Szilágyi György (humorista)
| Szilágyi György | |
.jpg) | |
| Stekovics Gáspár felvétele | |
| Született | 1928. december 15.[1] Budapest[2] |
| Elhunyt | 2010. október 21. (81 évesen)[1] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | Szilágyi Ákos |
| Foglalkozása | |
| Kitüntetései | Karinthy-gyűrű (1977) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szilágyi György témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szilágyi György, Stern (Budapest, 1928. december 15. – Budapest, 2010. október 21.) magyar író, humorista, költő, színpadi szerző, színházigazgató. 1969-ben a Rádió Kabarészínház egyik alapítója volt. Romhányi József mellett a modern magyar kabaré másik szövegvirtuóza.
| „ |
|
” |
| – Szilágyi György: Hanyas vagy? | ||
Életút[szerkesztés]
Stern Pál (1900–1975) kereskedő és Koricsoner Ilona (1900–1976) fiaként született az Erzsébetvárosban.[3] Szülei korán elváltak, s hatéves korától Zuglóban nevelkedett édesanyjával és anyai nagyszüleivel. A második világháború idején apját behívták munkaszolgálatra. Apai nagyanyját, nagynénjét és unokahúgát Auschwitzba deportálták, ahol megölték őket. Szilágyi György sokáig egyedül bujkált a fővárosban, majd találkozott a munkaszolgálatból megszökött apjával és fivérével, akikkel közösen kialakított Budapest külvárosában egy földalatti bunkert, ahol kilencven napot töltött.[4]
Már gimnazista korában villámtréfákat írt. 1949-től a Városi Színház titkára, majd a Fővárosi Varieté igazgatója, később a Kamara Varieté művészeti titkára volt. Több mint két évtizedig a Magyar Rádiónál dolgozott az Irodalmi Főosztály szerkesztőjeként, 1962-től 1975-ig mint a kabarérovat vezetője és a szórakoztató osztályvezető helyettese.[5] Semsey Jenő társszerzőjeként két zenés színművet is jegyez. A Békebeli háború bemutatója 1966-ban, az Áll a bál premierje a következő évben volt.
Marton Frigyessel együtt alapítója a Rádió Kabarészínházának. Számos hangjáték, színmű, kabarétréfa, vers szerzője. Több színháznak állandó szerzője volt. Több önálló kötete jelent meg kabaré- és cirkusztörténetről. Tanított az Állami Artistaképző Intézetben.[6] Írásait külföldön is publikálták.
Két alkalommal „civil” munkahelyen dolgozott: 1977 és 1980 között az Állami Rádió és Televízió Bizottság, 1989 és 1991 között az Izraeli Nagykövetség titkára volt.
1980 óta dolgozott szabadfoglalkozású íróként. Egyik legsikeresebb alkotásának címe: Hanyas vagy?, amelyben saját évjárata, a „huszonnyolcas” születésűek átélt élményeit mutatja be. Először Kálmán György adta elő a rádióban. Az írás tévés adaptációja nemzetközi fesztiválon első díjat kapott. (L. még: Hanyas vagy? (film).) A kabaré írásától, szerkesztésétől önként vonult vissza. Ezt követően elsősorban visszaemlékezéseit vetette papírra. Város- és ipartörténeti értekezései rendszeresen megjelentek az Új Magyarország című lapban.
Gyermekei: Szilágyi Ákos költő, esztéta, Szilágyi Ádám, Szilágyi András televíziós szerkesztő és Szilágyi Stefánia fotográfus.
Megjelent kötetei[szerkesztés]
- Londonban hej…; in: Műsorfüzet. Három vidám jelenet; szerk. SZOT Kultúrnevelési Osztálya; Művelt Nép, Budapest, 1953
- Az első szó jogán (1959)
- Nem viccelek (1974)
- Szekeres József–Szilágyi György: Circus. Fejezetek a magyar cirkuszművészet történetéből; Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat, Bp., 1979
- Komédia nagyban és kicsinyben (1985)
- Nem lehet letenni (Hungarus Kiadó, 1994)
- A nyilas jegyében (Bereményi Könyvkiadó, 1998)
- Kinn vagyok a viccből; Kairosz, Bp., 2006
- Dzsingisz Kohn córeszban. Volt egyszer egy vurstli…; Gabbiano Print, Bp., 2007 + CD
- Mindenre emlékszemǃ (Gabbiano Print, 2008)
- Hibaaprólék – liba nélkül (Gabbiano Print, 2011)
Díjai, elismerései[szerkesztés]
- Karinthy-gyűrű (1977)
- FIPRESCI-díj (1984) – francia díj.
- Az oberhauseni dokumentumfilm fesztivál fődíja (1984) – 1954-ben alapították az Internationale Kurzfilmtage Oberhausen-t, angolul International Short Film Festivalt. OPberhausen híres még az ún. Ipari Örökség Európai útja találkozási pontjáról, nevezik ezt GASOMETER Oberhausen-nek is.
- Tisztesség Sajtódíj (1994)
- Petőfi Sándor Sajtószabadság-díj (1995)
Hang és kép[szerkesztés]
- Hányas vagy? Animációs film; r.: Vajda Béla
- A Fábri Show-ban
- Ballada a Fehér Ökörről
- Reklám Sámson (https://www.youtube.com/watch?v=Cnnp-ioWd2Q)
- Hófehérke és a hét elgyötört törpe
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 1434/1926. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. december 19.)
- ↑ Zsadányi Oszkár (1974. november 15.). „Komoly beszélgetés Szilágyi Györggyel, — aki nem viccel”. Új Élet (Magyarország) 29 (22). (Hozzáférés: 2021. december 19.)
- ↑ Lopes Elvira: Elhunyt Szilágyi György. nol.hu, 2010. október 21. (Hozzáférés: 2010. november 7.)
- ↑ Archivált másolat. [2010. március 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 1.)
Források[szerkesztés]
- Humorlexikon Szerkesztő: Kaposy Miklós (Tarsoly Kiadó – 2001; ISBN 963-86162-3-7)
- Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
További információk[szerkesztés]
