Szilágyi György (humorista)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Szilágyi György
Balról jobbra: Brachfeld Siegfried, Szilágyi György, Turay Ida, Marton Frigyes, Békeffi István (1964)
Balról jobbra: Brachfeld Siegfried, Szilágyi György, Turay Ida, Marton Frigyes, Békeffi István (1964)
Született 1928. december 15.
Budapest
Elhunyt 2010. október 21. (81 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása író, humorista, költő, színpadi szerző, színházigazgató, tanár
Díjak Karinthy-gyűrű

Szilágyi György (Budapest, 1928. december 15.Budapest, 2010. október 21.) magyar író, humorista, költő, színpadi szerző, színházigazgató. 1969-ben a Rádió Kabarészínház egyik alapítója volt. Romhányi József mellett a modern magyar kabaré másik szövegvirtuóza.


    Mi többet éltünk, mint három nemzedék együttvéve.
    Sokat láttunk, sokat hallottunk, sokat tudunk.
    Mégse tudunk semmit.
    De még itt vagyunk. Sokfelé. Lent és fent. Mindenütt.

– Szilágyi György: Hanyas vagy?

Életút[szerkesztés]

Már gimnazista korában villámtréfákat írt. 1949-től a Városi Színház titkára, majd a Fővárosi Varieté igazgatója, később a Kamara Varieté művészeti titkára volt. Több mint két évtizedig a Magyar Rádiónál dolgozott az Irodalmi Főosztály szerkesztőjeként, 1962-től 1975-ig mint a kabarérovat vezetője és a szórakoztató osztályvezető helyettese.[1]

Semsey Jenő társszerzőjeként két zenés színművet is jegyez. A Békebeli háború bemutatója 1966-ban, az Áll a bál premierje a következő évben volt.

Marton Frigyessel együtt alapítója a Rádió Kabarészínházának. Számos hangjáték, színmű, kabarétréfa, vers szerzője. Több színháznak állandó szerzője volt. A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 42.[2] Több önálló kötete jelent meg kabaré- és cirkusztörténetről. Tanított az Állami Artistaképző Intézetben.[3] Írásait külföldön is publikálták.

Két alkalommal „civil” munkahelyen dolgozott: 1977 és 1980 között az Állami Rádió és Televízió Bizottság, 1989 és 1989 között az Izraeli Nagykövetség titkára volt.

1980 óta dolgozott szabadfoglalkozású íróként. Egyik legsikeresebb alkotásának címe: Hanyas vagy?, amelyben saját évjárata, a „huszonnyolcas” születésűek átélt élményeit mutatja be. Először Kálmán György adta elő a rádióban. Az írás tévés adaptációja nemzetközi fesztiválon első díjat kapott. A kabaré írásától, szerkesztésétől önként vonult vissza. Ezt követően elsősorban visszaemlékezéseit vetette papírra. Város- és ipartörténeti értekezései rendszeresen megjelentek az Új Magyarország című lapban.

Gyermekei: Szilágyi Ákos költő, esztéta, Szilágyi Ádám, Szilágyi András televíziós szerkesztő és Szilágyi Stefánia fotográfus.

Megjelent kötetei[szerkesztés]

  • Az első szó jogán (1959)
  • Nem viccelek (1974)
  • Komédia nagyban és kicsinyben (1985)
  • Nem lehet letenni (Hungarus Kiadó, 1994)
  • A nyilas jegyében (Bereményi Könyvkiadó, 1998)
  • Dzsingisz Kohn Córeszban (Gabbiano Print Nyomda és Kiadó, 2007)
  • Mindenre emlékszem (Gabbiano Print, 2008)
  • Hibaaprólék – liba nélkül (Gabbiano Print, 2011)

Elismerései[szerkesztés]

Hang és kép[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Lopes Elvira: Elhunyt Szilágyi György. nol.hu, 2010. október 21. (Hozzáférés: 2010. november 7.)
  2. 2010. november 1-i lekérdezés
  3. http://www.artista.sulinet.hu/

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Szilágyi György témában.