Dózsa György út (Budapest)
| Dózsa György út | |
.jpg) | |
| A Hősök terénél | |
| Közigazgatás | |
| Ország | Magyarország |
| Település | Budapest |
| Névadó | Dózsa György |
| Földrajzi adatok | |
| Hossza | 4,2 km |
| Elhelyezkedése | |
 Dózsa György út
Pozíció Budapest térképén
| |
| é. sz. 47° 30′ 47″, k. h. 19° 04′ 42″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 47″, k. h. 19° 04′ 42″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dózsa György út témájú médiaállományokat. | |
A Dózsa György út egy többsávos, forgalmas út Budapesten, a VI., VII., VIII., és a XIV. kerület határán, valamint a XIII. kerületben. A Kerepesi úttól a Váci útig tart, hossza 4200 méter.
Története[szerkesztés]
Az 1860-as években Aréna útnak (Arena Weg) nevezték, ami a környék kiépülésével párhuzamosan vált hivatalossá 1874-ben. Nyomvonala ekkor a Kerepesi úttól a Lehel utcáig tartott. Ez 1897-ben a Váci útig hosszabbodott, elérve mai hosszát.
Mai nevét 1945-ben kapta Dózsa György után, aki 1514-ben vezetett parasztfelkelést a nemesség ellen, s aki emiatt lett népszerű a második világháború utáni új, kommunista vezetés szemében.
Az út Ajtósi Dürer sor és Hősök tere közötti, Városligethez tartozó szakaszát 1950 és 1953 között térré alakították. Ezt az 1953-as átadásakor a szovjet vezető után Sztálin térnek nevezték el, és egy monumentális Sztálin-szobrot helyeztek el rajta. Ezt az 1956-os forradalom során ledöntötték, és megsemmisítették, a tér elnevezését pedig 1957-ben megszüntették; újra Dózsa György út lett. A teret a kommunista vezetés előszeretettel használta különféle felvonulásokra, ennek nyomán sokáig Felvonulási térnek nevezték (ez sohasem volt hivatalos). 2006-ban kapott újra hivatalos elnevezést; azóta Ötvenhatosok tere.
Számozása a Kerepesi úttól indul és a Váci útnál ér véget. Kiindulásától egészen a Vágány utcáig (a MÁV Nyugati pályaudvarra vezető vágányaiig) egyben a XIV. kerület határa is, sorban a VIII., VII. és VI. kerületekkel. A Vágány utcától a Váci úti végéig a XIII. kerülethez tartozik.
A kerületek határvonalaként egyben városrészek (pl. a Városliget) határvonala is, kivéve a kezdetét és a végét; a kiindulásánál Istvánmezőhöz (aminek egy szakaszán határa is), a végénél pedig Angyalföldhöz tartozik mindkét oldala.
Híres lakói[szerkesztés]
- Babits Mihály (1883–1941) költő, író, irodalomtörténész, műfordító (11.)[1]
- Latabár Kálmán (1902–1970) Kossuth-díjas színművész (17.)
- Latabár Kálmán (1938–2000) Jászai Mari-díjas színművész (17.)
- Pallag Zsuzsa (1917–2010) szobrász (13.)
- Tóth Árpád (1886–1928) költő, műfordító (11.)[1]
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Budapest teljes utcanévlexikona. Szerk. Ráday Mihály. (hely nélkül): Sprinter. 2003. 153. o. ISBN 963 9469 06 8
