Szilágyi György (humorista)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szilágyi György
Stekovics Gáspár felvétele
Stekovics Gáspár felvétele
Született 1928. december 15.[1]
Budapest[2]
Elhunyt 2010. október 21. (81 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgársága magyar
Gyermekei Szilágyi Ákos
Foglalkozása
Kitüntetései Karinthy-gyűrű (1977)
A Wikimédia Commons tartalmaz Szilágyi György témájú médiaállományokat.

Szilágyi György, Stern (Budapest, 1928. december 15.Budapest, 2010. október 21.) magyar író, humorista, költő, színpadi szerző, színházigazgató. 1969-ben a Rádió Kabarészínház egyik alapítója volt. Romhányi József mellett a modern magyar kabaré másik szövegvirtuóza.


Mi többet éltünk, mint három nemzedék együttvéve.
Sokat láttunk, sokat hallottunk, sokat tudunk.
Mégse tudunk semmit.
De még itt vagyunk. Sokfelé. Lent és fent. Mindenütt.

– Szilágyi György: Hanyas vagy?

Életút[szerkesztés]

Szilágyi György fortepan 146791.jpg

Stern Pál (1900–1975) kereskedő és Koricsoner Ilona (1900–1976) fiaként született az Erzsébetvárosban.[3] Szülei korán elváltak, s hatéves korától Zuglóban nevelkedett édesanyjával és anyai nagyszüleivel. A második világháború idején apját behívták munkaszolgálatra. Apai nagyanyját, nagynénjét és unokahúgát Auschwitzba deportálták, ahol megölték őket. Szilágyi György sokáig egyedül bujkált a fővárosban, majd találkozott a munkaszolgálatból megszökött apjával és fivérével, akikkel közösen kialakított Budapest külvárosában egy földalatti bunkert, ahol kilencven napot töltött.[4]

Már gimnazista korában villámtréfákat írt. 1949-től a Városi Színház titkára, majd a Fővárosi Varieté igazgatója, később a Kamara Varieté művészeti titkára volt. Több mint két évtizedig a Magyar Rádiónál dolgozott az Irodalmi Főosztály szerkesztőjeként, 1962-től 1975-ig mint a kabarérovat vezetője és a szórakoztató osztályvezető helyettese.[5] Semsey Jenő társszerzőjeként két zenés színművet is jegyez. A Békebeli háború bemutatója 1966-ban, az Áll a bál premierje a következő évben volt.

Marton Frigyessel együtt alapítója a Rádió Kabarészínházának. Számos hangjáték, színmű, kabarétréfa, vers szerzője. Több színháznak állandó szerzője volt. Több önálló kötete jelent meg kabaré- és cirkusztörténetről. Tanított az Állami Artistaképző Intézetben.[6] Írásait külföldön is publikálták.

Két alkalommal „civil” munkahelyen dolgozott: 1977 és 1980 között az Állami Rádió és Televízió Bizottság, 1989 és 1991 között az Izraeli Nagykövetség titkára volt.

1980 óta dolgozott szabadfoglalkozású íróként. Egyik legsikeresebb alkotásának címe: Hanyas vagy?, amelyben saját évjárata, a „huszonnyolcas” születésűek átélt élményeit mutatja be. Először Kálmán György adta elő a rádióban. Az írás tévés adaptációja nemzetközi fesztiválon első díjat kapott. A kabaré írásától, szerkesztésétől önként vonult vissza. Ezt követően elsősorban visszaemlékezéseit vetette papírra. Város- és ipartörténeti értekezései rendszeresen megjelentek az Új Magyarország című lapban.

Gyermekei: Szilágyi Ákos költő, esztéta, Szilágyi Ádám, Szilágyi András televíziós szerkesztő és Szilágyi Stefánia fotográfus.

Megjelent kötetei[szerkesztés]

  • Londonban hej…; in: Műsorfüzet. Három vidám jelenet; szerk. SZOT Kultúrnevelési Osztálya; Művelt Nép, Budapest, 1953
  • Az első szó jogán (1959)
  • Nem viccelek (1974)
  • Szekeres József–Szilágyi György: Circus. Fejezetek a magyar cirkuszművészet történetéből; Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat, Bp., 1979
  • Komédia nagyban és kicsinyben (1985)
  • Nem lehet letenni (Hungarus Kiadó, 1994)
  • A nyilas jegyében (Bereményi Könyvkiadó, 1998)
  • Kinn vagyok a viccből; Kairosz, Bp., 2006
  • Dzsingisz Kohn córeszban. Volt egyszer egy vurstli…; Gabbiano Print, Bp., 2007
  • Mindenre emlékszemǃ (Gabbiano Print, 2008)
  • Hibaaprólék – liba nélkül (Gabbiano Print, 2011)

Díjai, elismerései[szerkesztés]

  • Karinthy-gyűrű (1977)
  • FIPRESCI-díj (1984) - francia díj.
  • Az oberhauseni dokumentumfilm fesztivál fődíja (1984) - 1954-ben alapították az Internationale Kurzfilmtage Oberhausen-t, angolul International Short Film Festivalt. OPberhausen híres még az ún. Ipari Örökség Európai útja találkozási pontjáról, nevezik ezt GASOMETER Oberhausen-nek is.
  • Tisztesség Sajtódíj (1994)
  • Petőfi Sándor Sajtószabadság-díj (1995)

Hang és kép[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. a b PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
  3. Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 1434/1926. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. december 19.)
  4. Zsadányi Oszkár (1974. november 15.). „Komoly beszélgetés Szilágyi Györggyel, — aki nem viccel”. Új Élet (Magyarország) 29 (22). (Hozzáférés ideje: 2021. december 19.)  
  5. Lopes Elvira: Elhunyt Szilágyi György. nol.hu, 2010. október 21. (Hozzáférés: 2010. november 7.)
  6. Archivált másolat. [2010. március 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 1.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Fájl:Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Szilágyi György témában.