html). fnc.hu. Fővárosi Nagycirkusz, 2018. március 8. [2018. március 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 8.)
- ↑ Magyar Idők Online: Az Andrássy útra költözik a Fővárosi Nagycirkusz szervezési csoportja (magyar nyelven) (html). magyaridok.hu, 2018. március 2. [2018. március 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 8.)
- ↑ Az Operaház mellé költözik a Fővárosi Nagycirkusz! (magyar nyelven) (html). turizmus.com, 2018. február 28. [2018. március 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 8.)
- ↑ Magyar Idők Online: Lehet, hogy megvan a Fővárosi Nagycirkusz új helye (magyar nyelven) (html). magyaridok.hu, 2015. október 17. [2015. október 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 3.)
- ↑ Szabó Zsolt: Elsőként mesepark épül az állatkertben (magyar nyelven) (html). mno.hu, 2015. október 12. [2015. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 3.)
- ↑ Bóta Gábor: Leváltották a Fővárosi Nagycirkusz igazgatóját (magyar nyelven) (html). Népszava, 2015. november 30. [2015. december 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 30.)
További információk
[szerkesztés]- Szilágyi György: Komédia nagyban és kicsiben. Budapest, é. n. 1985. Lapkiadó. ISBN 9630236931
- A Fővárosi Nagycirkusz hivatalos honlapja
- A Fővárosi Nagycirkusz oldala a PORT.hu-n
- Szekeres József: A magyarországi artisták és cirkuszok története; Állami Artistaképző Iskolam, Bp., 1962
- Szekeres József: A Fővárosi Nagycirkusz története; Színháztudományi Intézet, Bp., 1966 (Színháztörténeti könyvtár)
- Szekeres József–Szilágyi György: Circus. Fejezetek a magyar cirkuszművészet történetéből; MACIVA, Bp., 1979
- H. Orlóci Edit: Szabad a porond. A magyar cirkuszi testnyelvjáték, 1890–1914; Jószöveg Műhely, Bp., 2006
- Dohi Tamás: A ligeti porond. 120 év története; MACIVA, Bp., 2009
- Maciva. A szórakoztatás művészete / The art of entertainment; MACIVA, Bp., 2013
- Urbán Ádám: Cirkusz. A függöny mögött; szöveg Szerényi Tamás; Nemzeti Cirkuszművészeti Központ, Bp., 2021
- Útmutató könyvtáralapításhoz. Esettanulmány a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ könyvtáráról; szerk. Kiszl Péter; ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet, Bp., 2021